Brüsszeli metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brüsszeli metró
(Métro de Bruxelles)
(Brusselse metro)
Rame "Boa".jpg
M6 „BOA” az 5-ös metró vonalán
A hálózat térképe
Metro Brussels.svg
Adatok
Alapítva 1976
Hálózat hossza 40 km[2] (55,7 km[3])
Vonalak száma 4
Állomások száma 58 (69[1])
Nyomtáv 1 435 mm
Éves forgalom 150 800 000 (2010)[4]
Üzemeltető
Üzemeltető STIB/MIVB
A Brüsszeli metró
(Métro de Bruxelles)
(Brusselse metro) weboldala
A brüsszeli metró logója

A brüsszeli metró (franciául Métro de Bruxelles, hollandul Brusselse metro) a belga főváros, Brüsszel metrórendszere. 4 metróvonalból áll, az 1-es, 2-es, 5-ös és 6-os metróból. A több, mint 40 kilométer hosszú rendszer 37,5 kilométeres szakasza a föld alatt fut.

Az első tervet 1892-ben készítették el. 77 évvel később, 1969-ben a projekt első részeként egy 6 megállót tartalmazó földalatti alagutat hoztak létre villamosok számára. Ez lett a prémétro.

2010-ben mintegy 150 millió utast szállított a metró. 59 metróállomás, 15 prémétro-állomás és 7 átszállóhely létezik a mai hálózaton. A 32 kilométeres (a prémétrót nem számítva) hosszúságával a világon a 72. metró. A prémétrót beleszámítva 55,7 kilométeres hosszával 61. helyen áll. Állomások száma szerint 36. és ha a prémétro állomásit is beleszámoljuk a 26. helyen áll a világ metrói között. A brüsszeli metró működtetését a STIB (Société des Transports Intercommunaux de Bruxelles) biztosítja; ez a részvénytársaság biztosítja a villamosok és a buszok többségének közlekedését is a Brüsszel Fővárosi Régióban. Brüsszel és agglomerációjának kiszolgálását a De Lijn és TEC regionális busztársaságok, valamint a nemzeti vasúttársaság az SNCB is biztosítja. Az SNCB vasúthálózata bizonyos helyeken csatlakozik a metró- és villamoshálózattal Brüsszelben.

Belgiumban egyedül Brüsszelben van metró, Charleroi és Antwerpen városában csak prémétro-rendszer működik.

Rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonal Végállomások Indítás Hossz Állomások
száma
Közlekedési
sűrűség
1 Gare de l'Ouest / Weststation Stockel / Stokkel 2009 12,5 km[5] 21[5] 5 perc[6]
2 Simonis (Elisabeth) Simonis (Leopold II) 1988/2009 10,3 km[7] 19[7] 6 perc[8]
5 Herrmann-Debroux Érasme / Erasmus 2009 17,3 km[9] 28[9] 5 perc[10]
6 Simonis (Elisabeth) Roi Baudouin / Koning Boudewijn 2009 15,5 km[11] 26[11] 6 perc[12]
Egy "Boa" metró belseje

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brüsszeli metró első tervei 1892-ben készültek el, londoni és párizsi mintára. A terveket II. Lipót belga király – becenevén „az építő király” (fr. roi-bâtisseur) – támogatta. A XX. század első felében több földalatti vonalhálózati tervet is készítettek, viszont lakossági és adminisztrációs támogatás nélkül. Egészen az 1950-es évekig várni kellett, hogy meglegyen egy egészen rövid kis szakasz a Gare du Midinél. A prémétro alagútja 1969-ben nyílt meg a városközpontban több állomással is. Az igazi metró 1976-tól közlekedett.

A Sainte-Catherine állomás bejárata

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Métro de Bruxelles című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brüsszeli metró témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A prémétro állomásait is beleszámolva (3-as és 4-es villamosok, valamint a 31-es és 32-es esti villamosjáratok, valamint a 7-es és 25-ös villamosok földalatti állomásai).
  2. http://www.stib.be/corporate.html?l=fr STIB : Nous connaître - Le réseau
  3. A prémétro vonalakat beleszámítva.
  4. http://www.stib.be/figures.html?l=fr
  5. ^ a b Données Ligne 1, bsubway.net.
  6. Az 1-es vonal menetrendje, a STIB honlapja.
  7. ^ a b Données Ligne 2, bsubway.net.
  8. Horaire de la ligne 2, site de la STIB.
  9. ^ a b Données Ligne 5, bsubway.net.
  10. Horaire de la ligne 5, site de la STIB.
  11. ^ a b Données Ligne 6, bsubway.net.
  12. Horaire de la ligne 6, site de la STIB.