Guantánamói-öböl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guantánamói-öböl
Gitmo Aerial.jpg
Légifelvétel
Ország Kuba
Elhelyezkedése
Guantánamói-öböl (Kuba)
Guantánamói-öböl
Guantánamói-öböl
Pozíció Kuba térképén
é. sz. 19° 54′, ny. h. 75° 09′Koordináták: é. sz. 19° 54′, ny. h. 75° 09′
Guantanamo.jpg
A Guantánamói-öböl és az amerikai haditengerészeti támaszpont térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guantánamói-öböl témájú médiaállományokat.
Őrizetbe vett személyek (2002 január)

A Guantánamói-öböl (spanyolul Bahía de Guantánamo) Kuba déli részén, Guantánamo tartományban található. 20 kilométer mélyen nyúlik be a szárazföldbe és 8 kilométer széles. Itt van az USA katonai támaszpontja (röviden Gitmo), melyet 1903 óta bérel a karibi országtól.

Az amerikai haditengerészeti támaszpont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA 1903. február 23-án kapta meg a 115 km2 nagyságú terület örökös bérleti jogát a Kuba első köztársasági elnöke, Tomás Estrada Palma és Theodore Roosevelt amerikai elnök között aláírt szerződés alapján.

1959-ben a kubai kommunista kormány felmondta a bérleti szerződést, ami azonban jogilag irrelevánsnak bizonyult, mivel a szerződés nem teszi lehetővé az egyoldalú felmondást. Miután az amerikai kormány nem hagyta el a területet, Kuba megszakította az áram- és vízellátást a támaszpont felé. Az USA saját áramerőművet épített, az ivóvizet pedig Jamaicából kezdte importálni, majd pedig a tengervizet ivóvízzé alakító berendezéseket hozott létre.

Az USA azóta is minden évben átutalja a bérleti díjat az 1903-as szerződésben megadott számlára (4085 amerikai dollárt), ám az összeget a kubai kormányzat nem hajlandó felvenni.

Eredetileg a támaszponton dolgozó civil személyzet kubaiakból állt, Fidel Castro azonban megtiltotta kubaiak munkavállalását a területen. Jelenleg két kubai dolgozik a támaszponton, akiket még 1959 előtt vett fel a támaszpont amerikai parancsnoksága. Ezen a két kubain kívül senki sem lépheti át a támaszpont területének határát a kubai kormány által ellenőrzött terület felé, illetve visszafelé.

Az USA nem tart jogot a terület feletti szuverenitásra, azt Kuba részének tekinti. Ezt az is mutatja, hogy a támaszpontra menekülő kubaiakat (ellentétben az USA területére menekülő kubaiakkal) minden esetben visszaadja a kubai hatóságoknak, mivel amerikai álláspont szerint a menekülők a támaszpontra való behatolással valójában nem hagyták el Kuba területét, így nem minősíthetők menekülteknek.

A támaszponton működik Kuba egyetlen McDonald’s gyorsétterme.

A fogolytábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után a Bush-adminisztráció a támaszponton terrorizmussal vádolt személyek fogolytáborát hozta létre. Itt, a börtön-részlegben jelenleg kb. 350 fogvatartottat őriznek, nemzetiségi megoszlásuk szerint sorrendben a legtöbben szaúd-arábiai, jemeni, pakisztáni, afganisztáni és szíriai állampolgárok, akiknek többségét az Al-Káida terrorhálózathoz való kapcsolattal, illetve az egykori afgán talibán rendszer működtetésével gyanúsítanak – ám vádemelés nélkül. Ezt az teszi lehetővé, hogy kubai területként Guantánamón nem érvényesek az amerikai törvények, még az amerikai alkotmány is csak közvetetten, a katonai szabályzatokon keresztül. Ez utóbbi alapján viszont elméletileg akár bárkit statáriális módon halálra ítélhetnek és kivégezhetnek, bár erre még azért konkrétan (itt legalábbis) nem került sor. Ellenben kínzásokról és folyamatos megaláztatásokról rendszeresek a beszámolók, melyekről a kevés kiszabadult rab (akik szinte kizárólag valamely európai ország, esetleg Kanada polgárai) elmeséléséből tudhat a világ.

Barack Obama amerikai elnök első hivatali napján elrendelte a guantánamói fogolytáborban tartottak pereinek felfüggesztését 120 napra.[1] 2009. január 22-én elrendelte a börtön felszámolását is, ám 2011 márciusában ígéretét megszegve meghosszabbította a tábor működését.[2] 2011 áprilisában a WikiLeaks számos amerikai dokumentumot jelentetett meg a táborban zajló kínzásokról.[3][4][5] Az iratokból az derült ki, hogy a hírhedt börtön legfontosabb célja nem a veszélyes bűnözők bezárása, hanem az információszerzés.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Peter Finn: Obama Seeks Halt to Legal Proceedings at Guantanamo. The Washington Post, 2009. január 21. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  2. Obama megszegte ígéretét – Népszabadság, 2011. március 7.
  3. Guantánamo: titkos iratok az igazi önkényről – Népszabadság, 2011. április 25.
  4. Néhány rab „rosszkor volt rossz helyen” – Népszabadság, 2011. április 26.
  5. Guantánamo: kínzások orvosi szemhunyás mellett – Népszabadság, 2011. április 27.