Elek Ilona

Elek Ilona
Elek Ilona
Személyes adatok
Becenév	Csibi
Születési dátum	1907. május 17.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1988. július 24. (81 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Versenyzői adatok
Fegyvernem	tőr
Klub	BBTE (–1933) Detektív AC (1934–1936) Újpesti TE KASE (1937–1946) Atlante SE (1947–1949) Bp. Lokomotív (1950–1952) Bp. Honvéd (1953–1956)
Edző	Italo Santelli

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vívás Olimpiai játékok arany 1936, Berlin tőr egyéni arany 1948, London tőr egyéni ezüst 1952, Helsinki tőr egyéni Világbajnokság arany 1937, Párizs tőr, csapat ezüst 1937, Párizs tőr, egyéni ezüst 1948, Hága tőr, csapat arany 1951, Stockholm tőr, egyéni ezüst 1951, Stockholm tőr, csapat arany 1952, Koppenhága tőr, csapat arany 1953, Brüsszel tőr, csapat arany 1954, Luxembourg tőr, csapat ezüst 1954, Luxembourg tőr, egyéni arany 1955, Róma tőr, csapat bronz 1955, Róma tőr, egyéni bronz 1956, London tőr, csapat Európa-bajnokság arany 1933, Budapest tőr, csapat arany 1934, Varsó tőr, egyéni arany 1934, Varsó tőr, csapat arany 1935, Lausanne tőr, egyéni arany 1935, Lausanne tőr, csapat ezüst 1936, Sanremo tőr, csapat

Elek Ilona (asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi) (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó. Testvére: Elek Margit világbajnok tőrvívó.

Kapcsolata a zenével

A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője. Ő írta az 1959. évi budapesti vívó-világbajnokság indulóját, majd az úgynevezett labdarúgó-indulót.

Sportpályafutása

Már az 1928-as olimpiai csapatban is számításba vették, mint tartalék. 1929-ben a magyar bajnokságon második, majd az Eb-n ötödik lett az egyéni versenyben.

1933-ban ismét második volt a magyar bajnokságon. A budapesti Eb-n csapatban első, egyéniben ötödik lett. Egy évvel később, már a DAC versenyzőjeként ismét ezüstérmes lett az ob-n, majd az Európa-bajnokságon csapatban és egyéniben is győzött. Ugyanezeket az eredményeket érte el 1935-ben is. 1936-ban San Remóban csapat-Európa-bajnok lett, majd megszerezte első magyar bajnoki címét is. Zsidó származása miatt a berlini olimpia előtt kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból, majd a MAC-ból is, de ennek ellenére részt vett a játékokon, és 21 mérkőzéséből csak hármat vesztett el, ami elegendő volt az első hely megszerzéséhez, ezzel a magyar sport első női olimpiai aranyérmese lett. A náci szervezőket különösen bosszantotta, hogy egy német vívó elől vitte el az elsőséget.

1937-ben megvédte magyar bajnoki címét, a párizsi vb-n csapatban első, egyéniben második lett. Az UTE versenyzőjeként 1938-ban hatodik lett az ob-n, 1940-ben csapatbajnoki ezüstérmes volt. A háborús évek alatt származása miatt nem versenyezhetett.

1946-ban, a KASE sportolójaként a csapatbajnokságban és egyéniben nyert aranyérmet. 1947-ben ismét egyéni bajnok lett. 1948-ban a hágai csapat vb-n ezüstérmes lett, a londoni olimpiai játékokon 12 év után megvédte bajnoki elsőségét. Ez vele együtt két sportolónak sikerült.

1949-ben ismét két magyar bajnoki elsőséget szerzett, amit 1950-ben megismételt. 1952-ben szerezte pályafutása utolsó egyéni magyar bajnoki aranyát. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon az első helyen kialakult holtversenyt eldöntő találkozón szenvedett minimális vereséget, így ezüstérmes lett. 1951-től 1955-ig minden vb-n tagja volt a győztes csapatnak. Az 1956-os csapat vb-n bronzéremmel búcsúzott a világversenyektől, a Melbourne-i olimpiára már nem jutott ki.

1937 és 1956 között hat világbajnokságot (ebből öt csapataranyat), öt Európa-bajnoki elsőséget és tíz magyar bajnoki címet nyert. Mindezek mellett számtalan más érem birtokosa volt. Összesen 63 alkalommal volt magyar válogatott.

Sportpályafutásának befejezése után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérével együtt írt önéletrajzi műve Így vívtunk mi címen jelent meg 1968-ban.

Egyesületei

• – 1933: Budapesti Budai TE (BBTE)
• 1934 – 1936: a Detektív Atlétikai Club (DAC)
• UTE
• 1937 – 1946: a Közalkalmazottak Sport Egyesülete (KASE)
• 1947 – 1949: a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) Atalante Sport Egylete
• 1950 – 1952: a Budapesti Lokomotív
• 1953 – 1956: a Budapesti Honvéd

Díjai, elismerései

Elek Ilona sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/8-1-591.

• Horthy Miklós emlékérem (1938)
• Feyerick vándordíj (1951)
• Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (?)
• NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1983)

Emlékezete

• 2011-ben leplezték le emléktábláját Budapest V. kerületében, egykori lakhelyén.

Képgaléria

• 

  1933-ban Európa bajnok magyar női tőrvívó csapat (balról jobbra): Danÿ Margit, Elek Ilona, Bogen Erna, Elek Margit

• 
• 
• 

  Elek Ilona az 1936-os berlini olimpia eredményhirdetésén

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Online hozzáférés
• hunfencing.hu: Női tőr csapatbajnokok. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
• hunfencing.hu: Női tőr egyéni bajnokok. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
• MTI hírarchívum. mti.hu. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
• magyarzsido.hu: Az athéni olimpiától Auschwitzig – zsidók a magyar sportban. (Hozzáférés: 2012. február 12.)

További információk

• Elek Ilona sírja a Farkasréti temetőben
• Elek Ilona a MOB honlapján
• Elek Ilona a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum honlapján
• Olimpiai sportolók becenevei