William Styron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Styron
Élete
Született1925. június 11.
Newport News, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt2006. november 1. (81 évesen)
Martha's Vineyard-sziget, Amerikai Egyesült Államok
Nemzetiségamerikai
HázastársaRose Burgunder
Gyermekei4
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Első műveLie Down in Darkness (1951)
Fontosabb műveiLie Down in Darkness
The Confessions of Nat Turner
Sophie's Choice
Darkness Visible
Kitüntetései
  • Római Díj
  • National Medal of Arts
  • Nemzeti Könyvdíj (Sophie's Choice, 1980)
  • Library of Congress Living Legend (2000. április – )
  • regény-Pulitzer-díj (The Confessions of Nat Turner, 1968)
  • St. Louis Literary Award (1982)
  • Prix mondial Cino Del Duca (Thierry Maulnier, 1985, Georges Dumézil)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (1995)
  • William Dean Howells Medal of the American Academy of Arts and Letters
William Styron aláírása
William Styron aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz William Styron témájú médiaállományokat.

William Clark Styron Jr. (Newport News, Virginia, 1925. június 11. – Martha’s Vineyard, 2006. november 1.) amerikai regény- és esszéíró.

Styron leginkább regényeiről volt ismert, többek között: Feküdj le a sötétben (1951), az első munkája, amely 26 évesen jelent meg. Nat Turner vallomásai (1967), Nat Turner, az 1831-es virginiai rabszolgalázadás vezetője.[1] Sophie választ (1979), történet egy lengyel katolikus auschwitzi túlélőről, szeretőjéről a háború utáni Brooklynban. (1982-ben Alan J. Pakula megfilmesítette.) 1985-ben szenvedte el első komoly depressziós rohamát. Miután felépült betegségéből, Styron megírhatta a Darkness Visible (1990) című emlékiratot, amelyről élete utolsó két évtizedében vált a legismertebbé.[2][3]

Élete[szerkesztés]

Styron a Virginia állambeli Newport News Hilton Village történelmi kerületében született Pauline Margaret (Abraham) és William Clark Styron fiaként. Délen nőtt fel, és belemerült annak történelmébe. Szülőhelye kevesebb mint száz mérföldre volt Nat Turner rabszolgalázadásának helyszínétől, amely később Styron leghíresebb és legvitatottabb regényének a forrása.

Styron északi anyja és liberális déli apja széles perspektívát adott neki a faji kapcsolatokról. Gyermekkora nehéz volt. Apja, egy hajógyári mérnök, klinikai depresszióban szenvedett, amelyet később maga Styron is átélt. Édesanyja mellrákban halt meg 1939-ben.

Styron Warwick megyében járt állami iskolába, először a Hilton Schoolba, majd a Morrison High School-ba (jelenleg Warwick High School néven ismert) két évig, mígnem apja a Christchurch Schoolba, egy episzkopális főiskolai előkészítő iskolába küldte a Tidewater régióban.(wd)[4][5]

Érettségi után Styron beiratkozott a Davidson College-ba(wd)[6], és csatlakozott a Phi Delta Thetához(wd).[7] Tizennyolc éves korára olyan írókat olvasott, akik maradandóan befolyásolták regényírói és írói hivatását, különösen Thomas Wolfe-ot.[8] Styron 1943-ban igazolt át a Duke Egyetemre. Ott publikálta első novelláját, amelyre William Faulkner nagy hatással volt. 1944 és 1946 között számos novellát publikált az Egyetem irodalmi folyóiratában. Bár Styron hadnagy lett az amerikai tengerészgyalogságnál, a japánok megadták magukat, mielőtt hajója elhagyta San Franciscót. A háború után visszatért nappali tagozatos tanulmányaihoz és 1947-ben szerzett diplomát.[9]

Miután rövid ideig dolgozott a McGraw-Hill szerkesztőségén New Yorkban, sokáig Európában, különösen Párizsban és Rómában tartózkodott, majd a koreai háborúban töltött rövidebb tartalékos tiszti részvétele után a connecticuti Roxburyben telepedett le 1954-ben, ahol kizárólag írói tevékenységének szentelte magát.

Párizsban többek között Romain Gary, George Plimpton(wd)[10], Peter Matthiessen(wd)[11], James Baldwin, James Jones és Irwin Shaw írókkal kötött barátságot.

1953-ban kihasználva római díját(wd),[12] Olaszországba utazott, ahol barátságot kötött Truman Capote-vel. Styron ebben az időszakban szerzett tapasztalatai ihlették harmadik kiadott könyvét, a Set This House on Fire (1960) című regényét, amely az olaszországi Amalfi-parton élő értelmiségi amerikai emigránsokról szól. A regény vegyes kritikákat kapott az Egyesült Államokban, bár kiadója sikeresnek ítélte az eladásokat.

A fiatal baltimore-i költővel, Rose Burgunderrel[13] 1953 tavaszán összeházasodtak Rómában. Négy gyermekük született: lányuk, Susanna Styron nemzetközileg elismert modern táncos;[14] filmrendező; lánya, Paola[15] lánya, Alexandra(wd) író, aki a 2001-es All The Finest Girls című regényéből és a Reading My Father: A Memoir című 2011-es visszaemlékezésből ismert;[16] fia Thomas a klinikai pszichológia professzora a Yale Egyetemen.[17]

Styron tüdőgyulladásban halt meg 2006. november 1-jén, 81 évesen a Martha's Vineyard-on. A West Chop(wd)[18] temetőben van eltemetve, Vineyard Havenben(wd)[19], Dukes megyében, Massachusetts államban.[20]

Könyvei[szerkesztés]

Az alábbi lista Styron könyveinek első amerikai kiadásait tartalmazza:

  • Lie Down in Darkness Indianapolis: Bobbs-Merrill, 1951
  • The Long March New York: Random House, 1956
  • Set This House on Fire New York: Random House, 1960
  • The Confessions of Nat Turner New York: Random House, 1967
  • In the Clap Shack New York: Random House, 1973
  • Sophie's Choice New York: Random House, 1979
  • Shadrach Los Angeles: Sylvester & Orphanos, 1979
  • This Quiet Dust and Other Writings New York: Random House, 1982. Expanded edition, New York: Vintage, 1993
  • Darkness Visible: A Memoir of Madness New York: Random House, 1990
  • A Tidewater Morning: Three Tales from Youth New York: Random House, 1993
  • Inheritance of Night: Early Drafts of Lie Down in Darkness Preface by William Styron. Ed. James L. W. West III. Durham and London: Duke University Press, 1993
  • Havanas in Camelot: Personal Essays New York: Random House, 2008
  • The Suicide Run: Fives Tales of the Marine Corps New York: Random House, 2009
  • Selected Letters of William Styron Edited by Rose Styron, with R. Blakeslee Gilpin. New York: Random House, 2012
  • My Generation: Collected Nonfiction Edited by James L.W. I West III. New York: Random House, 2015

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Nat Turner 1831-es virginiai rabszolgalázadásáról szóló vallomása, amelyet egy helyi ügyvéd, Thomas Ruffin Gray(wd) adott ki 1831-ben.
  2. ↑ A Howling Tempest in the Brain (angol nyelven). NYT. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  3. ↑ Illuminating depression (angol nyelven). The Guardian. (Hozzáférés: 2021. december 19.)
  4. ↑ A Tidewater az Amerikai Egyesült Államok észak-atlanti tengerparti síkvidékére utal.
  5. ↑ Daily Press: Hampton Roads News, Virginia News & Videos. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 13.)
  6. ↑ A Davidson College egy magán bölcsészeti főiskola Davidsonban(wd), Észak-Karolinában.
  7. ↑ Phi Delta Theta
  8. ↑ Eric Homberger: Obituary: William Styron. The Guardian, 2006. november 3. (Hozzáférés: 2014. november 19.)
  9. ↑ William Styron Papers, 1855–2007 and undated. Rubenstein Library, Duke University
  10. ↑ George Ames Plimpton (1927. március 18. – 2003. szeptember 25.) amerikai újságíró, író, irodalmi szerkesztő, színész és alkalmi amatőr sportoló.
  11. ↑ Peter Matthiessen (1927. május 22. – 2014. április 5.) amerikai regényíró, természettudós és zen-guru.
  12. ↑ A Római Díjat az Amerikai Római Akadémia (American Academy in Rome) ítéli oda az olaszországi Rómában.
  13. ↑ https://prabook.com/web/rose_burgunder.styron/596054
  14. ↑ https://susannastyron.com/
  15. ↑ https://americanrepertorytheater.org/bio/paola-styron/
  16. ↑ Claire Alexandra Styron amerikai író és professzor.
  17. ↑ https://medicine.yale.edu/profile/thomas_styron/
  18. ↑ A West Chop egy lakónegyed Martha’s Vineyard északi végén.
  19. ↑ A Vineyard Haven egy közösség Tisbury városában, Martha's Vineyard-on.
  20. ↑ The New Encyclopedia of Southern Culture: Literature. University of North Carolina Press, 438. o. (2006). ISBN 978-0-8078-3190-8 

Források[szerkesztés]

  • Franz Link: William Styron, in: Franz Link: Amerikanische Erzähler seit 1950 – Themen · Inhalte · Formen. Schöningh Verlag, Paderborn u. a. 1993, ISBN 3-506-70822-8, 41–59 o. (németül)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Styron című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Styron&oldid=26767470”