Nedeljanec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nedeljanec
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Község Vidovec
Jogállás falu
Polgármester Bruno Hranić
Irányítószám 42205
Körzethívószám +385 042
Népesség
Teljes népesség 1501 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 226,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nedeljanec (Horvátország)
Nedeljanec
Nedeljanec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 16° 17′ 40″

Nedeljanec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Vidovechez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varasdtól 4 km-re délnyugatra, községközpontjától Vidovectől 2 km-re keletre a 35-ös főút mellett a Varasdi-síkságon fekszik. A község legnagyobb és legkeletibb települése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1479-ben Bárthory István országbírónak a csázmai káptalannak Varasd város határai 1470.évi kiigazításáról szóló oklevelét megerősítő oklevelében található, melyben a település "Nedelancz" alakban szerepel. A korabeli források beszámolnak arról, 1554-ben az adót fizetni nem tudó falvakat, köztük Nedeljanecet a török felégette. Az elpusztított falvak csak nagyon sokára népesültek be újra és a török korban a népesség számát sokban befolyásolta a török lovasságtól való állandó félelem. 1599-ben a pestis pusztította a falu lakosságát. Az elpusztultak helyére Pakrac környékéről telepítettek be jobbágyokat. 1682-ben a pestis újabb hulláma tört rá Varasd környékére, ezúttal Stájerországból. Harminc évvel később, 1712-ben újabb pestisjárvány következett, mely ezúttal Magyarországról érkezett, az 1731-es járvány pedig főként az állatállományt sújtotta. A háborús idők elmúltával a település is gyors fejlődésnek indult.

A falu a 16. századig egyházilag Zamlača Szent Ulrik plébániájához tartozott. A vidoveci plébánia létezéséről 1574-ből van először adatunk. Az 1638-as egyháti vizitáció szerint ekkor még állt a falu Szent István tiszteletére szentelt kápolnája, melynek harangtornya is volt, de sekrestye nélkül. A hívek számának rohamos növekedése miatt az 1880-as években az egyházközség új kápolna építésébe kezdett, melyet Boldog Augustin Kazotić és a Szent Család tiszteletére szentelek fel. Hamarosan felépült a még hiányzó harangtorony is.

A falunak 1857-ben 416, 1910-ben 921 lakosa volt. A falu 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 400 háza és 1501 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Család tiszteletére szentelt kápolnája az 1880-as években épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)