Herman Van Rompuy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herman Van Rompuy
Herman Van Rompuy a 2011-es deauville-i G8 csúcstalálkozó során
Herman Van Rompuy a 2011-es deauville-i G8 csúcstalálkozó során
Az Európai Tanács 1. elnöke
Hivatali idő
2009. december 1. – 2014. december 1.
ElődFredrik Reinfeldt Svédország
UtódDonald Tusk
A Belga Királyság 49. miniszterelnöke
Hivatali idő
2008. december 30. – 2009. november 25.
ElődYves Leterme
UtódYves Leterme
Született1947. október 31. (76 éves)[1][2][3][4]
Etterbeek
PártFlamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V)
SzüleiVic Van Rompuy
HázastársaGeertrui Windels
GyermekeiPeter Van Rompuy
Foglalkozás
Iskolái
  • Catholic University of Leuven (1834–1968) (1965–1968, középfokú végzettség, filozófia)
  • Sint-Jan Berchmanscollege (–1965)
  • Leuveni Katolikus Egyetem (1968–1971, licentiate, közgazdaság-tudomány)
Valláskatolicizmus
Díjak
  • Károly-díj (2014. május 29.)
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje
  • Otto von der Gablentz award (2012. április 18.)
  • Belga Lipót-rend fősávja (2009. december 17.)
  • a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal
  • Fehér kettőskereszt rend 2. osztály (2014. április 30., Ivan Gašparovič, Szlovákia elnöke)
  • Decoration for Exceptional Merits
  • Grand Cross of the Order of Orange-Nassau
  • a Genti Egyetem díszdoktora
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate of CEU San Pablo University
  • Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland
  • Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (2016. január 25.)
  • Gouden Penning (2011)
Herman Van Rompuy aláírása
Herman Van Rompuy aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Van Rompuy témájú médiaállományokat.

Herman Achille Van Rompuy, gróf (1947. október 31. –) belga politikus és államférfi, 2008. december 30. és 2009. november 25. között Belgium miniszterelnöke. A Flamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V) tagja és az előző miniszterelnök, Yves Leterme lemondása után kapott megbízást II. Albert belga királytól a kormányalakításra.[5] 2009. november 19-én, az állam- és kormányfők brüsszeli informális találkozóján az Európai Tanács első elnökévé („az Európai Unió elnöke”) választották; hivatalát december 1-jén foglalta el.[6][7][8][9][10][11]

Pályafutása[szerkesztés]

1947-ben született Brüsszel egyik kerületében, Etterbeekben. A nagy múltú Sint-Jans-Berchmans főiskolára járt Brüsszelben, majd közgazdaságtant hallgatott a Leuveni Katolikus Egyetemen. Tanulmányai után a belga nemzeti banknál kezdett dolgozni, 1972 és 1975 között.

1973 és 1975 között a kereszténydemokrata párt elődjének, a Keresztény Néppárt (Christelijke Volkspartij) ifjúsági tagozatának volt elnöke. 1975 és 1980 között a párt országos vezetőségének tagja, illetve tagja volt Leo Tindemans és Gaston Geens miniszterek kabinetjének. 1988 és 1993 között a CVP elnöke volt.

1993-ban kapott először kormányzati posztot, Jean-Luc Dehaene kormányában miniszterelnök-helyettes, illetve költségvetési miniszter volt 1993. szeptember és 1999. július között. A párt 1999-es választási vereségét követően a belga képviselőház tagja volt. 2004-ben a király államminiszterré nevezte ki. 2007. július 12-én megválasztották a képviselőház elnökének.

Az európai állam- és kormányfők 2009. november 19-i brüsszeli találkozóján megválasztották az Európai Tanács első állandó elnökének.[12] 2012. március 1-jén a 27 EU-tagállam kormányfői egybehangzóan újraválasztották, második elnöki periódusa 2,5 évig fog tartani, 2012. június 1-jétől 2014. november 30-áig. Ezután nem lehet újraválasztani, mivel az Európai Tanács elnökének mandátuma csak egyszer hosszabbítható meg.

Öccse, Eric Van Rompuy, szintén a CD&V politikusa, 1995 és 1999 között a flamand kormány minisztere volt.

Kormányalakítás[szerkesztés]

2008. december 28-án kérte fel II. Albert belga király hogy alakítson új kormányt.[13] miután magától vonakodott elfogadni a posztot.[14] 2008. december 30-án tette le hivatali esküjét.[15]

A Van Rompuy-kormány tagjai[szerkesztés]

Miniszteri tiszt Név Párt
Miniszterelnök Herman Van Rompuy (CD&V)
Miniszterelnök-helyettes, a közigazgatásért,
az állami vállalatokért és az intézményi reformokért felelős miniszter 		Steven Vanackere (CD&V)
Miniszterelnök-helyettes, pénzügyi és
az intézményi reformokért felelős miniszter 		Didier Reynders (MR)
Miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter Karel De Gucht (Open VLD)
Miniszterelnök-helyettes, munkaügyi és esélyegyenlőségi miniszter Joëlle Milquet (cdH)
Miniszterelnök-helyettes, egészségügyi és szociális miniszter Laurette Onkelinx (PS)
Belügyminiszter Guido De Padt (Open VLD)
Honvédelmi miniszter Pieter De Crem (CD&V)
Fejlesztési támogatások összehangolásáért felelős miniszter Charles Michel (MR)
Energia és klímaváltozásért felelős miniszter Paul Magnette (PS)
Vállalkozásokért felelős miniszter Vincent Van Quickenborne (Open VLD)
Bevándorlási és menedékügyi miniszter Annemie Turtelboom (Open VLD)
Kis és középvállalkozásokért, önálló vállalkozókért, a mezőgazdaságért és kutatásokért felelős miniszter Sabine Laruelle (MR)
Társadalmi integrációért, a nyugdíjasokért és a nagyvárosokért felelős miniszter Marie Arena (PS)
Igazságügyi miniszter Stefaan De Clerck (CD&V)

Az eddig betöltött pozíciók[szerkesztés]

  • A CVP ifjúsági tagozatának elnöke (1973–1977)
  • A CVP országos elnökségének tagja (1978–)
  • A belga felsőház tagja (1988–1995)
  • A pénzügyminisztérium, valamint a kis- és középvállalkozásokért felelős minisztériumok államtitkára (1988)
  • A CVP elnöke (1988–1993)
  • Miniszterelnök-helyettes és a költségvetésért felelős miniszter (1993–1999)
  • A belga képviselőház tagja (1995–)
  • Államminiszter (2004–)
  • A belga képviselőház elnöke (2007–2008)
  • Miniszterelnök (2008–2009)
  • Az Európai Tanács elnöke (2009. december 1. – 2014. december 1.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Roglo
  3. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Europalexikon (német nyelven)
  5. ↑ New government is taking shape[halott link], deredactie.be, 2008. december 30. (angolul)
  6. ↑ Magyari Péter: Nem kellett nagyszájú főnök Európának (magyar nyelven). Index, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  7. ↑ Who speaks for Europe?. (Hozzáférés: 2009. november 22.)[halott link]
  8. ↑ Rulers - November 2009. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
  9. ↑ EU president wants to see a new Euro tax. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
  10. ↑ E.U. Leaders Make Unity in the Bloc Their First Job. (Hozzáférés: 2009. november 22.)[halott link]
  11. ↑ Implementation of the Treaty of Lisbon (angol nyelven) (PDF). Az Európai Unió Tanácsa, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2009. december 18.)
  12. ↑ Megszületett a döntés az EU új vezető tisztségviselőiről. Az Európai Bizottság portálja, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
  13. ↑ Belgian king asks Van Rompuy to form government Reuters
  14. ↑ FACTBOX - Key facts about new Belgian prime minister Reuters
  15. ↑ New PM reads government policy statement[halott link], deredactie.be, 2008. december 30., (angolul)

Írásai[szerkesztés]

  • De kentering der tijden, Lannoo, 1979
  • Hopen na 1984, Davidsfonds, 1984
  • Het christendom. Een moderne gedachte, Davidsfonds, 1990
  • Vernieuwing in hoofd en hart. Een tegendraadse visie, Davidsfonds, 1998
  • De binnenkant op een kier. Avonden zonder politiek, Lannoo, 2000
  • Dagboek van een vijftiger, Davidsfonds, 2004

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Van Rompuy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herman_Van_Rompuy&oldid=24952600”