Modellvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasúti-terepasztal

modellvasút: A vasútüzem egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) megfelelő léptékű modellje. A modellvasút a vasútmodellezés, mint hobbitevékenység eszköze.

A modellvasút és a vasútmodellezés története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekjátékból modellvasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angliában 1823-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a gőzmozdony. Megkezdődik a vasutak építése. 1835-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek Belgiumban, Németországban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak madzagon maguk után.

  • 1879-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.
  • 1891-től a vágányok méretarányait a Märklin cég ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
  • Az első hivatalos méretarány az 1:32 - Spur1-es lépték.
  • Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó[1]
  • 1932-től kezdenek modellsíneket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.

Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.

Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek küleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)

A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékvasút valódi, részlethelyes modellvasúttá alakulásának lehetőségei az első világháború után nyíltak meg. A játékgyártók rájöttek, hogy a kisebb lakásokban a kisebb méretű játékok jobban elférnek, illetve ugyanazon a helyen több pályaelemet tudnak elhelyezni. Így jött létre az 1-es méret után a nullás (spur 0 M=1:45), majd 1935-ben – szintén MARKLIN kezdeményezésre – a fél nullás (spur Halb0 vagy ahogyan ma ismerik: H0) méretarány.

Matematikailag a H0 méretaránya M=1:90 lenne, de a korabeli gyártósorokkal kényelmesebb és gazdaságosabb volt az 1:87 léptékkel építeni, így a mai napig ez az érték a H0 méret hivatalos méretaránya. 1935-ben alkották meg az azóta is elterjedtebb egyenáramú táplálási rendszert is.

A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a fényjelzők gyártása. Összefoglalva az 1940-es évek elejére a játékvasutakat már olyan minőségben és választékban gyártották, hogy velük a nagyvasúti üzem kicsinyített mása már megvalósítható volt.

Vasútmodellezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútmodellezés olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk. (vö:hobbi) Célja a vasúti üzem egészének, vagy valamely részletének a modellezése, saját mércénk szerinti tökéletességgel és kompromisszumokkal, vagy modellező szervezetek által összeállított szabványok, ajánlások alapján.

A vasútmodellezés részterületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasútmodellek gyűjtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik szorosan a vasútmodellezés témakörébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a terepasztalra helyezni, illetve üzemeltetni.

A gyűjtéshez nagyobb anyagi erőforrások kellenek. Az sem kizárt, hogy a szabadidő szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb vagyonokat is kifizetnek azok ritkasága miatt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2
  • Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. ISBN 963 10 07928
  • Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-11-5028-3
  • Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-10-6824-2
  • Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Bp., 1969.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]