Alsergrund
| Bécs IX. kerülete | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Alsergrund | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | IX. | ||
| Irányítószám | 1090 | ||
| Polgármester | Saya Ahmad (SPÖ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 41 884 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 008,03 fő/km² | ||
| Tszf. magasság | 179 m | ||
| Terület | 2,99 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bécs IX. kerülete
Pozíció Bécs térképén
| |||
 é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 16° 21′ 25″ | |||
| Bécs IX. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs IX. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Alsergrund, a német prepozíciós szóhasználatot tükrözve az Alsergrund (bécsi német dialektusban Oisagrund), az osztrák főváros, Bécs IX. kerülete, a Ring és a Gürtel körutak között fekvő, II-IX-es számozású úgynevezett belső kerületek (németül innere Bezirke) egyike. A kerületet az bécsi metró U4-es és U6-os vonala, a Ferenc-József-pályaudvar, valamint számos villamos- és buszvonal szolgálja ki.
Az Alsergrund egyes városrészei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínének részét képezik.
Etimológia[szerkesztés]
A kerület neve Bécsi-erdőben eredő, a területet a Duna-csatorna irányában átszelő Als (más néven Alsbach vagy Alserbach) patakból ered, szószerinti fordítása „Als menti föld / terület / telek”. Német nyelvhasználatban a kerület nevét mindig határozott névelővel együtt említik (der Alsergrund „az Alsergrund”), locativusban az in/im adpositio helyett az am adpositioval (am Alsergrund „az Alsergrundon”. Mint minden más bécsi kerület esetében, a köznyelvben az Alsergrundot is említik a kerület számával: der Neunte „a kilencedik”. Helyi (bécsi német) dialektusban a kerület neve Oisagrund.
Földrajza[szerkesztés]
Bécs IX. kerülete, az Alsergrund az osztrák főváros centrumának északi felén terül el. 2,99 km²-es területével a város hetedik legkisebb területű kerülete. A kerület határát nyugaton a Hernalser Gürtel, a Währinger Gürtel, illetve a Heiligenstädter Straße, keleten a Duna-csatorna, délen pedig Maria-Theresien-Straße–Universitätsstraße–Alser Straße tengelye képezik.
A Gürtelen belül fekvő I-IX. számú, ú.n. belső kerületek egyikeként az Innere Stadt (Belváros), a Josefstadt (Józsefváros), Hernals, Währing, Döbling, Hernals és Währing, a Duna-csatorna által pedig a Leopoldstadt (Lipótváros) és Brigittenau kerületekkel határos.
Népesség[szerkesztés]
Alsergrund lakossága 1869-ben, azaz 19 évvel a kerület alapítása és Bécsbe tagozódása utan 65 910 fő volt, 19 évvel a kerület megalapítása után. A századforduló körüli fellendülés és építkezési láz, az egykori Glacis, a Linienwall és Duna-csatorna korábban beépítetlen területeinek fejlesztése, valamint a régi épületek bérlaktanyákra cserélése miatt a lakosság száma 1910-re csaknem megkétszereződött, 112 042 főre nőtt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megindult a kerület lakosságának 2001-ig tartó fokozatos csökkenése. Az Alsergrund különösen drasztikus veszteségeket szenvedett az 1930-as és 1940-es években, amikor a kerület lakosságának nagy részét kiutasították, elűzték vagy deportálták. A második világháború utáni rövid megugrás után a lakosság száma 2001-ben 37 821 főre esett vissza, ami a csúcsérték egyharmada. Az elmúlt években azonban a népességszám ismét stabilizálódott, és kismértékben még elkezdett növekedni is.
Népességnövekedés[szerkesztés]
Részei[szerkesztés]
A kerületet Bécs hét egykori elővárosából 1850-ben képezték. Ezen elővárosok nevei mind helyi elnevezésekben, mind sok helyi tudatában a mai napig fennmaradtak.
| Címer | Név | Leírás | Fontosabb helyek | 1830-as térkép |
|---|---|---|---|---|
 |
Alservorstadt | A kerület déli része, az Alser Straße mentén, főleg a Bécsi Egyetem campusa (Altes AKH) által uralt városrész. Az egykori elővárost Bécs második török ostroma után telepítették be a Spittelberg horvát, szlovén és szlovák lakosaival, később itt kapott helyet Bécs egyik ispotálya. A városrész nevét a ma már az Alser Straße alatt befedve futó Als (vagy Alserbach) folyócska után kapta, jelentése „Als-menti előváros”.
A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Alser Straße valamint az U2-es vonal Schottentor metrómegállói szolgálják ki. |
|
 |
 |
Althangrund | A kerület északkeleti részén, keletről a Duna-csatorna által határolt egykori előváros. Területét nagymértékben középületek és közlekedési infrastruktúra foglalja el. Az egykori önálló előváros nevét az Althan grófi család a 18. század elejétől a Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei által, a mai Ferenc József-pályaudvar helyén álló barokk Althan-palota után kapta. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Friedensbrücke és Spittelau metróállomások szolgálják ki. |
|
 |
 |
Himmelpfortgrund | A kerület nyugati részének egy kis szegletét Himmelpfortsgrund egykori települése alkotja. Nevét a középkorban a területet uraló Himmelpfort (Mennyek kapuja) kolostorról kapta. Ma jórészt lakóövezet. |
|
 |
 |
Lichtental | A területen eredetileg egy a középkorra kiszáradt Duna-ág egykori medrében fekvő legelő volt található. Az I. János Ádám liechtensteini herceg által 1687-ben vásárolt földbirtokon a hercegi sörfőzde körül kialakult település. Neve a tulajdonos családra és az egykori mederben való elhelyezkedésre utalva a „Liechtenstein-völgy” (Liechtenstein-Tal) rövidülése. A városrész barokk plébániatemplomában alkotott sokáig Franz Schubert. |
|
 |
 |
Michelbeuern | Az egykor itt fekvő uradalom 1072-től a Salzburg melletti Michelbeuern bencés apátság tulajdona, nevét innen kapta. Területét ma szinte teljesen az Általános Kórház (Allgemeines Krankenhaus), köznyelvileg az Új AKH (Neues AKH) komplexuma foglalja el. A városrészt az bécsi metró U6-os vonalán a szecessziós Michelbeuern és Währinger Straße metróállomások szolgálják ki. |
|
 |
 |
Rossau(1999-ig hivatalosan Roßau) | A középkorban Obere Werd („felső sziget”) néven ismert Duna-parti halászfalu az itt található folyóparti erdős lóúsztatókról (Ross „paripa”, Au „ártéri erdő”) kapta nevét.
1713-ban itt alakult meg a császári Porcelánmanufaktúra (Wiener Porzellanmanufaktur). A 18-19. században sűrűn beépített, jórészt nagypolgári városrész írók, művészek és tudósok kedvelt lakóhelye volt. A Berggasse 19-es szám alatti házban praktizált Sigmund Freud, a ház egésze ma múzeum. 1946 óta itt található a bécsi francia gimnázium (Lycée français de Vienne), melynek révén a szomszédságban elterülő Szervita-negyedben számos francia kávézó, étterem és bolt található. Rossau egyes részei az UNESCO bécsi világörökségi helyszínét képezik. A városrészt az bécsi metró U4-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Rossauer Lände metróállomás szolgálja ki. |
|
 |
 |
Thurygrund
(régebbi nevein Thury, Thuryvorstadt vagy Am Thury) |
A mai kerület két kisebb, központi és nyugati szeglete egy Johann Thury nevű téglagyárosról kapta nevét. A városrész ma lakóövezetnek ad helyet. A városrészt az bécsi metró U6-es vonalán az Otto Wagner által tervezett szecessziós Nußdorfer Straße metrómegálló szolgálja ki. |  |
 |
|
Története[szerkesztés]
Alsergrund kerületet 1850-ben hozták létre hét külváros beolvasztásával Bécsbe mint a VIII. kerület. 1861-ben a IX. kerület lett.
A megszállás alatt (1945–1955) Alsergrund a amerikai szektorhoz tartozott.
Látnivalók[szerkesztés]
- Franz Schubert szülőháza
- Volksoper
- Franz-Josefs-Bahnhof
Képek[szerkesztés]
-
Votivkirche -
Volksoper -
Franz Schubert szülőháza -
Hulladékégető Spittelau -
A becsi kórház (AKH) -
-
A lichtentali templom
.JPG)
_-_Schuberthaus_(1).JPG)
_-_AKH,_Haupteingang.JPG)
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
A Ferenc-József-pályaudvarról közlekedő vonatjáratok és S-Bahn vonalak (Pl. az S40) Alsó-Ausztriával és Csehországgal kínálnak közvetlen összeköttetést.
Városi tömegközlekedés[szerkesztés]
Az Alsergrund nagyon jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, melyeket a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien üzemeltet.
Metró[szerkesztés]
A kerületet az bécsi metró U2-es, U4-es és U6-os vonala szolgálja ki, kilenc állomással.
Az U2-es vonal a kerület déli, Ring felőli szegleténél:
Az U4-es vonal a kerület keleti határát képező Duna-csatorna mentén:
- U4 Rossauer Lände
- U4 Friedensbrücke
- U4 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U6-os metróvonalra
Az U6-os vonal a kerület nyugati határát képező Gürtel mentén:
- U6 Spittelau – átszállási lehetőséggel az U4-es metróvonalra
- U6 Nußdorfer Straße
- U6 Währinger Straße
- U6 Michelbeuern-AKH
- U6 Alser Straße
Villamos és busz[szerkesztés]
A 37-es (Hohe Warte), 38-as (Grinzing), 40-es (Gersthof), 41-es (Pötzleinsdorf), 42-es (Antonigasse), 43-as (Neuwaldegg) és 44-es (Dornbach) villamosvonalak mind a Schottentor megállóból kiindulva vezetnek ki a külső városrészek felé a kerület fő közlekedési tengelyei mentén. Csak az 5-ös (Praterstern–Westbahnhof) és a 33-as (Josefstädter Straße–Floridsdorfer Brücke) vonal vezet át sugárirányban a kerületen. Ezenkívül a D vonal a kerületen áthaladva köti össze a Főpályaudvart a XIX. kerületi Nussdorffal.
A 40A buszjárat az I. kerületi egykori Tőzsdepalotától közlekedik Döblingig.
Testvérvárosa[szerkesztés]
Tungcseng körzet Pekingben
Takarazuka, 1994-től[2]- Vencsou, 2014-től
Híres emberek[szerkesztés]
- Peter Alexander (1926–2011), énerkes, színész
- Franz Alt (1824–1914), festő
- Jakob Alt (1789–1872), festő
- Rudolf von Alt (1812–1905), festő
- Ludwig van Beethoven (1770–1827), zenész
- Heimito von Doderer (1896–1966), író
- Anna Freud (1895–1982), pszichoanalitikus
- Sigmund Freud (1856–1939), neurológus és pszichiáter
- Erich Fried (1921–1988), költő és műfordító
- Theodor Herzl (1860–1904), író és politikus
- Martha Kyrle (1917–2017), orvos
- Siegi Lindenmayr (1956–), politikus
- Franz Löblich (1827–1897), üzletember és politikus
- Franz Matsch (1861–1942), festő
- Jörg Mauthe (1924–1986), újságíró
- Günther Paal (1962–), zenész
- Leo Perutz (1882–1957), író
- Rudolf Prikryl (1896–1965), bécsi polgamester
- Helmut Qualtinger (1928–1986), színész, humorista és színpadi szerző
- Arnold Schönberg (1874–1951), zeneszerző
- Arthur Schnitzler (1862–1931), drámaíró
- Franz Schubert (1797–1828), zeneszerző
- Erwin Steinhauer (1951–), színész
- Julius Tandler (1869–1936), orvos
- Friedrich Torberg (1908–1979), író
Irodalom[szerkesztés]
- Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: IX. Alsergrund. Jugend und Volk, Wien 1979, ISBN 3-7141-6219-4
- Carola Leitner (Hg.): Alsergrund: Wiens 9. Bezirk in alten Fotografien. Ueberreuter, Wien 2006, ISBN 3-8000-7176-2.
- Hans Mück: Quellen zur Geschichte des Bezirks Alsergrund. Verein für Geschichte der Stadt Wien, Wien 1978.
- Alfred Wolf: Alsergrund. Bezirk der Dichter und Denker. Mohl, Wien 1993, ISBN 3-900272-48-4.
- Alfred Wolf: Alsergrund-Chronik. Von der Römerzeit bis zum Ende der Monarchie. Wien 1981.
- Alfred Wolf: Wien Alsergrund. Sutton Verlag, Erfurt 2007, ISBN 978-3-86680-174-5.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Alsergrund auf wien.gv.at
- Bezirksmuseum Alsergrund – Kleine Geschichte des Alsergrundes Archiválva 2018. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lásd még[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ BILATERALE BEZIEHUNGEN – SCHWESTERSTÄDTE. Japanische Botschaft Wien
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alsergrund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Bécs kerületei | |||
|---|---|---|---|
 |
|  | |