Novak Đoković

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ennek a cikknek a címe tartalmazza a következő betűket: Đ és ć. Ahol ezek nem állnak rendelkezésre vagy nem kívánatosak, ott a név Novak Dokovicként is szerepelhet.
Novak Đoković
Novak Djokovic AO win 2011.jpg
Novak Đoković a 2011-es Australian Open megnyerése után
Személyes adatok
Ország  Szerbia és Montenegró (2003–2006)
 Szerbia (2006–napjainkig)
Lakóhely Monte-Carlo, Monaco
Születési dátum 1987május 22. (27 éves)
Születési hely Belgrád, Jugoszlávia
Magasság 188 cm
Testsúly 80 kg
Kéz Jobb (kétkezes fonák)
Profivá válás 2003
Összkereset 65 332 655 $
Eredményei egyesben
Eredmények 580–136 (81.01%)
Tornagyőzelmek 45
Világranglistán* No. 1 (2011. július 4.)
Grand Slam-eredmények egyesben
Australian Open Gy (2008, 2011, 2012, 2013)
Roland Garros Döntő (2012, 2014)
Wimbledon Gy (2011, 2014)
US Open Gy (2011)
Eredményei párosban
Eredmények 33–48
Tornagyőzelmek 1
Világranglistán* No. 114. (2009. november 30.)

* Legjobb helyezés a világranglistán
Frissítve: 2014. július 21.
Szerzett érmek
Olimpiai játékok
Tenisz
bronz
Peking, 2008
Egyéni

Novak Đoković (szerbül: Новак Ђоковић, Novak Đoković, Belgrád, 1987. május 22. –), szerb hivatásos teniszező, jelenlegi világelső.

Eddigi karrierje során 45 ATP-tornát nyert meg egyéniben és egyet párosban. Hat Grand Slam-tornán diadalmaskodott, a 2008-as, a 2011-es, a 2012-es, és a 2013-as Australian Openen, ezzel Andre Agassival és Roger Federerrel együtt tartja a győzelmi rekordot, azonban ő az egyetlen teniszező, aki háromszor egymás után győzni tudott az Australian Openen. Szintén Đoković volt a győztes a 2011-es wimbledoni teniszbajnokságon, valamint a 2011-es US Openen. Döntős volt a 2007-es, a 2010-es és a 2012-es amerikai nyílt teniszbajnokságon, valamint a 2012-es Roland Garroson, amely tornákon Roger Federertől, Andy Murraytől, illetve kétszer Rafael Nadaltól kapott ki. A 2008-as pekingi olimpián bronzérmet szerzett egyéniben, s szintén 2008-ban, valamint 2012-ben és 2013-ban is megnyerte az ATP-világbajnokságot. Összesen tizenegy Masters-tornán diadalmaskodott: háromszor Miamiban, kétszer Indian Wellsben, Rómában és Montréalban, valamint egyszer Madridban és Párizsban. A kiválóan sikerült 2011-es szezonja során összesen 12 619 803 dollárt keresett meg a pénzdíjakból, ami rekordnak számít az ATP történetében.[1]

2010 decemberében szerb játékostársaival megnyerte a Davis-kupát. 2011 januárjától 2011 júniusáig 41 (a Davis-kupán megnyert két mérkőzését is beleszámítva 43) meccses veretlenségi sorozatot állított fel, miközben hét tornagyőzelmet aratott. A győztes szériát Roger Federer szakította meg a Roland Garroson, így Đokovićnak nem sikerült beállítania John McEnroe 1984-es rekordját, aki azt az évet 42 győzelemmel kezdte,[1] mielőtt kikapott volna Ivan Lendltől a Roland Garros döntőjében.

Személyes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei Srđan és Dijana Đoković. Novakon kívül van még két fiatalabb fiuk, Đorđe és Marko, akik szintén teniszezők. Đoković 4 éves korától teniszezik, és 12 évesen kezdett járni a Nikola Pilić Akadémiára Münchenben. Szerbül, németül, angolul és olaszul beszél.[2] Évek óta kapcsolatban él, barátnője Jelena Ristić.[3]

Monte-Carlóban él, edzője Marian Vajda, korábbi szlovák teniszező.

A pályán kívül sokszor parodizálja versenyzőtársait, legtöbbször olyanokat, akikkel baráti kapcsolatban áll.[4] Ez Carlos Moyà ellen a US Open negyeddöntőjében elért győzelme után derült ki, amikor a közönséget Rafael Nadal és Marija Sarapova megszemélyesítésével szórakoztatta.[5]

Szülei és az ATP segítségével hazája 2009-ben először rendezhetett ATP-tornát, Serbia Open néven. A torna salakos borítású, minden évben április végén-május elején kerül megrendezésre, így segíti a teniszezőket a felkészülésben a Roland Garrosra.

Đoković 2009-ben nyitotta meg első éttermét Belgrádban Novak néven.[6]

Teniszkarrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003–2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Professzionális karrierje kezdetén Đoković Futures és Challenger tornákon játszott, hármat megnyerve az összes tornafajta közül, köztük a szolnoki Futures és a budapesti Challenger-tornát.

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hopman-kupán szerb versenyzőtársával, Ana Ivanovićcsal vett részt, ahol a épphogy lemaradtak a döntőről. A Roland Garroson a negyeddöntőig, Wimbledonban a nyolcaddöntőig menetelt. Első két ATP-tornáját Amersfoortban és Metzben nyerte meg. Az évet a világranglista 16. helyén zárta.

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Đoković a 2007-es US Openen

Egy Adelaide-i tornagyőzelemmel kezdte a szezont, majd az Australian Openen a nyolcaddöntőig jutott, ahol Roger Federer győzte le. Februárban Rotterdamban az elődöntőig, Dubajban pedig a negyeddöntőig jutott, ahol szintén Federer búcsúztatta, ezúttal három szettben. Az év első Masters-tornáin döntőbe jutott, Indian Wellsben Rafael Nadaltól szenvedett vereséget, Miamiban viszont megnyerte élete első Masters-címét, a döntőben Guillermo Canast legyőzve. Ezeknek az eredményeinek köszönhetően már a világranglista 7. helyére került.

A salakos szezonban megnyerte az estorili tornát, a döntőben Richard Gasquet-t legyőzve, Rómában és Hamburgban a negyeddöntőig jutott, majd a Roland Garroson bejutott élete első Grand Slam-elődöntőjébe, ahol a későbbi győztes Nadaltól szenvedett vereséget. Wimbledonban is az elődöntőig jutott, ahol sérülés miatt fel kellett adnia a meccset Nadal ellen.

Montréalban megnyerte második Masters-tornáját, a Canada Masterst. A negyeddöntőben a 3. kiemelt Andy Roddickot, az elődöntőben a második kiemelt Rafael Nadalt, a döntőben a világelső Roger Federert legyőzve, amivel ő lett az első versenyző Boris Becker (1994) óta, aki egy tornán megverte a világ három legjobb játékosát.[1] Ezután a világranglista 3. helyére került, amit 2009 májusáig birtokolt.

A US Openen bejutott élete első Grand Slam-döntőjébe, ahol Federer három szettben jobbnak bizonyult nála, annak ellenére, hogy Đokovićnak az első két szettben összesen hét szettlabdája volt. Októberben begyűjtötte az ötödik tornagyőzelmét is 2007-ben: a bécsi torna döntőjében Stanislas Wawrinka ellen diadalmaskodott. Eredményeinek köszönhetően kvalifikálta magát az évzáró Tennis Masters Cupra, ahol azonban szettet sem tudott nyerni, kikapott Nadaltól, Gasquet-től és David Ferrertől is. Az évet a világranglista harmadik helyén zárta, Szerbiában pedig az év sportolójának választották.

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novak Đoković röptézés közben

Đoković az évet a Hopman-kupával kezdte, amelyen Jelena Jankovićcsal indult el. Első kiemeltként jutottak a döntőbe, ahol a második kiemelt amerikai párostól, Serena Williamstől és Mardy Fish-től 2-1-re kikaptak.

Az Australian Openen játszmaveszteség nélkül jutott a döntőbe, az elődöntőben a világelső Roger Federert legyőzve. A fináléban a francia meglepetésembert, Jo-Wilfried Tsongát győzte le 4–6, 6–4, 6–3, 7–6(2) arányban, ezzel először nyert Grand Slam-tornát. Dubajban az elődöntőig menetelt, ott Andy Roddick búcsúztatta. Indian Wellsben ismét bejutott a döntőbe, ahonnan ezúttal már győztesen távozott, Mardy Fish-t legyőzve. Miamiban viszont nagy meglepetésre az első meccsén kiesett, így nem tudta megvédeni címét, és Rafael Nadaltól is messze került a világranglistán.

A salakos szezont Monte Carlóban kezdte, az elődöntőig jutott, ahol Roger Federer ellen feladni kényszerült a meccset. Rómában kis szerencsével jutott a döntőig, mivel a negyeddöntőben Nicolás Almagro, az elődöntőben pedig Radek Štěpánek is feladni kényszerült a meccsét ellene. A fináléban három szettben legyőzte a svájci Stanislas Wawrinkát, ezzel élete tizedik tornagyőzelmét, és negyedik Masters-címét begyűjtve. Hamburgban az elődöntőig jutott, de Rafael Nadaltól kikapott egy magas színvonalú, háromszettes mérkőzésen, amelynek tétje a világranglista 2. helye volt. A Roland Garroson ismét Nadallal találkozott az elődöntőben, ahol három szettes vereséget szenvedett a későbbi győztestől. A füves szezont a londoni Queen's Clubban kezdte, ahol bejutott élete első füves pályás döntőjébe, de Nadal ismét az útjába állt. Wimbledonban nagy meglepetésre simán kikapott a második fordulóban a kiszámíthatatlan Marat Szafintól.

A Canada Mastersen nem sikerült megvédenie címét, a negyeddöntőben kikapott Andy Murraytől. Cincinnatiben viszont bejutott a fináléba, miután az elődöntőben nagyszerű játékkal megszakította Nadal 32 meccs óta tartó veretlenségi sorozatát. A döntőben viszont ismét Murray állt az útjába, és két tie-breakes szettben legyőzte az egyébként rosszul játszó, rengeteg hibát vétő Đokovićot. A pekingi olimpián bronzérmet szerzett: az elődöntőben egy újabb kiélezett meccsen kikapott Nadaltól, a bronzéremért viszont legyőzte az amerikai James Blake-et. A US Openen az elődöntőig jutott, ahol Roger Federer négy szettben legyőzte őt.

A fedett pályás szezont Bangkokban kezdte, ahol a döntőben kikapott Tsongától. A madridi és a párizsi tornán korán búcsúzott, kikapott Ivo Karlovićtól és Tsongától. Az évzáró Tennis Masters Cupra második kiemeltként érkezett, miután a világelső Rafael Nadal visszalépett a tornától. A csoportkörben Juan Martín del Potro és Nyikolaj Davigyenko ellen nyerni tudott, így csoportelsőként bejutott az elődöntőbe, annak ellenére, hogy a harmadik csoportmeccsen ismét kikapott Tsongától. Az elődöntőben a Nadal tartalékaként beugró Gilles Simon ellen szetthátrányból felállva tudott nyerni. A döntőben ismét Davigyenkóval állt szemben, és ezúttal is legyőzte az orosz játékost 6–1, 7–5 arányban, ezzel begyűjtötte negyedik tornagyőzelmét az évben. Az évet ismét a világranglista 3. helyén zárta, mindössze 10 pont lemaradással a 2. helyen álló Federer mögött.

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Đoković a 2009-es US Openen

Az év nem kezdődött jól Đokovićnak, Brisbane-ben és Sydney-ben is elindult, de váratlanul kikapott Ernests Gulbistól, illetve Jarkko Nieminentől. Az Australian Openen címvédőként a negyeddöntőben fel kellett adnia a meccsét Andy Roddick ellen a hőség okozta rosszullét miatt. Első döntőjére február végéig kellett várnia: Dubajban David Ferrer legyőzésével megszerezte tizenkettedik tornagyőzelmét. Indian Wellsi címét nem tudta megvédeni, a negyeddöntőben kikapott Andy Roddicktól, Miamiban viszont bejutott a döntőbe, legyőzve többek között Roger Federert és Jo-Wilfried Tsongát is. A döntőben viszont Andy Murray megállította.

A salakos szezont jól kezdte, Monte Carlóban és Rómában is bejutott a fináléba, mindkétszer Rafael Nadal állította meg. Belgrádban megnyerte hazája első ATP-szintű tornáját, ezzel tizenharmadik tornagyőzelmét aratta. Ennek ellenére Andy Murray megelőzte a világranglistán, így 2007 júliusa óta elfoglalt 3. helyét elvesztette. A következő tenisztorna, amelyen részt vett, a Madrid Masters volt, amelyen szettvesztesség nélkül bejutott az elődöntőbe, de ott 3–6, 7–6(5), 7–6(9)-es arányban ismét kikapott Nadaltől egy színvonalas meccsen. Ez volt a leghosszabb háromjátszmás mérkőzés az open erában, mivel 4 óra 4 percig tartott.[7] Nagyszerű eredményeivel a salakos szezonban Đoković a Roland Garrosra is esélyesként érkezett. Az első két meccsét fölényesen megnyerte, azonban a harmadik körben hatalmas meglepetésre három szettben kikapott a német Philipp Kohlschreibertől. A wimbledoni felkészítőtorna Đoković számára a hallei volt, amelyen bejutott a döntőbe, de meglepetésre kikapott a hazai Tommy Haastól. A német játékos Wimbledonban is legyőzte őt, ezúttal a negyeddöntőben. Az év utolsó Grand Slam-tornája előtt Đoković két Masters-versenyen vett részt, a montreali Rogers Cupon, valamint a Cincinnati Mastersen. Az előbbin a negyeddöntőig, az utóbbin egészen a döntőig menetelt, de ott kikapott Federertől. Đoković ezután bejelentette, hogy segítséget fog kérni Todd Martintól, egykori amerikai teniszezőtől, kétszeres Grand Slam-döntőstől.[8] A US Openen már harmadik éve sorozatban az elődöntőig jutott, de ismét Federer búcsúztatta.

Az év hátralevő részében Đoković jó eredményeket ért el: megnyerte az 500-as kategóriájú pekingi és bázeli tornát (ahol a döntőben Federert győzte le három játszmában), valamint a párizsi Masters 1000-es viadalt is. Az ekkortól Londonba költöző zárótornán a csoportmeccsek során két győzelmet aratott (Nadal és Davigyenko ellen), de mégsem sikerült bejutnia az elődöntőbe, mivel Davigyenkónak jobb megnyert-elvesztett játszmaaránya volt.

Az év során rekordot jelentő 97 meccset játszott le, s ebből 78-at meg is nyert, valamint ő játszotta a legtöbb döntőt is, tízet, de ennek csak a felét tudta megnyerni. Murray után ő nyerte a legtöbb versenyt a szezonban. Sorozatban már a harmadik évet a világranglista harmadik helyén zárta.

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novak Đoković a 2010-es Rogers Cup elődöntőjében.

Az év első Grand Slam-versenyén, az ausztrál nyílt teniszbajnokságon Đoković a negyeddöntőig jutott, ahol kikapott a francia Jo-Wilfried Tsongatól 7–6(8), 6–7(5), 1–6, 6–3, 6–1-re. A következő héttől már a második volt az ATP világranglistáján. Következő versenye a ABN AMRO World torna volt, ahol elődöntőt játszott, de kikapott Mihail Juzsnijtól 7–6(5), 7–6(6)-ra. Dubajban éppen őt, Juzsnijt győzte le a döntőben 7–5, 5–7, 6–3-ra, és ezzel megszerezte első tornagyőzelmét 2010-ben, és egyben először védte meg a címét valamely tenisztornán.

Đoković első Masters 1000-es versenye Indian Wellsben volt, s a negyedik körig jutott, ahol kikapott a későbbi tornagyőztes horvát Ivan Ljubičićtől 7–5, 6–3-ra. Miamiban már a második fordulóban búcsúzott, kikapott Olivier Rochustól 6–2, 6–7(4), 6–4-re. Első salakpályás versenye a Monte Carlo Masters volt, amelyen az első kiemeltként csak az elődöntőig jutott, mivel nagyon simán kikapott Fernando Verdascotól 6–2, 6–2-re. Rómában szintén Verdasco búcsúztatta, ezúttal a nyolc között 7–6(4), 3–6, 6–4-re kapott ki tőle. Otthonában, Belgrádban nem tudta megvédeni címét, a nyolcaddöntőben feladni kényszerült a meccset a szintén szerb fiatal tehetséggel, Filip Krajinovićcsal szemben. Sérülés miatt kihagyta a Madrid Masterset, így a Roland Garrosra eléggé felkészületlenül érkezett. A salakos Grand Slam-tornán szintén a nyolc között búcsúzott, az akkor nagyon jól játszó Jürgen Melzertől kapott ki öt szettben: 3–6, 2–6, 6–2, 7–6, 6–4-re. Az év harmadik Grand Slam-versenyén, Wimbledonban a négy között búcsúzott, a cseh Tomáš Berdychtől kapott ki három szettben: 6–3, 7–6, 6–3-ra. A wimbledoni verseny után Đoković hozzásegítette csapattársait, hogy hazája először bejusson a Davis-kupa elődöntőjébe: Splitben legyőzték a horvátokat 4-1-re.

Đoković párosban Rafael Nadallal együtt indult el a Rogers Cupon. Bár nagy érdeklődés fogadta döntésüket, mégsem jutottak be a násodik fordulóba. A Cincinnati Mastersen a negyeddöntőig jutott, ahol Andy Roddicktól kapott ki. Az év utolsó Grand Slam-tornáján, a US Openen zsinórban negyedszer jutott elődöntőbe, ahol ismét Federer várta. Đoković végre legyőzte nagy ellenfelét, ezúttal ötszettes meccsen, így bejutott élete harmadik GS-döntőjébe, de négyszettes mérkőzésen kikapott Rafael Nadaltól. A következő nagy eredmény a pekingi 500-as versenyen való címvédése volt, amelynek döntőjében David Ferrert múlta felül. A következő héten Sanghajban indult, ahol ismét az elődöntő jelentette számára a végállomást, miután Federer búcsúztatta két szettben. Az év hátralévő részében még három tornán vett részt, az első kettőn - Bázelben és Párizsban - címvédőként rajtolt, azonban egyiket sem tudta megnyerni. Svájcban a házigazda Federertől kapott ki a döntőben, míg Párizsban már a 3. körben búcsúzott, miután vereséget szenvedett Michaël Llodrától.

A londoni zárótornán az elődöntőig menetelt, mivel két csoportmérkőzést (Berdych és Roddick ellen) megnyert, de ott már sorozatban harmadjára kapott ki Roger Federertől. Azonban Đoković számára még a szezon nem fejeződött be, ugyanis szerb teniszező társaival a Davis-kupa döntőjében játszott Belgrádban, a Beogradska Arenában. Az első nap után az eredmény döntetlen volt, azonban a második napon (szombaton) a franciák megnyerték a páros küzdelmet, s így már csak egy lépésre voltak a győzelemtől. A harmadik napon azonban a hazaiak fordítani tudtak, így Szerbia először lett Davis-kupa-győztes. Az utolsó meccsen Viktor Troicki győzte le Llodrát. Đoković immár sorozatban a negyedik évét zárta a világranglista harmadik helyén, s 2007 után ismát Szerbia legjobb sportolójának választották.

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novak Đoković a 2011-es Australian Open megnyerése után

Az évet Đoković a Hopman-kupán kezdte Ana Ivanovićcsal. Szereplését veretlenül fejezte be, de csapattársnője sérülése miatt feladták a döntőt. Az első verseny, amelyen indult az Australian Open volt, ahol az első körben a spanyol Marcel Granollerset búcsúztatta 6–1, 6–3, 6–1-es arányban. A második körben a horvát Ivan Dodigot győzte le négy szettben. A harmadikban honfitársa, Viktor Troicki feladta a meccset ellene, miután Đoković megnyerte az első játszmát 6–2-re. A nyolcaddöntőben Nicolás Almagrót, a negyeddöntőben Tomáš Berdychet búcsúztatta egyaránt három szettben. Az elődöntőben Roger Federerrel küzdött a döntőbe jutásért, s végül három szettben, 7–6, 7–5, 6–4 arányban felülmúlta őt. A fináléban Andy Murrayt is legyőzte három szettben, 6–4, 6–2, 6–3-ra, így megnyerte második Grand Slam-tornáját. Az utolsó három körben három top10-es játékost is legyőzött szettvesztesség nélkül.

Februárban csak egy tornán rajtolt, Dubajban, ahol a döntőben ismét Federerrel találkozott. A svájci játékost 6–3, 6–3-ra legyőzte, így sorozatban harmadjára diadalmaskodott Dubajban.

Márciusban két Masters-tornán játszott - az Indian Wells-i BNP Paribas Openen és a miami Sony Ericsson Openen. Az előbbi tornára harmadik kiemeltként érkezett és szettvesztesség nélkül bejutott az elődöntőbe. Ott már a szezonban harmadszor találkozott Federerrel, és ismét jobbak bizonyult nála 6–3, 3–6, 6–2 arányban. A döntőben az év folyamán először találkozott Rafael Nadallal, de még a világelső spanyol sem tudta megállítani őt, ezzel megnyerte a harmadik címét a szezonban, és a másodikat Kaliforniában. Az elkövetkező 10 napban az „ötödik Grand Slamnek” nevezett Miami Mastersen ismét nem talált legyőzőre. A döntőben újra Nadallal csapott össze, s a több mint három órás mérkőzésen 4–6, 6–3, 7–6(4) arányban bizonyult jobbnak.

Térdsérülése miatt kihagyta a Monte Carlo Masterset, így a hazájában megrendezett Serbia Openen lépett ismét pályára, ahol folytatta veretlenségi sorozatát, megszerezve az ötödik címét az évben. A döntőben Feliciano Lópezt győzte le két szettben. A salakos szezon folytatásában Đoković májusban részt vett a Madrid Mastersen, ahol az első körben erőnyerő volt, majd a másodikban Kevin Andersonnal játszott, s két szettben győzött. A harmadik fordulóban a spanyol Guillermo García Lópeztől csak három játékot veszített el. Első nehezebb ellenfele a negyeddöntőben akadt: ekkor David Ferrerrel találkozott, de három játszma után továbbmenetelt az elődöntőbe, ahol a torna legnagyobb meglepetése, a brazil Thomaz Bellucci várta. Đoković csak három szettben tudott nyerni, úgy, hogy a brazil játékosnak szett- és brékelőnye volt a második játszmában. Đoković a döntőben harmadjára találkozott Rafael Nadallal a szezon során, és ezúttal is legyőzte őt (salakon először) 7–5, 6–4 arányban, ezzel megnyerte egyik legnagyobb versenyét salakos borításon. Az év elejétől kezdve ez volt sorozatban a harminckettedik győzelme és a hatodik címe, ebből a harmadik a Masters 1000-es versenyeken. A következő héten Rómában játszott egy újabb Masters tornán, ahol második kiemeltként erőnyerő volt az első fordulóban, a másodikban pedig Łukasz Kubottal mérkőzött, s 6–0, 6–3-as arányban győzve folytatta veretlenségi sorozatát. Következő ellenfele Stanislas Wawrinka volt, s őt is kiejtette 6–4, 6–1-es arányban. A negyeddöntőben főlényesen legyőzte az 5. kiemelt Robin Söderlinget (6–3, 6–0), az elődöntőben pedig Andy Murray-nél is jobbnak bizonyult 6–1, 3–6, 7–6(2) arányban, így bejutott az év hetedik ATP-döntőjébe, amivel elsőként biztosította a helyét a novemberi londoni zárótornára. A döntőben egy újabb Đoković–Nadal-összecsapásra került sor, és negyedik alkalommal is a szerb játékos lett a győztes, aki így megnyerte kilencedik Masters-tornáját.

A Roland Garrosra második kiemeltként és Nadal mellett fdőesélyesként érkezett. Az első körben a holland Thiemo de Bakkert győzte le, a másodikban pedig a román Victor Hănescu feladta a meccset a harmadik játszmában, miután az első kettőt a szerb nyerte. Első nehezebb ellenfele a harmadik körben következett, amikor Juan Martin del Potróval játszott: az argentint négy szettben tudta legyőzni. A nyolcaddöntőben Richard Gasquet-val küzdött, s őt is három játszmában búcsúztatta. A negyeddöntőben az olasz Fabio Fogninival kellett volna játszania, azonban az olasz játékos visszalépett a mérkőzéstől, így Đoković bejutott negyedik egymást követő Grand Slam-elődöntőjébe. Ezt az összecsapást már nem tudta megnyerni, Roger Federer három és fél óra alatt legyőzte a szerb játékost, így megszakította 43 meccses veretlenségi sorozatát. Ha bejutott volna a döntőbe, átvette volna Nadaltól a világelsőséget. Đoković visszalépett a következő héten megrendezett AEGON Championshipstől, és Wimbledonig nem lépett pályára. A londoni Grand Slam- versenyre második kiemeltként érkezett, s első két meccsén könnyű győzelmet aratott Jérémy Chardy, illetve Kevin Anderson felett, a harmadik körben azonban Márkosz Pagdatíszt csak négy szettben tudta búcsúztatni. Nyolcaddöntőbeli ellenfele Michaël Llodra volt, akit három játszmában győzött le, így bejutott a torna negyeddöntőjébe, ahol a torna meglepetését, az ausztrál Bernard Tomicot ütötte ki négy szettben. Ezzel bekerült az elődöntőbe, ahol Jo-Wilfried Tsongát kiejtve nem csak bejutott az első wimbledoni döntőjébe, de egyben átvette a világelsőséget is Rafael Nadaltól. A spanyol játékost 6–4, 6–1, 1–6, 6–3-as arányban le is győzte, ezzel megnyerte a legrégibb tenisztornát.

A nyári pihenő után folytatta a szezont, s karrierje során másodszor megnyerte a Rogers Cupot, ahol a döntőben Mardy Fisht győzte le három játszmában. Cincinnatiben is döntőt játszott, de Andy Murray ellen feladta a meccset a második szettben vállsérülés miatt. Ez volt a harmadik veresége az ohioi torna döntőjében. A US Openen játszmavesztés nélkül jutott el a negyeddöntőig, ahol honfitársa, Janko Tipsarević a negyedik szettben feladta ellene a mérkőzést. Az elődöntőben Federer volt az ellenfele, akit öt játszmában sikerült legyőznie. A döntőben Nadalt is felülmúlta, így megnyerte karrierje negyedik Grand Slam-címét. Az esztendőt a világranglista első helyén fejezte be, nyert-vesztett meccseinek száma a szezonban 70–6 volt.

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január 29-én ötödik Grand Slam-sikerét aratta az Australian Openen, a spanyol Rafael Nadalt győzve le a döntőben.

Játékstílus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Đoković játéka sokoldalú: általában az alapvonalról irányít kiváló tenyereseivel és kétkezes fonákjával, kitűnő lábmunkája miatt nehéz vert helyzetbe hozni. Szervája egyik fő fegyvere, gyors és jól tudja helyezni, az extrém magasra pattanó pörgetett adogatása (kick-szerva) különösen hatékony. Az utóbbi időben tudatosan fejlesztette hálójátékát is, egyre több pontot fejez be röptékkel. Meccsein gyakran próbál ki új ütéseket edzés gyanánt.[forrás?]

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Đoković hazájában több kitüntetésben is részesült: 2007-ben és 2010-ben is az év férfi sportolójává választották,[forrás?] valamint 2011 áprilisában a szerb ortodox egyház legmagasabb kitüntetésében részesült, elnyerve a Szent Száva kitüntetést.[9] 2012. február 15-én, a szerb államiság ünnepén megkapta hazája legmagasabb állami kitüntetését. Boris Tadić köztársasági elnök az indoklás szerint a Szerbia képviseletében nyújtott különleges érdemeiért adományozta a Karadjordje Csillag Első Fokozata Érdemrendet a játékosnak.[10][11]

Grand Slam-döntői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győzelmei (7)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Helyszín Ellenfél a döntőben Eredmény a döntőben
2008 Australian Open Franciaország Jo-Wilfried Tsonga 4–6, 6–4, 6–3, 7–6(2)
2011 Australian Open Egyesült Királyság Andy Murray 6–4, 6–2, 6–3
2011 Wimbledon Spanyolország Rafael Nadal 6–4, 6–1, 1–6, 6–3
2011 US Open Spanyolország Rafael Nadal 6–2, 6–4, 6–7(3), 6–1
2012 Australian Open Spanyolország Rafael Nadal 5–7, 6–4, 6–2, 6–7(5), 7–5
2013 Australian Open Nagy-Britannia Andy Murray 6–7(2), 7–6(7), 6–3 6–2
2014 Wimbledon (2) Svájc Roger Federer 6–7(7), 6–4, 7–6(4), 5–7, 6–4

Elvesztett döntői (7)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Helyszín Ellenfél a döntőben Eredmény a döntőben
2007 US Open Svájc Roger Federer 6–7(4), 6–7(2), 4–6
2010 US Open Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 7–5, 4–6, 2–6
2012 Roland Garros Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 3–6, 6–2, 5–7
2012 US Open brit Andy Murray 6–7(10), 5–7, 6–2, 6–3, 2–6
2013 Wimbledon brit Andy Murray 4–6, 5–7, 4–6
2013 US Open Spanyolország Rafael Nadal 2–6, 6–3, 4–6, 1–6
2014 Roland Garros Spanyolország Rafael Nadal 6–3, 5–7, 2–6, 4–6

ATP-döntői (57)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni (55)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győzelmei (38)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesítés
Grand Slam-torna (7)
ATP World Tour Masters 1000 /
ATP Masters Series
(14)
ATP World Tour 500 Series /
International Series Gold
(9)
ATP World Tour 250 Series /
International Series
(6)
ATP World Tour Finals /
Tennis Masters Cup
(2)
Dátum Torna Borítás Ellenfél a döntőben Eredmény a döntőben
1. 2006. július 17. Hollandia Dutch Open, Amersfoort Salak Chile Nicolás Massú 7–6(5), 6–4
2. 2006. október 2. Franciaország Open de Moselle, Metz Kemény (fedett) Ausztria Jürgen Melzer 4–6, 6–3, 6–2
3. 2007. január 1. Ausztrália Next Generation Adelaide International, Adelaide Kemény Ausztrália Chris Guccione 6–3, 6–7(6), 6–4
4. 2007. április 1. Amerikai Egyesült Államok Sony Ericsson Open, Miami Kemény Argentína Guillermo Cañas 6–3, 6–2, 6–4
5. 2007. április 29. Portugália Estoril Open, Estoril Salak Franciaország Richard Gasquet 7–6(7), 0–6, 6–1
6. 2007. augusztus 12. Kanada Rogers Cup, Montréal Kemény Svájc Roger Federer 7–6(2), 2–6, 7–6(2)
7. 2007. október 14. Ausztria BA-CA TennisTrophy, Bécs Kemény (fedett) Svájc Stanislas Wawrinka 6–4, 6–0
8. 2008. január 27. Ausztrália Australian Open, Melbourne Kemény Franciaország Jo-Wilfried Tsonga 4–6, 6–4, 6–3, 7–6(2)
9. 2008. március 23. Amerikai Egyesült Államok Pacific Life Open, Indian Wells Kemény Amerikai Egyesült Államok Mardy Fish 6–2, 5–7, 6–3
10. 2008. május 11. Olaszország Internazionali BNL d'Italia, Róma Salak Svájc Stanislas Wawrinka 4–6, 6–3, 6–3
11. 2008. november 16. Kína Tennis Masters Cup, Sanghaj Kemény (fedett) Oroszország Nyikolaj Davigyenko 6–1, 7–5
12. 2009. február 28. Egyesült Arab Emírségek Barclays Dubai Tennis Championships, Dubaj Kemény Spanyolország David Ferrer 7–5, 6–3
13. 2009. május 10. Szerbia Serbia Open, Belgrád Salak Lengyelország Łukasz Kubot 6–3, 7–6(0)
14. 2009. október 11. Kína China Open, Peking Kemény Horvátország Marin Čilić 6–2, 7–6(4)
15. 2009. november 8. Svájc Davidoff Swiss Indoors, Bázel Kemény (fedett) Svájc Roger Federer 6–4, 4–6, 6–2
16. 2009. november 15. Franciaország BNP Paribas Masters, Párizs Kemény (fedett) Franciaország Gaël Monfils 6–2, 5–7, 7–6(3)
17. 2010. február 27. Egyesült Arab Emírségek Barclays Dubai Tennis Championships, Dubaj Kemény Oroszország Mihail Juzsnij 7–5, 6–3
18. 2010. október 10. Kína China Open, Peking Kemény Spanyolország David Ferrer 6–2, 6–4
19. 2011. január 30. Ausztrália Australian Open, Melbourne Kemény Egyesült Királyság Andy Murray 6–4, 6–2, 6–3
20. 2011. február 26. Egyesült Arab Emírségek Dubai Duty Free Tennis Championships, Dubaj Kemény Svájc Roger Federer 6–3, 6–3
21. 2011. március 20. Amerikai Egyesült Államok BNP Paribas Open, Indian Wells Kemény Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 6–3, 6–2
22. 2011. április 3. Amerikai Egyesült Államok Sony Ericsson Open, Miami Kemény Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 6–3, 7–6(4)
23. 2011. május 1. Szerbia Serbia Open, Belgrád Salak Spanyolország Feliciano López 7–6(4), 6–2
24. 2011. május 8. Spanyolország Mutua Madrid Open, Madrid Salak Spanyolország Rafael Nadal 7–5, 6–4
25. 2011. május 15. Olaszország Internazionali BNL d'Italia, Róma Salak Spanyolország Rafael Nadal 6–4, 6–4
26. 2011. július 3. Egyesült Királyság Wimbledon, London Spanyolország Rafael Nadal 6–4, 6–1, 1–6, 6–3
27. 2011. augusztus 14. Kanada Rogers Cup, Montréal Kemény Amerikai Egyesült Államok Mardy Fish 6–2, 3–6, 6–4
28. 2011. szeptember 12. USA US Open, New York Kemény Spanyolország Rafael Nadal 6–2, 6–4, 6–7(3), 6–1
29. 2012. január 29. Ausztrália Australian Open, Melbourne Kemény Spanyolország Rafael Nadal 5–7, 6–4, 6–2, 6–7(5), 7–5
30. 2012. április 1. Amerikai Egyesült Államok Sony Ericsson Open, Miami Kemény Egyesült Királyság Andy Murray 6–1, 7–6(4)
31. 2012. augusztus 12. Kanada Rogers Cup, Toronto Kemény francia Richard Gasquet 6–3, 6–2
32. 2012. október 7. Kína China Open, Peking Kemény francia Jo-Wilfried Tsonga 7–6(4), 6–2
33. 2012. október 14. Kína Shanghai Rolex Masters, Sanghaj Kemény brit Andy Murray 5–7, 7–6(11), 6–3
34. 2012. november 12. Nagy-Britannia ATP World Tour Finals, London Kemény (fedett) svájc Roger Federer 7–6(6), 7–5
35. 2013. január 27. Ausztrália Australian Open, Melbourne Kemény brit Andy Murray 6–7(2), 7–6(3), 6–3, 6–2
36. 2013. március 2. Egyesült Arab Emírségek Barclays Dubai Tennis Championships, Dubaj Kemény Csehország Tomáš Berdych 7–5, 6–3

Elvesztett döntői (19)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Torna Borítás Ellenfél a döntőben Eredmény a döntőben
1. 2006. július 30. Horvátország Croatia Open Umag, Umag Salak Svájc Stanislas Wawrinka 6–6(1); feladta
2. 2007. március 18. Amerikai Egyesült Államok Pacific Life Open, Indian Wells Kemény Spanyolország Rafael Nadal 2–6, 5–7
3. 2007. szeptember 9. Amerikai Egyesült Államok US Open, New York Kemény Svájc Roger Federer 6–7(4), 6–7(2), 4–6
4. 2008. június 15. Egyesült Királyság Queen's Club Championships, London Spanyolország Rafael Nadal 6–7(6), 5–7
5. 2008. augusztus 3. Amerikai Egyesült Államok Western & Southern Financial Group Masters, Cincinnati Kemény Egyesült Királyság Andy Murray 6–7(4), 6–7(5)
6. 2008. szeptember 28. Thaiföld Thailand Open, Bangkok Kemény (fedett) Franciaország Jo-Wilfried Tsonga 6–7(4), 4–6
7. 2009. április 5. Amerikai Egyesült Államok Sony Ericsson Open, Miami Kemény Egyesült Királyság Andy Murray 2–6, 5–7
8. 2009. április 19. Monaco Monte-Carlo Rolex Masters, Monte Carlo Salak Spanyolország Rafael Nadal 3–6, 6–2, 1–6
9. 2009. május 3. Olaszország Internazionali BNL d'Italia, Róma Salak Spanyolország Rafael Nadal 6–7(2), 2–6
10. 2009. június 14. Németország Gerry Weber Open, Halle Németország Tommy Haas 3–6, 7–6(4), 1–6
11. 2009. augusztus 23. Amerikai Egyesült Államok Western & Southern Financial Group Masters, Cincinnati Kemény Svájc Roger Federer 6–1, 7–5
12. 2010. szeptember 12. Amerikai Egyesült Államok US Open, New York Kemény Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 7–5, 4–6, 2–6
13. 2010. november 7. Svájc Davidoff Swiss Indoors, Bázel Kemény (fedett) Svájc Roger Federer 4–6, 6–3, 1–6
14. 2011. augusztus 21. Amerikai Egyesült Államok Western & Southern Open, Cincinnati Kemény Egyesült Királyság Andy Murray 4–6, 0-3; feladta
15. 2012. április 22. Monaco Monte-Carlo Rolex Masters, Monte Carlo Salak Spanyolország Rafael Nadal 6–3, 6–1
16. 2012. május 21. Olaszország Internazionali BNL d'Italia, Róma Salak Spanyolország Rafael Nadal 7–5, 6–3
17. 2012. június 11. Franciaország Roland Garros, Párizs Salak Spanyolország Rafael Nadal 4–6, 3–6, 6–2, 5-7
18. 2012. augusztus 19. USA Western & Southern Open, Cincinnati Kemény Svájc Roger Federer 0–6, 6–7(7)
19. 2012. szeptember 10. USA US Open, New York Kemény brit Andy Murray 6–7(10), 5–7, 6–2, 6–3, 2–6

Páros (2)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győzelmei (1)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Torna Borítás Partner Ellenfelek a döntőben Eredmény a döntőben
1. 2010. június 13. Egyesült Királyság Queen's Club Championships, London Izrael Jónátán Erlich Szlovákia Karol Beck / Csehország David Škoch 6–7(6), 6–2, [10–3]

Elvesztett döntői (1)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Torna Borítás Partner Ellenfelek a döntőben Eredmény a döntőben
1. 2007. január 7. Ausztrália Next Generation Adelaide International, Adelaide Kemény Csehország Radek Štěpánek Dél-Afrika Wesley Moodie / Ausztrália Todd Perry 4–6, 6–3, [13–15]

Eredményei Grand Slam-tornákon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grand Slam Australian Open Roland Garros Wimbledon US Open
Év Eredmény Utolsó ellenfél Eredmény Utolsó ellenfél Eredmény Utolsó ellenfél Eredmény Utolsó ellenfél
2005 1.kör Oroszország Marat Szafin 2.kör Argentína Guillermo Coria 3.kör Franciaország Sébastien Grosjean 3.kör Spanyolország Fernando Verdasco
2006 1.kör Amerikai Egyesült Államok Paul Goldstein 1/4 döntő Spanyolország Rafael Nadal 4.kör Horvátország Mario Ančić 3.kör Ausztrália Lleyton Hewitt
2007 4.kör Svájc Roger Federer 1/2 döntő Spanyolország Rafael Nadal 1/2 döntő Spanyolország Rafael Nadal Döntő Svájc Roger Federer
2008 Győzelem Franciaország Jo-Wilfried Tsonga 1/2 döntő Spanyolország Rafael Nadal 2.kör Oroszország Marat Szafin 1/2 döntő Svájc Roger Federer
2009 1/4 döntő Amerikai Egyesült Államok Andy Roddick 3.kör Németország Philipp Kohlschreiber 1/4 döntő Németország Tommy Haas 1/2 döntő Svájc Roger Federer
2010 1/4 döntő Franciaország Jo-Wilfried Tsonga 1/4 döntő Ausztria Jürgen Melzer 1/2 döntő Csehország Tomáš Berdych Döntő Spanyolország Rafael Nadal
2011 Győzelem Egyesült Királyság Andy Murray 1/2 döntő Svájc Roger Federer Győzelem Spanyolország Rafael Nadal Győzelem Spanyolország Rafael Nadal
2012 Győzelem Spanyolország Rafael Nadal Döntő Spanyolország Rafael Nadal 1/2 döntő Svájc Roger Federer Döntő brit Andy Murray
2013 Győzelem brit Andy Murray

Év végi világranglista-helyezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Helyezés 679 186 78 16 3 = 3 = 3 = 3 1 = 1


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Novak Djokovic, Career Highlights. ATP World Tour. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  2. Novak Djokovic, Personal. ATP World Tour. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  3. Jelena Ristic: Hottest Photos of Novak Djokovic’s Girlfriend. International Business Times. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  4. Funny Novak Djokovic Impressions at the UsOpen 07 Exclusive!
  5. Watch Djokovic imitating Sharapova & Nadal - US Open 07
  6. Novak Djokovic – Serbia. Tennisnow.com. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  7. ATP Records. Tennisbios.com. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  8. Djokovic adds Martin to coaching team. ESPN Tennis, 2009. szeptember 5. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  9. Kitüntetés Novak Djokovicnak (magyar nyelven). Radio Srbija, 2011. április 28. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  10. Novak awarded the Order of the Karadjordje’s Star of the 1st degree. Novak Đoković hivatalos honlapja, 2012. február 15. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  11. Djokovics máris megkapja a létező legmagasabb szerb kitüntetést. Hatharom.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 22.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Novak Đoković témájú médiaállományokat.