Monorierdői vasúti baleset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monorierdői vasúti baleset
Monorierdői vasúti baleset 3.jpg
Az InterCity utolsó, 50 55 10-67 019-1 pályaszámú elsőosztályú kocsija és a személyvonat 50 55 80-05 415-1 pályaszámú előre közlekedő vezérlőkocsija
Részletek
Dátum 2008. október 6.
Időpont 10:20 CET
Ország  Magyarország
Helyszín Monorierdő
Vasútvonal Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal
Üzemeltető MÁV
Baleset típusa ütközés
Okok A térköz biztosítóberendezés erősáramú tápkábelének a zárlata és a vonatkozó szabályok be nem tartása miatti emberi mulasztás
Adatok
Vonatok 2
Áldozatok 4
Sérültek 44
é. sz. 47° 18′ 29″, k. h. 19° 30′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 29″, k. h. 19° 30′ 01″

A monorierdői vasúti baleset 2008. október 6-án, Monorierdő megállóhely közelében – a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon – történt. A Pilis vasútállomás felől érkező személyvonat vezérlőkocsija ütközött a Hajdú InterCity vonat utolsó kocsijával. A tragédiában négyen életüket vesztették.

Korábbi balesetek Monorierdőnél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2001. október 24-én A Pest megyei Monorierdőnél a monori áramellátó berendezés meghibásodása következtében használhatatlanná vált térközbiztosító-berendezés és a vonatkozó szabályok miatti emberi mulasztás következtében a Cegléd irányába közlekedő InterCitybe beleütközött egy követő személyvonat. A balesetnek 37 sérültje volt.
  • 2005. május 19-én reggel egy kamion bennragadt a felújított monorierdői vasúti átjáróban. A Pilis vasútállomás felől érkező tehervonat 70 km/óra sebességgel ütközött a kamionnal, amelyet 100 méteren keresztül tolt maga előtt. A kamion roncsa elsodorta a fénysorompót és a pénztárépület sínek felé eső falát. A helyiségben tartózkodó pénztároshölgy nagy szerencséjére kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Az 1934-ben épített műemlék állomásépületet később elbontották.

A baleset körülményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sérültek kimentése

A Debrecenből Budapest felé tartó 560-1 számú Hajdú InterCity-vonat Monorierdő belterületén, 10–15 km/óra sebességgel haladt a nyílt pályán ("Megállj!" állású jelzőt haladott meg a megengedett sebességgel), amikor 10 óra 20 perckor a Ceglédről Budapestre tartó személyvonat hátulról beleszaladt, 75–80 km/óra sebességgel.

Az ütközés erejétől a személyvonat vezérlőkocsija felszaladt az InterCity utolsó, 1. osztályú kocsijába, annak mintegy feléig belecsúszva. Az ütközésben négyen meghaltak: Dajka József 54 éves vasútnál dolgozó biztonsági őr[1] és labdarúgó-játékvezető[2], egy 19 éves diáklány és egy 50 éves nő a helyszínen életét vesztette, egy 21 éves lány pedig a kórházba szállítás közben halt bele sérüléseibe.

A korabeli híradások 27 sérültről számoltak be, a nyomozás befejeződése utáni sajtótájékoztatón 44 sérültről beszéltek.[3] A személyvonat mozdonyvezetője – aki az ütközés előtti pillanatokban a vezetőállásból az utastérbe menekült[4] – túlélte a balesetet.[5][6]

A balesetet követő mentési munkálatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műszaki mentés. A mentésben 8 tűzoltóegység vett részt.

A budapesti Állami Egészségügyi Központba[7] tíz sérültet szállítottak. Három utas a roncsok közé szorult, őket a tűzoltóknak speciális módszerekkel és technikával kellett kiszabadítaniuk. A sérültek szállításában 12 mentőautó és 3 mentőhelikopter vett részt.[8]

A balesetet követően Juhász Sándor, Monorierdő polgármestere, a Volánbusztól különbuszokat rendelt, amelyekkel a helyszínen rekedt utasokat továbbszállították a környező településekre. Az önkormányzati hivatal dolgozói gondoskodtak a mentésben részt vevő tűzoltók és a MÁV műszaki személyzetének ellátásáról.

A mentési munkálatokban részt vett a ceglédi, a dabasi, az érdi, a fővárosi, a monori, a szigetszentmiklósi, a szolnoki tűzoltóság, valamint az üllői önkéntes tűzoltók.[9] A baleset helyszínére 8 tűzoltóautó vonult ki.[8]

A mentés alatt a vasútvonal mindkét vágányát lezárták. A személyvonatokat vonatpótló autóbuszok helyettesítették Monor és Pilis állomások között, az InterCity vonatok terelőúton jártak a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon. Este 21 óra 40 percre sikerült eltávolítani a roncsokat a vasúti pályáról.[10]

2008. október 7-én, a hajnali üzemkezdettől újra a menetrendnek megfelelően közlekedtek a vonatok a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon.[11]

A baleset okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Térköz biztosítóberendezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV fővonalainak java részén, így a Pilis-Monor állomásközben is kiépítették az ütemezett térköz biztosítóberendezést. Ennek lényege, hogy a pályát (a sebességhatárok és a pályakapacitás figyelembevételével) 1-2 kilométeres szakaszokra osztják fel. Ha az egyik térközszakaszban halad egy vonat, akkor a követő vonatnak normál üzemi körülmények között nincs lehetősége 15 km/h-nál nagyobb sebességgel foglalt térközbe belépni. Foglalt térközbe belépve az elöl haladó vonatot ebben az esetben is legfeljebb 200 méternyire szabad megközelíteni. Ha a térköz foglalt, akkor ezt a vontatójármű vezetőállásán elhelyezett vezetőállás-jelző is jelzi. Ha a mozdonyvezető a továbbhaladást tiltó jelzés mellett 15 km/h-nál nagyobb sebességgel halad el, a vonatbefolyásoló berendezés kényszerfékezéssel megállítja a vonatot. Azonban e rendszer kiiktatására a mozdonyvezetőnek megvan a lehetősége. Ha a pályaszakaszon meghibásodik a jelző vagy esetleg megrongálják a berendezést, a sötét térközjelzőket úgy kell figyelembe venni, mintha megállj jelzést mutatnának. Ha nincs egyértelmű jelzés, vagy a jelző nem működik és a mozdonyvezető erről nem kapott előzetesen értesítést, akkor a jelzőt nem haladhatja meg, semmilyen körülmények között sem.[12]

Hivatalos vizsgálatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balesetet egy földalatti kábel zárlata idézte elő.

A Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) azonnal független vizsgálatot indított annak kiderítésére, mi okozhatta az ütközést. A KBSZ – a rendőrségi vizsgálattal párhuzamosan – elvégezte a helyszíni szemlét, melynek során megállapították, hogy a balesetet megelőző egy órában sem működő biztosítóberendezés működésképtelenségét egy föld alatt futó kábel zárlata okozta Monor közelében.[13][14][15]

A járműveken nem találtak olyan műszaki hibára utaló jelet, amely a balesetet előidézhette volna. A helyszíni szemle adatai alapján a két vonat olyan jelzés mellett hagyta el a tragédia helyszínét megelőző Pilis város állomását, amely utalt az előttük lévő pályaszakaszon a biztosítóberendezés meghibásodására, és ezért a probléma megszűntéig 15 km/óra sebességet engedélyeztek. A vonatbefolyásoló berendezésnek automatikusan le kellett volna fékeznie azt a vonatot, amely ezt a sebességhatárt túllépi. A személyvonatnál azonban ez nem történt meg: a menetregisztrátum adatainak elsődleges kiértékelése alapján a személyvonat az ütközést megelőzően 100–110 km/óra sebességről kezdett fékezni és 75–80 km/óra sebességgel ütközött az előtte, az előírt sebességgel haladó InterCity utolsó kocsijának, pedig a vonatbefolyásoló berendezés ezen a vonaton is működött. Arra utaló jelet, hogy a műszert kikapcsolták volna, nem találtak a szakemberek. A berendezésnek tudatos beavatkozással hatástalanítani lehet azt a funkcióját, amely sebességtúllépés esetén automatikus fékezéssel kikényszeríti a vonat megállását.

A Pilis állomás területén lévő átépítés nem volt hatással a vonali biztosító berendezés meghibásodására.

A pályahiba ellenére elkerülhető lett volna a vonatszerencsétlenség.[16] A személyvonat vezetője a baleset helyszíne előtti utolsó állomást – Pilist – olyan jelzésnél hagyta el, amely mellett már csak 15 km/óra sebességgel haladhatott volna, és ezt mindaddig tartania kellett volna, amíg erre feloldó jelzést nem kap. A szakmai vizsgálat eredménye szerint[17] a személyvonaton a vonatbefolyásoló berendezés üzemképes volt. A vonatbefolyásoló berendezést nem kapcsolta ki a személyvonat vezetője. A vizsgálat elsődleges megállapítása szerint a mozdonyvezető okozta a balesetet a hívójelzés figyelmen kívül hagyásával.[18][19]

Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) ügyvezető alelnöke szerint nem szerencsés előzetesen részleteket közreadni a Monorierdőnél történt vasúti baleset vizsgálatáról.[20] Velkei Béla, a MOSZ területi ügyvivője szerint tapasztalt, 20 éve balesetet nem okozó szolnoki férfi volt a vezetője a személyvonatnak.[21]

A MÁV balesetvizsgálóinak jelentéséből kiderült, hogy az ütközés előtti percekben egy szolgálaton kívüli vezető jegyvizsgáló és a vonat kalauza is a vezetőállásban volt, ami szabálytalan. A kalauz a balesetvizsgálóknak azt mondta, azért ment a vezetőállásba, mert észlelte, hogy a szerelvény egy nyitott sorompójú közúti átjárón haladt át.[22]

A vizsgálat lezárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. április 20-án a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság lezárta a nyomozást a vonatszerencsétlenség ügyében. Megállapították, hogy az InterCity-be belerohanó személyvonat vezetője hibázott, de elektromos zárlat is közrejátszott a balesetben. A vonatot vezető 46 éves H. András Sándor ellen elsősorban vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt kezdtek eljárást. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele 5-15 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Emellett megállapították, hogy több mint 154,5 millió forintos kár keletkezett a baleset miatt, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének gondatlan megzavarása is szerepel a vádemelési javaslatban, melynek büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés. A szolnoki illetőségű mozdonyvezető szabadlábon védekezhet.[23] A mozdony vezetője végül öt év fogházbüntetést kapott, amiből két és fél évet kell letöltenie.[24]

A baleset következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A balesetet követően lemondott Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint Kamarás Miklós, a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke és Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója – utóbbi lemondását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el.[25]

2008. október 7-én az Országgyűlés egy perces néma felállással emlékezett meg a baleset áldozatairól. Bejelentették, hogy a kormány és a MÁV vezetése úgy döntött, 400 ezer forint gyorssegélyben részesíti a monorierdői vonatbalesetben elhunytak családtagjait. A balesetnek vasúti dolgozó halottja és sérültjei is voltak.[1]

A kormány kérésére 2008. október 10-én pénteken a legtöbb közintézményre kitűzték a fekete lobogót, a monorierdői vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak emlékére.

A két vonat mozdonyvezetői nem dolgoznak, a vizsgálat alatt kötelesek közreműködni a körülmények tisztázásában.

Habár a szigorúan őrzött roncsok közelébe még az újságírókat sem engedték, néhány nappal a baleset után a Cegléd állomáson veszteglő vezérlőkocsi roncsaiból mintegy másfél millió forint értékű fémet loptak el ismeretlen tettesek. A MÁV tulajdonában lévő, a Vasútőr Kft. által őrzött kocsiból a tolvajok 14 színesfémet tartalmazó fűtéscsövet vittek magukkal. A baleset körülményeinek vizsgálatát a roncskocsi kifosztása nem befolyásolja, ugyanis a rendőrség által felkért szakértők még a lopás előtt elvégezték a szükséges felmérést.[26]

2008. október 14-én este egy ceglédi családi ház udvarán megtalálták a monorierdői vasúti roncsból ellopott kábeleket[27] A ceglédi ház udvarán a rendőrség elszámoltatott egy fiatalkorú férfit, akit orgazdasággal gyanúsítottak meg. A rendőrségi eljárás során október 15-én elfogtak még három ceglédi fiatalembert, egy 24 éves és két 18 éves férfit. Negyedik társuk, egy 34 éves férfi önként jelentkezett a Ceglédi Rendőrkapitányságon.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Gyászol a vasutas társadalom[halott link], Evvk.hu, 2008. október 10.
  2. Játékvezető is a vonatbaleset áldozatai között, Samsungsport.hu, 2008. október 8.
  3. A vonatvezető a bűnös - felderítették a monorierdői balesetet, Gazdasági Rádió, MTI, 2009. április 21.
  4. Monorierdő: kirohant a vezetőfülkéből a mozdonyvezető, Atv.hu, 2008. október 6.
  5. Négy halott a vonatbalesetben, lemondott a miniszter, Index.hu, 2008. október 6.
  6. Halálos baleset Monorierdőnél - lemondott a miniszter, Indóház.hu, 2008. október 6.
  7. Állami Egészségügyi Központ honlapja
  8. ^ a b Vonatbaleset Monorierdőnél, Baon.hu, 2008. október 6.
  9. Lánglovagok.hu tűzoltóportál, Lánglovagok.hu, 2008. október 6.
  10. Szolnoki Tűzoltóság, Tűzszolnok.hu, 2008. október 6.
  11. Kedd hajnaltól helyreáll a vasúti menetrend, Hírszerző.hu, 2008. október 7.
  12. MÁV F.1. sz. Jelzési Utasítás (részletekkel kiegészítve)
  13. Baleseti adatlap. www.kbsz.hu. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  14. Vizsgálati Jelentés. www.kbsz.hu. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  15. Biztonsági ajánlások (a Vizsgálati Jelentés is tartalmazza). www.kbsz.hu. (Hozzáférés: 2012. november 14.)
  16. 15 km/óra helyett 100-zal ment a személyvonat az Intercity után, Index.hu, 2008. október 9.
  17. Monorierdői vasúti tragédia: vallott a fekete doboz, Borsonline.hu, 2008. október 9.
  18. A személyvonat vezetője okozta a monorierdei tragédiát?, Stop.hu, 2008. október 15.
  19. A mozdonyvezető okozta a vasúti katasztrófát Monorierdőnél, Nol.hu, 2008. október 15.
  20. Vonatbaleset: „nem szerencsés a vizsgálat részleteit közreadni”, Hírszerző.hu, 2008. október 15.
  21. Tapasztalt masinisztája volt a monorierdői vonatnak, Hvg.hu, 2008. október 16.
  22. Monorierdő, vizsgálat után – nem egyedül ült a fülkében a vonatvezető, Hírszerző.hu, 2008. október 15.
  23. A mozdonyvezető hibázott a rendőrség szerint Monorierdőnél – Origo.hu, 2009. április 21.
  24. Hír TV - Riasztás mno.hu 01:12-től, 2011. október 4.
  25. Már négy halálos áldozata van a vonatkatasztrófának, Hírtv.hu, 2008. október 6.
  26. Fémtolvajok vágták szét a monorierdei vonatroncsot, Index.hu, 2008. október 11.
  27. Megtalálták a monorierdői vasúti roncsból ellopott kábelt Index.hu, 2008. október 15.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Televíziós híradások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]