Herzl Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herzl Tivadar

Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Benjámín Zeév Herzl, izraeli angol átírással: Benyamin Zeev Herzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2.Edlach, 1904. július 3.) osztrák-magyar író, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla őrzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.

Herzl Tivadar emléktáblája a Dohány utcai zsinagóga falán
Herzl Tivadar A Zsidó Állam című műve címlapja

A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Herzl Tivadar kerékpárral

Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.

Az első cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. Mielőtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.

Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el.

Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herzl Tivadar témájú médiaállományokat.
  • Somér marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap