Nyomtávolság
| Nyomtávolság | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vasúti pálya – Villamos pálya | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve.
A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt:
- 20 kg/m feletti tömegű Vignoles síneknél 14 mm-rel,
- ez alatti tömegű Vignoles síneknél 10 mm-rel,
- vályús (Phoenix és tömb) síneknél 7 mm-rel
mérve értendő.
Tartalomjegyzék |
Nyomtávolság típusai [szerkesztés]
Normál nyomtávolság [szerkesztés]
A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.
A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.
Üzemi méretek [szerkesztés]
A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.
A nyomtávolság a MÁV előírása szerint 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb nem lehet. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.
Nyomszűkítés [szerkesztés]
A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).
Nyombővítés [szerkesztés]
Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen, növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű és egyre több a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.
Széles nyomtávolság [szerkesztés]
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.
A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
| Nyomtávolság [mm] | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1676 |  India,  Pakisztán,  Argentína,  Chile |
"Indiai nyomtávolság" |
| 1668 |  Spanyolország[1],  Portugália |
"Ibériai nyomtávolság", Portugáliában régebben 1664 mm volt |
| 1600 |  Írország,  Ausztrália,  Brazília |
"Ír nyomtávolság" |
| 1524 |  Finnország,  Afganisztán,  Amerikai Egyesült Államok  Oroszország,  Mongólia |
Az USA-ban, a déli államokban a polgárháborúig |
Keskeny nyomtávolság [szerkesztés]
A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.
A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):
| Nyomtávolság [mm] | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1067 |  Angola,  Botswana,  Costa Rica,  Dél-afrikai Köztársaság,  Ecuador,  Fülöp-szigetek,  Ghána,  Honduras,  Indonézia,  Japán,  Kongói Köztársaság,  Malawi,  Mozambik,  Namíbia,  Nigéria,  Szudán,  Zambia,  Zimbabwe |
"Fokföldi nyomtávolság" |
| 1000 | Argentína,  Banglades,  Benin, Brazília,  Bolívia,  Burkina Faso,  Mianmar,  Kambodzsa,  Kamerun,  Etiópia,  Elefántcsontpart,  Kenya,  Laosz,  Madagaszkár,  Malajzia,  Mali,  Szenegál,  Tanzánia,  Thaiföld,  Uganda,  Vietnam; számos más országban találkozhatunk vele, mint városi villamosok, fogaskerekű vasutak nyomtávja (pl.: Tátrai villamosvasút), Aradi villamos, Szombathelyi villamos) |
"Metrikus nyomtávolság" |
| 950 |  Eritrea,  Szomália |
"Olasz metrikus nyomtávolság" |
| 914 |  Guatemala,  Haiti,  Kolumbia,  El Salvador |
A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:
| Nyomtávolság [mm] | Vasútvonal | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| 1000 | Szombathelyi villamos | megszűnt | |
| Borsodnádasdi lemezgyár | |||
| 950 | Debreceni Zsuzsivasút | 1961-ben átépítve 760 mm-re | |
| 790 | Zsdenyova (Bereg vármegye) | ||
| 780 | Somogy-Kéthely | megszűnt | |
| 760 | Az Osztrák–Magyar Monarchia kis forgalmú, iparjellegű, hegyvidéki vasútvonalain elterjedten alkalmazott nyomtávolság pl. a Szilvásváradi Erdei Vasút és a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút | a legtöbb magyarországi keskeny nyomtávolságú vasútvonal nyomtávolsága | |
| 750 | Taraczközi vasút | megszűnt | |
| 700 | Pálházi Állami Erdei Vasút | átépítve 760 mm-re | |
| 633 | Ózd, vasgyár | megszűnt | |
| 600 | Almamellék | ||
| Kemence | |||
| Felsőpetényi Kisvasút | |||
| téglagyárak belső vágányhálózatai, bányavasutak | |||
| 580 | Dorogi szénbánya | ||
| 500 | Törökszentmiklósi téglagyár | ||
| 400 | Hollóházi porcelángyár | ||
| 385 | Budapesti Vidámpark kisvasútja | elbontva |
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Vasúti lexikon (szerk. Urbán Lajos), MK 1984 ISBN 963-10-5775-5
- Országos vasúti szabályzat I. kötet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet IV. melléklete
- CIA – The World Factbook
