Riehen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Riehen
Riehen Dorfkirche.jpg
A rieheni református templom (Dorfkirche)
Riehen címere
Riehen címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Basel-Stadt
Irányítószám 4125
Népesség
Teljes népesség 20 699 fő (2012. december 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 278 m
Terület 10,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Riehen  (Svájc)
Riehen
Riehen
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 7° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 7° 39′ 00″
Riehen weboldala

Riehen Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál fekvő város. Bázellel és Bettingennel közösen alkotják Bázel-Stadt kantont, melynek így második legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Riehen a Rajna jobb oldalán, a Wiese folyó alsó folyásának völgye és Chrischona domb között fekszik. Területe 10,87 km², melynek 25,6%-a mezőgazdasági terület és 25,2%-a erdősített. A fennmaradó 47,8% beépített terület, illetve 2,1%-ot foglalnak el a tavak és folyók.[2]

Riehen a hármashatáron

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már 50000 éve lakott lehetett, de feltételezések szerint csak Kr. e. 3000 körül alakult ki állandó település. A 6. században az alemannok alapítottak a környéken egy falut. Riehen első írásos említése 751-ben történt, Wahinhofen néven, mely a mai Wenkenhof településrésznek felel meg. Riehenként először 1113-ben említik. (Más forrás szerint viszont 1157-ben történik első említése.)[3]

1270-től Riehen a Bázeli Püspökséghez tartozott. 1444-1446 között, a St. Jakob an der Birs-i csata után többször is fosztogatás és tűzvész áldoztává válik, akárcsak 1490 és 1493 között.

1522-ben Bázel városának tulajdonába került, majd a reformáció elterjedésével a közösség 1528-ban protestáns hitre tért. A harmincéves háború idején Riehen katonák állomáshelyévé válik.

Az 1833-ban bekövetkező bázeli kantonszakadás idején Riehen Bázel-Stadt kanton része maradt. Bázellel, Kleinhüningennel (mely 1908 óta Bázel városrésze) és a szomszédos Bettingennel alkották az újonnan létrejövő kantont.

A második világháború idején a város lakóinak egy része a háború elől Svájc belső területei felé vándorolt.

1958-ban, Svájcban elsőként, Riehenben bevezették a női választójogot.

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség alakulása[4]
Év 1670 1774 1815 1850 1900 1920 1941 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010
Népesség 727 1 088 1 066 1 575 2 576 4 227 7 415 12 402 18 077 21 026 20 611 19 914 20 370 20 613

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakossági tanács (Einwohnerrat)

A 40 tagú lakossági tanácsot négy évre választják. A polgárok számára is nyilvános üléseket havonta tartják.

A tanács politikai összetétele 2010-ben, zárójelben a korábbi mandátumok száma:

Schweizerische Volkspartei (Svájci Néppárt) 8 mandátum (5)
Sozialdemokratische Partei der Schweiz (Svájci Szociáldemokrata Párt) 7 mandátum (8)
Evangelische Volkspartei Basel-Stadt (Bázel-Stadt-i Evangélikus Néppárt) 6 mandátum (7)
Freisinnig-Demokratische Partei Basel-Stadt (Szabaddemokrata Párt) 6 mandátum (6)
Liberal-Demokratische Partei (Liberális-demokrata Párt) 5 mandátum (9)
Christlichdemokratische Volkspartei (Kereszténydemokrata Néppárt) 3 mandátum (3)
Grünes Bündnis (Zöldek Szövetsége) 3 mandátum (2)
Grünliberale Partei (Zöld-liberális Párt) 2 mandátum (0)

Városi tanács (Gemeinderat)

A héttagú városi tanács a lakossági tanács döntéseit készíti elő, illetve hajtja végre. Zártkörű ülései hetente zajlanak.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Busz és villamos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Riehen városának buszhálózata igen sűrű, melynek útvonalain Quartierbus-nak nevezett kisbuszok és csuklós autóbuszok közlekednek. A 6-os számú villamos Bázel belvárosával köti össze a települést. Esti órákban megrendelhető taxik helyettesítik a kisebb járatokat.

Rieheni Quartierbus

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Riehen a Wiese-völgyi vasútvonalon található, mely a Regio S-Bahn Basel városi gyorsvasút része. 2004 és 2008 között a Wiese-völgyi vasútvonalat jelentősen kibővítették, Riehenben felújították a vasútállomást, és a település déli részén létrejött a Niederholz megállóhely. A felújított pályán a Svájci Államvasutak új, Stadler FLIRT típusú motorkocsikat helyezett üzembe. 2006 decemberében a vasútvonalat a bázeli Központi Pályaudvarig meghosszabbították.

Vámmentes út[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közvetlenül a Rajna partján fekvő német városok, Lörrach és Weil am Rhein több mint száz éve egy vámmentes útszakasz létrehozásán fáradoznak. Mivel létrehozása csak svájci területen lehetséges, a kivitelezésnek számos ellenzője is akad. Az út Riehentől 700 méterre megy majd, és egy híd megépítésére is szükség lesz. Egy svájci-német államközi szerződésre hivatkozva, a tiltakozások ellenére 2006-ban megkezdődtek a munkálatok.

A tervezett vámmentes útszakasz tájékoztató táblája

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel-Stadt kantonban az iskolarendszer három szintből áll.

Elemi iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyerekek hétévesen kezdik az elemi iskolát, mely négy évig tart. Riehenben összesen öt elemi iskola található: a Wasserstelzen iskola, a Niederholz iskola, az Erlensträsschen iskola, a Steingruben iskola és a "Hinter Gärten" iskola.

Orientierungsschule[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orientierungsschule (magyarul: tájékozódási iskola), a pályaválasztási döntést megkönnyítendő oktatási intézmény alkotja a rieheni oktatás második fokát, mely három évig tart (5. és 7. osztály). Ezt követően dől el, hogy a tanulók továbbképző iskolában vagy gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Riehenben a Burg iskola, a Hebel iskola és a Wasserstelzen iskola képviseli ezt a szintet.

Gimnázium és továbbképző iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár Riehen területén nincs a két intézménytípus egyikéből sem, a Bäumlihof Gimnázium azonban nagyon közel fekszik a város határaihoz. A továbbképző iskola két évig tart (8. és 9. osztály), a gimnázium pedig öt évig (8. és 12. osztály).

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fondation Beyeler
Rieheni Játékmúzeum

Fondation Beyeler Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bázeli műkereskedő pár, Hildy és Ernst Beyeler 1997-ben a nagyközönség számára is elérhetővé tették gyűjteményüket, mely Riehenben, a Renzo Piano által tervezett épületben kapott helyet. A Beyelerek tulajdonában levő műalkotások (többnyire modern festmények és óceániai szobrok) mellett gyakran időszakos kiállítások is helyet kapnak a múzeumban.

Játékmúzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy a város központjában álló 17. századi épületben található a Játékmúzeum. Ugyanitt kapott helyet a Falu- és szőlőtermelőműzeum is. A kiállított tárgyak között fajátékok, babaházak és babakonyhák, bádogjátékok, ólom- és ónfigurák, papírjátékok és modellvasutak láthatóak Európa egész területéről.

Kunst Raum Riehen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kunst Raum Riehent Riehen város önkormányzata tartja fenn, és falai között 1998 óta rendeznek kortárs művészeti kiállításokat.

Egyházi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dorfkirche[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református templom (Dorfkirche, magyarul: falu temploma) Riehen központjában található. Mai, késő gótikus formáját 1694-ben nyerte el. 41 méter magas tornyát 1395-ben építették. Eddigi kutatások kimutatták, hogy a mai templom helyén már a 10. században is templom állhatott, és a 12. századra egy erődítmény is elkészült. Ezt a templomot 1157-ben említik először, melyet védőszentjéről, Szent Mártonról neveztek el.

Kornfeldkirche[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kornfeldkirche 1959–1964 között Werner Max Moser tervei alapján épült. A modern építményt 2003-ban felvették a kanton védett épületei közé.

Diakonissenhaus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rieheni Diakónia Ház, melyben kórház is működik, 1852-ben jött létre. 1972-től a kórház fentartója helyi önkormányzat lett, de a magas költségek miatt 2010-ben bezárták és egészségügyi központtá alakították. A rieheni diakónusok egy református közösség, melynek tagjai a katolikus bencések szabályai szerint élnek.

Parkok és erdők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wenkenhof
Wenkenpark

A város kiterjedt, gondozott parkokkal rendelkezik. A város keleti határában elterülő Wenkenhofban lovaglócsarnok, francia- és angolkert és barokk stílusú kastélyok is találhatóak. A város északi részén található a Sarasinpark. A Bäumlihof park a Kis Riehennek nevezett városrészben terül el, mely különböző szabadtéri rendezvénynek ad helyet. A Wettstein park a város központjában, a Játékmúzeum szomszédságában található. Riehent keletről bettingeni erdő, nyugatról pedig a Langen Erlen erdő határolja.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Walter Courvoisier (1875–1931), zeneszerző
  • Albert Scherrer (1908-1986), autóversenyző
  • Jakob Oeri-Hoffmann (1920–2006), orvos, politikus, vállalkozó és mecénás
  • Rolf Zinkernagel (* 1944), orvos, immunológus
  • Peter Schmidlin (* 1947), jazzmuzsikus, producer
  • Dominik Sackmann (* 1960), zenetudós, író, orgonista
  • Beat Jans (* 1964), politikus

Riehenhez kötődő személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paul Basilius Barth (1881–1955), festő, 1936-tól haláláig Riehenben élt.
  • Fritz Binde (1867–1921), prédikátor, 1914-től haláláig Riehenben élt
  • Ludwig Georg Courvoisier (1843-1918), sebészprofesszor, 1918-ig a Diakónia Ház kórházában tevékenykedett.
  • Ernst Ludwig Ehrlich (1921–2007), német-svájci történész, Riehenben hunyt el.
  • Leonhard Euler (1707–1783), matematikus, Riehenben nőtt fel.
  • Roger Federer (* 1981), svájci teniszező, többek között Riehenben is nevelkedett.
  • Elisabeth Gerter (1895–1955), svájci írónő, Riehenben hunyt el.
  • Ernst Herzfeld (1879–1948), német archeológus, orientalista és epigrafikus, a rieheni Hörnli temetőben nyugszik.
  • Alfred Jaquet (1865–1937), svájci farmakológus, Riehenben hunyt el.
  • Charlotte von Kirschbaum (1899–1975), német teológus, Riehenben hunyt el.
  • Elisabeth Kraushaar-Baldauf (1915–2002), orvos és író, Riehenben hunyt el.
  • Johann Lukas Legrand (1755–1836), svájci gyártulajdonos, politikus a Helvét Köztársaság idején. 1792 és 1798 között Riehen bázeli védnöke.
  • Valérie von Martens (1894–1986), színésznő, Curt Goetz színész felesége, Riehenben hunyt el.
  • Paul Mendelssohn Bartholdy (1879–1956), német kémikus, gyártulajdonos, Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző unokája, Riehenben hunyt el.
  • Heinrich Oswald (1917–2008), vállalkozó, a svájci hadsereg megújítója.
  • Hans Sandreuter (1850–1901), svájci képzőművész, Riehenben hunyt el.
  • Paul Wilhelm Schmidt (1845–1917), német-svájci teológus, Riehenben hunyt el.
  • Wilhelm Speyer (1887–1952), német író, Riehenben hunyt el.
  • John Friedrich Vuilleumier (1893–1976), svájci jogász és író, Riehenben hunyt el.
  • Walter Widmer (1903–1965), gimnáziumi tanár, irodalomkritikus és műfordító, Urs Widmer író apja, Riehenben hunyt el.
  • Jacques Wildberger (1922–2006), svájci zeneszerző, Riehenben hunyt el.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Riehen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.