Charles de Broqueville
| Charles de Broqueville | |
.jpg) | |
| Charles de Broqueville Dirk Van Hout gyűjteményéből (www.ars-moriendi.be) | |
| Belgium 21. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1911. június 17. – 1918. június 1. | |
| Előd | François Schollaert |
| Utód | Gérard Cooreman |
| Belgium miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1932. október 22. – 1934. november 20. | |
| Uralkodó | I. Albert III. Lipót |
| Előd | Jules Renkin |
| Utód | Georges Theunis (2. hivatali idő) |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | első világháború |
| Született | 1860. december 4.[1][2][3][4] Postel[4] |
| Elhunyt | 1940. szeptember 5. (79 évesen)[2][3][4] Brüsszel |
| Párt | Belga Katolikus Párt |
| Választókerület | Turnhout |
| Szülei | Maria Claire, Comtesse de Briey Stanislas, Baron de Broqueville |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles de Broqueville témájú médiaállományokat. | |
Charles Marie Pierre Albert de Broqueville gróf (1860. december 4. – 1940. szeptember 5.) belga politikus és államférfi volt, Belgium miniszterelnöke 1911 és 1918 között első alkalommal, majd még egyszer 1932 és 1934 között.
Élete[szerkesztés]
1860-ban született Postel-ben. 1892-ben választották meg a belga képviselőházba, amelynek 1919-ig tagja volt. 1936-ig a belga szenátus tagja volt. 1910-től 1930-ig megszakítás nélkül a belga kormányok tagja volt különféle pozíciókban:
- Vasúti, postai és távközlési miniszter: 1910-1912
- Hadügyminiszter: 1912-1917
- Külügyminiszter: 1917
- Újjáépítési miniszter: 1917-1918
- Belügyminiszter: 1918-1919
- Honvédelmi miniszter 1926-1930
1911. június 17-én alakította meg első kormányát. Amikor világossá vált, hogy Németország Belgium semlegességének megsértésével, az ország területén átvonulva akarja megtámadni Franciaországot, felügyelte a belga hadsereg mozgósítását.
Az 1914. augusztus 4-én meginduló német támadás előtt összeveszett I. Albert belga királlyal, aki a német határ mentén akarta összevonni a belga csapatokat, míg Broqueville - az ország semlegességét szem előtt tartva - az ország belsejében szétszórtan akarta a csapatokat állomásoztatni. Bár hadászatilag a királynak volt igaza, Broqueville felismerte, hogy Belgium csak akkor számíthat a szövetségesek segítségére, ha fenntartja semlegességének látszatát a német provokáció ellenében is.
A belga hadsereg ellenállása ellenére a németeket csak feltartóztatni sikerült és a belga kormánynak menekülni kellett, Franciaországba, Le Havre városába tették át székhelyüket. A háború során mindvégig nézeteltérés volt Broqueville és Albert között a semleges státuszt illetően és a háború befejezésével le is kellett mondania miniszterelnöki posztjáról, bár továbbra is a kormány tagja maradt.
Második kormányát 1932-ben alakította
Az első Broqueville-kormány tagjai[szerkesztés]
| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök, vasúti, postai és távközlési miniszter | Charles de Broqueville | Katolikus |
| Külügyminiszter | Julien Davignon | Katolikus |
| Belügyminiszter | Paul Berryer | Katolikus |
| Igazságügyminiszter | Henry Carton de Wiart | Katolikus |
| Pénzügyminiszter | Michel Levie | Katolikus |
| Ipari és munkaügyi miniszter | Armand Hubert | Katolikus |
| Mezőgazdasági és közmunkaügyi miniszter | Aloïs van de Vijvere | Katolikus |
| Hadügyminiszter | Joseph Hellebaut | pártonkívüli |
| Gyarmatügyi miniszter | Jules Renkin | Katolikus |
Változások[szerkesztés]
- 1912. február 23.
- Joseph Hellebaut lemond a hadügyminiszteri posztról, amit ideiglenesen Charles de Broqueville veszi át.
- 1912. április 3.
- Victor Michel (pártonkívüli) lesz az új hadügyminiszter.
- 1912. november 11.
- Aloïs van de Vijvere lemond a mezőgazdasági és közmunkaügyi miniszteri posztról, helyét Joris Helleputte foglalja el.
- Charles de Broqueville átadja a vasútügyi tárcát Aloys van de Vijvere-nek, a posta és távközlési tárcát Paul Segers-nek
- Victor Michel lemond a hadügyminiszteri posztról, helyét Charles de Broqueville veszi át.
- 1915. július 30.
- Eugène Beyens-t (Katolikus Párt) kinevezik tárca nélküli miniszternek
- 1916. január 18.
- Julien Davignon lemond a külügyminiszteri posztról és tárca nélküli miniszter lesz (március 12-én meghal). Helyét Eugène Beyens foglalja el.
- Eugène Goblet d'Alviella (liberális), Paul Hymans (liberális) és Emile Vandervelde (szocialista) politikusokat tárca nélküli miniszternek nevezik ki.
- 1917. augusztus 4.
- Eugène Beyens lemond a külügyminiszteri posztról, helyét Charles de Broqueville veszi át.
- Charles de Broqueville átadja a hadmügyminiszteri tárcát Armand De Ceuninck-nak (pártonkívüli)
- Emile Vandervelde (szocialista) polgári és katonai főszemlélő lesz.
- 1917. október 12.
- Paul Hymans gazdasági miniszteri tárcát kap.
- 1918. január 1.
- Charles de Broqueville lemond a külügyminiszteri posztról, utódja Paul Hymans. De Broqueville-t kinevezik a nemzeti újjáépítésért felelős miniszternek.
- Paul Hymans lemond a gazdasági miniszteri posztról, utóda Prosper Poullet (katolikus)
- Emile Brunet-t (szocialista) kinevezik tárca nélküli miniszternek.
A második Broqueville-kormány tagjai[szerkesztés]
| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök és mezőgazdasági miniszter | Charles de Broqueville | Katolikus |
| Külügyminiszter | Paul Hymans | Liberális |
| Belügyminiszter | Prosper Poullet | Katolikus |
| Művészeti és tudományos miniszter | Maurice Lippens | Liberális |
| Szállítási miniszter | Pierre Forthomme | Liberális |
| Posta és távközlési miniszter | François Bovesse | Liberális |
| Igazságügyi nminiszter | Paul-Émile Janson | Liberális |
| Pénzügyminiszter | Henri Jaspar | Liberális |
| Közmunkaügyi miniszter | Gustave Sap | Katolikus |
| Ipari, munkaügyi és szociális miniszter | Hendrik Heyman | Katolikus |
| Védelmi miniszter | Georges Theunis | Katolikus |
| Gyarmatügyi miniszter | Paul Tschoffen | Katolikus |
Változások[szerkesztés]
- 1932. december 17.:
- Charles de Broqueville lemondott a mezőgazdasági és kisvállalkozási miniszteri tisztségről, helyét Gustave Sap (katolikus) vette át.
- Maurice Lippens (liberális) Oktatási miniszter lett
- Prosper Poullet (katolikus) vette át a posta és távközlési minisztériumot François Bovesse-től
- Hendrik Heyman lemondása után Philip Van Isacker lett az ipari és munkaügyi miniszter, valamint Henry Carton de Wiart a szociális miniszter.
- Georges Theunis (katolikus) lemondott a védelmi minisztérium éléről, helyét Albert Devèze (liberális) vette át.
- 1934. január 10.:
- Frans Van Cauwelaert (katolikus) lett az ipari, kisvállalkozásokért felelős és külkereskedelmi miniszter.
- Prosper Poullet lemond a posta és távközlési minisztérium éléről, utóda Victor Maistriau (liberális).
- 1934. június 12.:
- Paul Hymans (liberális) lemond a külügyminiszteri posztról, helyét Henri Jaspar (katolikus) vette át.
- Prosper Poullet (katolikus) lemond a belügyminiszteri posztól, helyét Hubert Pierlot (katolikus) vette át.
- Gustave Sap (katolikus) lemond a mezőgazdasági miniszteri posztról, helyét Frans Van Cauwelaert (katolikus) vette át.
- Paul-Emile Janson lemond az igazságügyminiszteri posztról, helyét François Bovesse (liberális) vette át.
- Henri Jaspar (katolikus) lemond a pénzügyminiszteri posztról, helyét Gustave Sap (katolikus) vette át.
- Gustave Sap (katolikus) lemond a közmunkaügyi miniszteri posztról, helyét Pierre Forthomme (liberális) vette át.
- Jules Ingenbleek (liberális) és Paul van Zeeland (katolikus) tárca nélküli miniszteri posztot kapnak..
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b ODIS
- ↑ a b c https://www.odis.be/lnk/PS_368
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles de Broqueville című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
