Debreceni vasúti baleset
| Debreceni vasúti baleset | |
| Részletek | |
| Dátum | 1951. szeptember 18. |
| Időpont | 18:10 |
| Helyszín | Debrecen |
| Ország | Debrecen |
| Baleset típusa | ütközés |
| Adatok | |
| Áldozatok | 11 |
A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 18-án bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg.
A baleset [szerkesztés]
A fordított állású 324-es sorozatú gőzmozdonnyal továbbított, Tiszalökre közlekedő személyvonati szerelvény belerohant a biztonsági határjelzőn kívül álló, BCmot 376 pályaszámú motorvonatba. A mozdony az ütközés következtében felborult, és megrongálódott. A mozdony után sorolt 3 favázas személykocsi viszont teljesen összetört, ez okozta a halottak nagy számát is. A siklott mozdony oldalára dőlt. A gőzmozdony mozdonyvezetőjének és fűtőjének nem esett komolyabb baja. A BCmot motorkocsi is siklott, de nem rongálódott súlyosan. Egy előzőleg közlekedett vonatról kapcsolták le, és be kellett volna járnia a fűtőházba.
A balesetvizsgálat eredménye [szerkesztés]
A MÁV szakértői által lefolytatott balesetvizsgálat a 324-es gőzmozdony személyzetét hibáztatta a balesetért. A Debreceni Városi Bíróság az ügyben a mozdonyvezetőt a vontatási szakértő véleménye alapján felmentette, mert a szakértő által lefolytatott helyszíni szemle alapján megállapították, mert a mozdonyvezető a ködben nem láthatta, hogy a motorkocsi a biztonsági határjelzőn belül áll e- vagy sem, illetve nem láthatta a már veszélyt észlelő váltókezelő kézi jelzőzászlóval adott „Megállj!” jelzését sem. Szintén nem tudták elmarasztalni a fűtőt sem, aki a bíróságon azzal védekezett, hogy a baleset előtt közvetlenül tüzelt. Ezt viszont a forgalmi szakértő kifogásolta azzal, hogy az állomás területén nem szabad tüzelni. Ezt a vontatási szakértő megcáfolta azzal, hogy tüzelés nélkül az állomási tartalékmozdonyok sem tudnának üzemelni.
A debreceni bíróság nem hozott ítéletet, a minisztérium nyomására áttette az ügyet a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol a közlekedési miniszter által kinevezett szakértők adtak megnyugtatóbb magyarázatot a balesetre. A Legfelsőbb Bíróság bűnösnek mondta ki a gőzmozdony vezetőjét, de nem hozott ítéletet az ügyében. A bíróság továbbította az ügyet a MÁV fegyelmi bizottságának, akik egyedül a motorkocsi vezetőre hoztak büntető ítéletet, aki 1 év letöltendő fegyházbüntetést kapott a figyelési kötelezettségének elmulasztása miatt.
A vasúti alkalmazottak között azonban súlyos büntetést kapott az ügy debreceni vontatási szakértője, mert az igazságnak megfelelően menteni próbálta a gőzmozdony személyzetét. A miniszter az ügy lezárása előtt elbocsátotta állásából a szakértőt. Később ugyan visszavették, de 1000 forint pénzbüntetésre kötelezték, és 1 évig alacsonyabb munkaviszonyban, mozdonyfűtőként alkalmazták.
Források [szerkesztés]
|
||||||||||||||
