Liechtensteinklamm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liechtensteinklamm-1.jpg

A Liechtensteinklamm egy keskeny szurdok Ausztriában, St. Johann im Pongautól néhány kilométerre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

St. Johann im Pongau központjától 5 km-re délre található a szurdok bejárata. 4 km hosszú, ebből 1 km látogatható. A szélessége helyenként mindössze egy méter, magassága 300 m. Fából készült járdán sétálhatunk végig a kiépített út végén látható vízesésig. Május elejétől október végéig tart nyitva. A belépőjegy ára 4 € (2011).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Würm-glaciális vége után a gleccserek magas peremet hagytak az általuk kivájt völgyek végében. A Großarler Ache patak csak évezredes munkával tudott átjutni a sziklákon, így keletkezett a 300 méter mély keskeny szurdok.

1875-ben kezdődött meg a kiépítése. A munkálatok során a pénz hamar elfogyott, így a Pongauer Alpenverein tagjai II. János, Liechtenstein herceghez fordultak, aki 600 guldennel támogatta az építkezést. 1876-ban megnyílt, és a herceg tiszteletére Liechtensteinklammnak nevezték el.

Monda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monda szerint egy közelben élő kovács felajánlotta a lányát az ördögnek, ha az a háza elé vezeti a gasteini források vizét. A feltétel azonban az volt, hogy mire a kakas reggel megszólal, itt legyen a víz. A kovács felesége azonban véget akart vetni férje mohóságának, így éjszaka bedugta pár percre a kakast a kútba, aki ijedtében megszólalt. Az ördög – félúton hallván, hogy elkésett – mérgében olyan mélyre taszította a vizet, hogy azt senki ne érhesse el.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liechtensteinklamm című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.