Bad Radkersburg
| Bad Radkersburg | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Polgármester | Peter Merlini (BBR) | ||
| Irányítószám | 8490 | ||
| Körzethívószám | 03476 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Testvértelepülései | Varasd, Lenti | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 665 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 209 m | ||
| Terület | 2,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bad Radkersburg
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 46° 41′ 23″, k. h. 15° 59′ 19″ | |||
| Bad Radkersburg weboldala | |||
Bad Radkersburg (szlovénül Radgona, régi magyar nevén Regede, vendül Radgonja) város Stájerországban, a radkersburgi régió központja. A város 209 m-rel fekszik a tengerszint felett, lakossága megközelítőleg 1940 fő. A Mura másik partján fekszik szlovén ikervárosa, Gornja Radgona. Bad Radkersburg fürdőváros, termálvízforrása 80°C-os.
Földrajza [szerkesztés]
Bad Radkersburg a Mura folyó északi partján, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik, 209 méteres tengerszint feletti magasságban. Területe csaknem teljesen sík, környezetében szántóföldek terülnek el. Radkersburg a Szlovénia területébe ékelődő osztrák vidék központja, az ellenőrzés 2007-es feloldásáig fontos közúti határátkelőhely volt. A város északi szélén lévő vasútállomás a Graz környéki elővárosi forgalomba kapcsolja be a határvárost. A települést érinti a muramenti kerékpárút.
Történelme [szerkesztés]
A város alapításának időpontja nem tisztázott. Először egy 1182-es oklevélben említik, nevének eredetére nincs pontos magyarázat. Vásártartási jogot 1265-ben kapott. A várost I. Albert német király uralkodásának idején átformálták, a városkép precízen tervezett várost mutat. A 13. század végén Radkersburgot fallal vették körül, hogy a Magyarország ellen létrehozott erődrendszer része legyen. A 15. században az osztrákok és a magyarok győzelmet arattak a Horvátországon keresztül száguldott törökökön és bosnyákokon Regede mellett. 1480-tól kezdve 10 éven át a Magyar Királyság fennhatósága alá tartozott. A magyarországi török hódítás idején a vár kulcsszerepet kapott a Mura völgyének védelmében, várát olasz tervezők vezetése alatt modernizálták és megerősítették. Az 1880-as évektől kezdve kiéleződött a Radkersburgot lakó német és a környéken lakó szlovén nyelvű polgárok közötti viszony. Az első világháború lezárása után a várost megszállta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadserege, ám a német nyelvű lakosság 1919 februárjában kitört felkelése után a délszlávok a Mura déli partjára vonultak vissza. A város megosztását hamarosan a Saint-germaini békeszerződés szentesítette, Radkersburg déli városrésze Gornja Radgona néven az új délszláv állam része lett. A régi Regede lakosságának 88, területének 50%-a került Ausztriához.
A második világháború súlyos károkat okozott a városban és környékén, a Radkersburgban alig négy épület maradt sértetlen. 1941-ben a Wehrmacht Radkersburgból kiindulva támadta Jugoszláviát. 1945. április 15-én a szovjet Vörös Hadsereg elfoglalta a város déli felét, a visszavonuló német katonák pedig felrobbantották a Mura hídjait. A háború után a jugoszláv oldalon élő német nyelvű lakosság Ausztriába menekült, a Mura két partján lévő államok között két évtizedig igen fagyos volt a viszony. A szlovén és az osztrák városrész közötti hidat csak 1969-ben nyitották meg újból. Az 1970-es években Radkersburgban hévizet tártak fel, amelyre később komoly termálturizmus épült. 2007. december 21-én, a schengeni egyezmény kiterjesztésével megszűnt a két Regede közötti határellenőrzés, azóta a szlovén és az osztrák városrész ismét egyre szervesebb egységet alkot.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bad Radkersburg város honlapja (német nyelven). (Hozzáférés: 2009. június 24.)
- Ein Blick auf Bad Radkersburg (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
