Kereskényi család

Kereskényi család (alsó- és felső-kereskényi) vikomt és nemes

Előkelő nyitra megyei ősi nemesi család. A nevét gyakran Köröskényinek írják a források. Alsóköröskény és Felsőköröskény (jelenleg Krškany, Szlovákia) Nyitra városától délre fekszik 5 km-re. A család ezen ősi birtokairól kapta nevét.

Története

Első kimutatható őse Tiborc comes, aki feleségével két jobbágyasszonyukat szabadítja fel végrendeletében 1289-ben.

Fia, Petur királyi alpohárnokmester volt 1321-ben. Unokája, Domonkos 1399-ben új királyi adományt kap ősi birtokaira.

A család adományok és házasságok útján több más megyében is birtokos lett. Így Kereskényi Orbán nyitrai főjegyző és országbírói ítélőmester felesége, tótprónai Prónay Margit révén a XVI. század végén kapta a Turóc vármegyében fekvő Tótpróna, Jadviga, Jaszenova, Turócerdőd, Dubova, Blassova, Abkofalva és Mezőháza határaiban fekvő birtokokat, amire 1579-ben királyi adományt is nyert. De tovább gyarapította a Nyitra vármegyében fekvő ősi birtokait és Bars megyében is több birtokkal rendelkezett.

Orbán fia György (megh.1629) csejtei várnagy volt több mint húsz éven át és Báthory Erzsébet jogtanácsosa és bizalmi embere. Első felesége szúdi Kozár Katalin révén további Bars, Hont és Nyitra vármegyében fekvő birtokokhoz jut. A második felesége mihaloveczi Bocskay Katalin volt, akitől a gyermekei születtek.

1640 körül György fia, Kereskényi András liptó megyei alispán és követ felesége, kubinyi és deménfalvi Kubinyi Anna révén szerzett jelentős liptó megyei birtokokat.

Kereskényi András unokája,Kereskényi László (1678-1738) kuruc ezredes volt, aki aláírta 1705-ben a konföderáció szövetséglevelét a szécsényi országgyűlésen. A család ezen ága benne halt ki férfiágon.

Kereskényi Orbán másik unokája, Kereskényi György nyitra megyei főszolgabíró volt, aki feleségül vette nyitra-zerdahelyi Zerdahelyi Fruzsinát továbbra is megmaradt nyitra megyei birtokain. Második felesége rákóczi Rákóczy Julianna volt.

Ő alapította a jelenleg élő ágat. Birtokai Nyitra megyén kívül kiterjedtek Bars, Pozsony és Komárom megyékbe is.

György János nevű fiának kis-zavari Klaudy Ilonától született fia, Kereskényi Farkas (1672-1734) Komárom vármegyei hadbiztos, érsekújvári főhadnagy, feleségül vette ramocsaházi Ramocsaházy Erzsébetet, aki a hatalmas nádasdi Darabos és Spáczay birtokok egyik örököse volt. Ága három leányában kihalt.

Györgynek a másik fia volt Kereskényi Ferenc (1619-1677) lévai várnagy és követ. Nejétől,kis-és nagy-kálnai Kálnay Juliannától született fia Kereskényi I. János (1647-1710), aki érsekújvári kapitány volt a kuruc időkben, majd nyitrai várnagy. Érsekújvár kurucok kezére juttatásában játszott szerepéért 1706-ban Rákóczi fejedelemtől birtokadományt kapott. Tőle származnak a jelenleg élő nemzedékek.

A család három fiától három különböző ágra szakadt.

I. János II. János (1680k.-1736) nevű fia lett az alapítója a család szatmár megyei ágának.

1715-ben Esztergom vármegye főszolgabírája, de 1716-ban már Szatmár vármegye főszolgabírája, majd alispánja volt. Hosszú időn át volt Károlyi Sándor gróf, tábornagy összes birtokainak prefektusa és jogügyigazgatója. Az ő nevéhez fűződnek a sváb telepítések Szatmár vármegyébe. A XVIII. század legelején vette feleségül tasnádszántói Becsky Teréziát -aki a híres kuruc tábornagy, gróf Károlyi Sándor unokahúga volt-, akinek hozományával Szatmár és Bihar megyében szerzett nagy kiterjedésű birtokokat. Az itteni birtokok központja a szatmár megyei Nagypalád volt.

I. János másik gyermeke Jónás, érsekújvári főbíró volt, akinek turócszentpéteri Dávid Angelikától született fiai voltak: Kereskényi Miklós (1709-1789) huszár alezredes, Károly Sándor lotaringiai herceg kamarása és szárnysegédje, aki francia vikomt-i címet nyert és bátyja, Kereskényi György (1690-1753). Aki jó nevű ügyvéd volt és 1716 és 1719 között Esztergom vármegye főjegyzői tisztét viselte, később a Kalocsai Érsekség jószágkormányzója és jogügyigazgatója lett, majd 1738-tól Bács-Bodrog vármegye főszolgabírája és több alkalommal a vármegye alispánjelöltje volt. Felesége béládi Gyárfás Éva volt.

György fia volt Kereskényi Lajos (1743-1811) varasd és zágráb vármegyei alispán, tartományi biztos, királyi tanácsos feleségül vette az egyik leggazdagabb horvát főnemesi családból származó báró Pattachich Borbálát. Lajos így Horvátországban szerezte Vinica mezővárosát és várát a hozzátartozó 16 falu határában fekvő uradalommal. Második felesége báró Beschwitz Terézia volt, akinek az édesanyja gróf Eltz Jozefa volt, így az Eltz grófok horvátországi birtokainak egy részét is Lajos örökölte.

Az ő utódai költöztek Horvátországba és alapították meg a Kereskényiek horvátországi ágát.

Fia Kereskényi Miklós (1777-1832) nemesi testőr volt, jelentős összeget adományozott a zágrábi tartományi parlament építésére. Felesége a velencei arisztokrata családból szármaró gróf Maria di Fentro, gróf Leonardo di Fentro és Colonna Jozefa hercegnő leánya volt.

A harmadik ág őse Kereskényi Gáspár volt, aki Nyitra megyéből Ung megyébe költözött. A Rákóczi család terebesi uradalmának volt prefektusa és sárospataki várnagy. 1667-ben Zemplén, Ung és Abaúj megyében kapott birtokadományt I. Rákóczi Ferenc fejedelemtől. Jelentékeny szerepett vitt a Wesselényi-összeesküvésben. Ezért Cobb tábornok kivégeztette 1672-ben. Felesége, veskóczi Budaházy Zsófia révén zemplén és ung megyei birtokait gyarapította.

A család ezen három ága él napjainkig.

Az Ung vármegyében lakó ágat kivéve a család római katolikus vallású.

Egyéb kimagasló családtagok

• Kereskényi Ádám (1713-1777) jezsuita házfőnök és professzor, nyomdaigazgató, drámaíró;
• Kereskényi János (1640-1710) érsekújvári kapitány;
• Kereskényi Gyula (1835-1911) római katolikus esperes, régész, történész;
• Kereskényi Mihály (1755-1822) királyi tanácsos,királyi udvarnok, aranysarkantyús vitéz, kamarai igazgató, Tiszai Koronai Kerületi főkapitány;
• Kereskényi Károly (1725-1783) királyi tanácsos, kamarai prefektus;
• Kereskényi István (1797-1883) a Horvát-Szlavón Gazdasági Egyesület igazgatója, gazdasági író;
• Kereskényi Mihály (1773-1835) ezredes,a János főherceg dragonyosezred parancsnoka, országherold
• Kereskényi Béla (1844-1910) őrnagy, Albrecht főherceg szolgálattevő kamarása
• Kereskényi Miklós vikomt (1709-1789) Károly Sándor lotaringiai herceg főkomornyikja
• Kereskényi István (1641-1709) jezsuita rendfőnök, professzor
• Kereskényi Elek (1841-1902) országgyűlési képviselő

Címer

Kék mezejű pajzsban zöld halmon ágaskodó oroszlán három rózsát tart. Takarók:kék-arany,vörös-ezüst. Sisakdísz:könyöklő páncélos kar kivont kardot tart.

Rangemelések

Kereskényi Miklós lotharingiai fejedelmi főkomornyik 1773. júliusában-ban vikomt-i címet nyert.

Képek

Kereskényi kastély Vinicán

Források

• Nagy Iván: Magyarország családai (VI. kötet 215.old)
• Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. I. köt. Budapest, 2003, ISBN 9639204188
• Királyi Könyvek, CD ROM, Arcanum, Budapest
• Magyar Országos Levéltár beli kutatások
• Daróczy-féle genealógiai gyűjtemény
• Borovszky:Magyarország vármegyéi és városai
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok
• Louis Prosper Gachard: Documents politiques et diplomatiques sur la révolution belge