Hobbi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hobbi (eredeti angol írásmóddal hobby) a korábbi „passzió” vagy a szabadidőben végzett, pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve.

A középkori Angliában a solymászat igen népszerű időtöltés volt, és az összes e célból használt különböző madár közül talán a kabasólyom (angolul Eurasian Hobby, latinul Falco subbuteo) volt a legnépszerűbb. Állítólag innen ered az átvett angol szó.

Egy másik magyarázat szerint az elnevezés egy másik pihenéssel kapcsolatos, hobby-nak nevezett állatról kapta a nevét: ez az állat egy kis termetű versenyló fajta volt. A „hobby-horse” kifejezés egy faragott botot, vagy „vesszőparipát” jelölt, amilyent a két lába közé kapva a magyar gyerekek is használtak régebben „lovacskázáshoz”. Innen ered a „to ride one's hobby-horse” angol kifejezés, ami magyarul azt jelenti, hogy "kedvenc időtöltésének áldoz", vagyis valamilyen kikapcsolódás jelleggel végzett tevékenységet folytat.

Hobbija az embernek érdeklődés és örömszerzés miatt van, nem anyagi eredményekért. Hobbi például különböző tárgyak gyűjtése, a barkácsolás, a sport és a művelődés is. Az elmélyülten végzett hobbitevékenységnek következménye lehet, hogy valaki alapos ismeretekre, játasságra és készségre, tudásra és tapasztalatra tesz szert egy vagy több területen. A cél mégsem az előbbi, hanem az önmegvalósítás, vágyak kiélése, a személyes célok megvalósítása.

Ami az egyik embernek hobbi, a másik embernek foglalkozás vagy hivatás: egy számítógépes játéktesztelő hobbiként szerethet főzni, míg egy szakács imádhat számítógépes játékokat játszani, sőt azokban hibákat keresni. Általánosan fogalmazva, ha valaki egy munkát a rajta keresztül élvezhető szórakozásért és nem a fizetség ellenében végez, akkor azt amatőrnek, „szerelemből” vagy hobbiból dolgozónak tekintik, hogy megkülönböztessék a hivatásostól, aki ugyanazt fizetésért végzi.

A hobbi meghatározásában fontos tényező, hogy mennyire lehetne abból a tevékenységből megélni. Szinte semmelyik hobbi sem ad erre alkalmat, de sokan folytatnak mégis „hobbi”-ként gazdasági tevékenységet, a kertészkedéstől kezdve, a gépkocsiszerelésen át egészen a program vagy zene CD másolásig.

A hobbistaként, amatőrként végzett tevékenység is járhat olyan eredményekkel, amelyek a „hivatásos”, művészi vagy tudományos körökben is elismerést arat. Sokan viszont unalmas és színvonaltalan dolognak tartják mindazt, amit nem elismert, professzionális előadók mutatnak, például zenében, színjátszásban, képzőművészetben stb.

A hobbi tevékenységnek lehetnek jótékony terápiás hatásai, de az erős vágy kiélése el is fajulhat, kényszeres tevékenységgé vagy szenvedéllyé is válhat (mánia). A hobbik kellékei köré iparágak is nőttek (szórakoztatás), továbbá számtalan ember dicsekszik azzal, hogy a kereső fogalkozása egyben a hobbija is, azaz szívesen végezne ugyanazt akár ingyen is, mivel a munkával járó lelki jutalmak (például a hiúság, a magamutogatás, a szereplési vágy stb. kiélése) kárpótolják őt érte, és egyébként meg már nem szorul állandó, rendszeres jövedelemszerzésre.

A hobbi tevékenységet manapság már nem a kő kemény barkácsoláson értjük, ami azzal jár hogy nehéz fizikai munkával kivágunk fa hasábokat, azokat összeszögeljük, hanem az alapfolyamatokat már helyettünk elvégezték, nekünk csak a különféle célokra gyártott natúr termékeket és az azokat könnyen feldíszítő, gyorsan száradó, bárkiből művészt csiholó termékeket kell megvennünk, amivel pillanatok alatt csodálatos dolgokat készíthetünk. A gomba módra szaporodó hobbi-boltok sok például faárut kínálnak erre a célra és az ezeket feldíszítendő kiegészítőket, festékeket, decoupage készleteket.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]