Zlogonje
| Zlogonje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Lepoglava |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Škvarić |
| Irányítószám | 42255 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 367 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 107,73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Terület | 4,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 16° 01′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 16° 01′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zlogonje falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Varasdtól 25 km-re nyugatra, községközpontjától 12 km-re északra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Zlogonje első írásos említése IV. Béla király 1244. október 11-én kelt adománylevelében történt, melyben Lobor, Velika, Klenovnik és Zlogonje falvakat Mihály varasdi ispánnak adja, amiért a tatárjárás idején megvédte Varasd és Ptuj várait a tatárok támadásától. A birtok azelőtt egy Pucsin nevű nemesé volt, aki 1242-ben megölte Okicsot, a nagyhatalmú Okics bán fiát, ezért a király megfosztotta birtokaitól. A trakostyáni uradalommal együtt 1394-től 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. Az 1598-as összeírás szerint 18 adózó háztartással rendelkezett.
A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 685 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 126 háza és 460 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
A szlovén határon álló Szent Flórián-kápolnát[2] 1729-ben említi először az egyházi vizitáció „capellam s. Floriani in monte Ostarija ad metales Styriae” (azaz a stájer határon álló Ostarij-hegyen álló Szent Flórián kápolna) alakban. Fából készített tornya és átriuma volt, melyet 1742-ben kőből építettek át. A kápolnát 1768-ban javították, 1777-ben pedig teljesen megújították. A kápolna egy kis négyzet alakú hajóból és egy keskenyebb, téglalap alakú szentélyből áll, amely apszisban végződik. A főhomlokzat felett kis torony emelkedik. A sekrestye a szentély északi oldalához csatlakozik. Bár a belseje nagyon szerény, régebbi értékes berendezésének részei és az oltárkép fennmaradtak. Egyszerű kialakításával és jó térbeli elhelyezkedésével a dombos lepoglavai régió számos értékes szakrális műemlékéhez tartozik.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1104.