Tehergépkocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy európai kamion: nyergesvontató és félpótkocsi
Egy másik európai kamion: tehergépkocsi pótkocsival

A tehergépkocsi a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt, és a mezőgazdasági vontatót (traktort) kivéve minden gépkocsi. (KRESZ 1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) PKM-BM együttes rendelet II. szakasz i. pontja) Többnyire teherszállításra alkalmas közúti jármű, de lehet különleges felépítménye is. Általában merev kerettel rendelkezik. A nagyobb, általában pótkocsival rendelkező tehergépkocsikat kamionnak is nevezik.

Felépítése általában a következő: egy erős váz, egy megfelelő meghajtóstruktúra, vezetőfülke, illetve a rakomány számára hely, vagy a pótkocsi vontatásra kialakított szerkezet (nyereg).

Általános[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Kaelble vontató 1953-ból

Konstrukciós besorolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehergépkocsik alapvetően két típusúak lehetnek:

  • Fülkésalváz – amely maga szállítja a terhet az alvázra szerelt felépítmény által. A felépítmény képezi a rakteret, ez lehet plató, ponyvás plató, zárt doboz, hűtőt raktér, tartály folyékony vagy porózus anyagokhoz stb., de vannak cserélhető felépítménynek is. Az alváz különböző hosszúságú lehet felépítménytől függően és kettőtől indokolt esetben lehet akár hat tengelyes is. Ezen kívül pótkocsit is vontathat, ezáltal „szerelvénnyé” válik.
  • Nyergesvontató – csak félpótkocsi vonatására van kialakítva, önmaga rakomány szállítására nem alkalmas. A nyerges vontatók általában rövid alvázú teherautók, amin a vezetőfülke mögött a félpótkocsi vontatására kialakított „nyereg” található, ehhez kapcsolódva veszi át a nyerges vontató a rátámaszkodó félpótkocsi súlyának egy részét. A nyereg egy lapos, kerek fémalj, amiben egy keskeny vágat fogadja be a félpótkocsi „királycsap”ját. A nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló szerelvény is vontathat bizonyos országokban bizonyos megkötésekkel pótkocsit.

Más változatok:

  • „Dromedár” – ritka tehergépkocsi típus, amely nyergesvontató létére a fülke mögött kisebb raktérrel rendelkezik.
  • Vontató – olyan tehergépkocsi, ami alapesetben leggyakrabban nyergesvontató, de kisebb plató („ballasztplató”) felszerelésével pótkocsik vontatására is alkalmassá tehető. Jellemzően ide tartoznak a nehézvontatók is, amelyek túlsúlyos szállítmányok vontatására szolgálnak.
Európai nyergesszerelvény tandempótkocsival
  • Terminálvontató – olyan nyergesvontató, amely nagyobb átrakodóhelyeken, pl. kikötőkben rendezgeti a félpótkocsikat. Egy átlagos nyergesvontatóhoz hasonlóan kéttengelyes jármű, viszont csak egyszemélyes a vezetőfülkéje, amiből hátrafelé is vezethető mikor rákapcsolódik egy félpótkocsira, vagy elhelyezi azt valahová. A nyeregszerkezetének magassága hidraulikával állítható, így mindenféle félpótkocsival össze tud kapcsolódni.

Pótkocsik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehergépkocsiknak általában ugyancsak kétféle pótkocsija lehet, mindkettő típus ugyanolyan felépítményekkel rendelkezhet, mint amilyenek a tehergépkocsiké.

  • Pótkocsi – lehet könnyű, 750 kg össztömeg alatti, vagy nehéz, e tömeg feletti. A pótkocsikat azok vonórúdjával vagy vonóháromszögével vontatják, miután a tehergépkocsik alvázának végén lévő vonóhoroghoz vagy vonószemhez kapcsolták őket. Tipikus pótkocsi például az, amelyiknek az elején és a végén is van tengelye. Vannak olyan pótkocsik is, amelyeknek középen vannak a tengelyei, átlagban ezek is normál hosszúságúak, de vannak kisebbek is. Lehetnek egytengelyesek (mondem, ezek sokszor könnyű pótkocsik), kéttengelyesek (tandem), vagy háromtengelyesek (tridem) is.
Félpótkocsit „dolly” révén pótkocsiként vontat egy felépítményes teherautó
  • Félpótkocsi – a félpótkocsi a nyergesvontató nyeregszerkezetére támaszkodik, ezáltal az veszi át a félpótkocsi súlyának jelentős részét. A kialakítása miatt, mivel csak hátul vannak tengelyei és mert csak nyergesvontató tudja vontatni nevezik félpótkocsinak. Ugyanakkor egy „dolly” nevű segédeszköz segítségével akár egész pótkocsivá is alakítható: a dolly egy vagy két (ritkán három) tengelyes futóműelem, amely elől vonóháromszöggel rendelkezik, és maga is nyeregszerkezettel kapcsolódik a félpótkocsihoz, ezáltal azt pótkocsivá téve, így felépítményes teherautók is elvontathatják.

Más változatok:

„B-dupla” szerelvény Ausztráliában: B-pótkocsival és hagyományos (A) félpóttal
  • Több pótkocsis szerelvény – olyan járműszerelvény, aminek kettő vagy több pótkocsija van, gyakran dollyval egymáshoz kapcsolva. Sok országban csak külön engedélyekkel közlekedhetnek ilyen szerelvények, máshol viszont szabadabban. Az egyik legismertebb ilyen ország Ausztrália, ahol „Road Train”-nek (országúti vonatnak) hívják az ilyen szerelvényeket.
  • B-pótkocsi – olyan félpótkocsi, aminek a hosszánál rövidebb a felépítménye, mert a végén saját nyereggel rendelkezik, amivel „dolly” nélkül képes más félpótkocsikkal összekapcsolódni több pótkocsis szerelvényeknél. A B-pótkocsi mellett a hagyományos félpótkocsit „A-pótkocsiknak” is hívják megkülönböztetésként, innen az elnevezés. A B-pótkocsi szintén Ausztráliában gyakori, de Új-Zélandon és Kanadában is használják.
Ausztrál „országúti vonat” (Mack vontatóval)
  • Tréler – speciális szállítmányok hordozására szolgáló vontatmánytípus, amelyeket inkább csak nehézvontatók vontatnak. Szintén lehetnek vonórudasak vagy nyereggel vontathatók is.

A felépítményeket és pótkocsikat más cégek gyártják, mint a tehergépkocsikat, de a konstrukciós szabványok betartása miatt természetesen folyamatosan együttműködnek egymással.

Kialakítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tipikus "rövid orrú" teherautó, amely átmenet a hosszú, illetve a front kialakítású tehergépkocsi között (Mercedes 1113)

A tehergépkocsik építési formáit a motor és a vezetőfülke egymáshoz való helyzete adja.

  • A motor egy hosszan kiálló orrban kap helyet, ezeket a tehergépkocsikat hívják „csőrös”öknek is. Amerikában és Ausztráliában ez az elterjed típus, angolul conventional azaz szokásos jelzővel illetik. Európában a méretkorlátozások miatt ez a kialakítás nem gazdaságos, így csak elvétve fordul elő.
  • A „rövid orrúak”-nál a motor átnyúlik a vezetőfülkébe, ilyen kialakítás főleg régi tehergépkocsiknál látható.
  • A „buldogfülkés” kialakulás esetén a motor teljes egészében a vezetőfülke alatt foglal helyet. A világ legtöbb országában ez az uralkodó konstrukció, aminek oka a tehergépkocsikra vonatkozó méret (így hossz-) korlátozás. Az USA-ban is elterjedt volt ez a típus a méretkorlátozások 1970-es évek beli lazításáig.

Méret és tömeg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehergépkocsik alapvetően a megengedett össztömeg, a tengelyeinek száma, illetve a használati cél alapján vannak rendszerezve:

  • Kisteherautó 3,5 tonna
  • Könnyű teherautó 7,5 t-ig
  • Középnehéz teherautó 12 t-ig
  • Nehéz teherautó 40 t-ig, pótkocsival együtt

Egy VW Golf is számíthat teherautónak ha a használati célja az áruszállítás, illetve ha a szükséges átépítés megtörtént. Több személyautót gyártó cégnek van áruszállításra kialakított típusa is, pl. VW Caddy vagy Opel Astra Van. Amerikában pedig ilyen autó pl. a Chevrolet El-Camino.

Ahhoz, hogy teherautót vezethessünk, megengedett össztömeg alapján szükséges a:

  • B kategóriás jogosítvány (max. 3.5 t)
  • C (vagy C1) kategóriás jogosítvány (max. 7,5 t)
  • C+E kategóriás jogosítvány (750 kg-nál nehezebb pótkocsi C+CE)
Tipikus európai nyergesvontató (Volvo FH sorozat)

Jogilag sokféleképpen osztályozzák a teherautókat. Figyelembe veszik a tömegét, felépítését, a felhasználás célját, amelyek különböző hatással vannak például a jármű-biztosításra, vámra, és különféle egyéb adókra. Példaképpen egyes államokban szabályozzák a péntek, illetve szombati fuvarozást.

Rendszerint a felhasználás nagysága szerint: helyi forgalom, elosztó forgalom (általában kisebb járművek, kis vezetőfülkével, fekvőhely nélkül), vagy távolsági forgalom. Természetesen használhatóak a kis forgalmi járművek is távolságiként, de formailag nem elkülöníthető. Miután az utóbbi években engedélyezte az EU a vezetőknek, hogy a fülkében töltsék a pihenőidejüket, amennyiben a kötelező méret és kellék megtalálható, nem kötelező a hotel igénybevétele.

Időközben a távolsági forgalmat az euro-nyergesvontatók többségben uralják, amely tipikusan egy kéttengelyes nyergesvontatóból és egy háromtengelyes félpótkocsiból (trailer) áll. Ezeknek a méretét, súlyát, felhasználását az EU hivatalosan előírta, és az összes európai országban engedélyezett. A teherjármű pótkocsis szerelvényként (tehergépkocsi+pótkocsi) max. 18,75 m, nyerges szerelvényként (vontató+félpót) 16,50 m hosszú, 4 m magas, és 2,60 m széles.

Meghajtás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehergépkocsik meghajtása általában a hátsó (dupla abroncsozású, azaz ikerszerelésű) kereknél történik, de ez a tengelyek számától és a jármű felhasználhatóságtól függően változhat. Kormányzásnál alapesetben csak az első tengely kormányozódik, de több tengely esetén ez is változhat. A tehergépkocsi meghajtását a kerékképlet írja le, ami megmutatja, hogy a rendelkezésre álló kerekekből mennyi meghajtott és mennyi kormányzott.

Alább csak a hagyományos tehergépkocsik szóba jöhető kerékképletei szerepelnek. Az „×” mutatja a kerekek és a meghajtott kerekek közti különbséget, a „/” jel után a kormányzott kerekek száma látszik, de ezt külön csak akkor jelölik, ha az értelemszerűen kormányozott első két keréken felül több kerék is kormányozódik, tehát külön „/2”-t nem. Egy-egy meghajtóképletnél egyúttal a tengelyelrendezések is számítanak, ezt „+” jellel jelzik a tengelyek száma közt elölről hátrafelé.

Két tengely

6×6-os kerékképletű tehergépkocsi (Magirus Deutz)

Kéttengelyes (négy kerekű) jármű esetén három lehetőség van:

  • 4×2 = négy kerékből kettő meghajtott (általában a hátsó).
  • 4×4 = négy kerékből négy meghajtott, tehát összkerékmeghajtású.
  • 4×4/4 = mind a négy kerék meghajtott és kormányozódik is (összkormányzással kerékszámtól vagy tengelyszámtól függetlenül viszont csak bizonyos különleges tehergépkocsik rendelkeznek).

Két tengely esetén kevésbé lehet tengelyelrendezésről beszélni, leszámítva, hogy a hátsó hol támasztja alá a terhelést.

Három tengely

8×4/4-es négytengelyes tehergépkocsi cementmixerrel (MAN)

Háromtengelyes (hat kerekű) járműnél már több a lehetőség:

  • 6×4 = hatból négy kerék meghajtott a hátsó ikertengelyeken, 1+2.
  • 6×2/4 = hatból két kerék meghajtott és négy kormányozódik, általában a nem meghajtottak, ezek az első és valamelyik hátsó tengelyen vannak (egészen ritka esetben az első kettőn), 1+2, 2+1.
  • 6×4/4 = hatból négy kerék meghajtott a hátsó kettő, vagy az első és harmadik tengelyen, az első és második tengely kerekei pedig kormányozódnak, 1+2, 2+1.
  • 6×6 = összkerékhajtás, 1+2.
  • 6×6/4 = az elsőn kívül valamelyik másik tengely is kormányozódik (ritka változat, még ritkábban az első két tengely kormányzott), 1+2, 2+1.
  • 4×4+2 = hatból két kerék meghajtott és a második háti tengely emelhető; az első tengely meghajtott.

Ha egy járműnél a meghajtott merev tengely után is van kormányzott tengely, azon a kerekek már minden esetben ellenkormányozódnak, csökkentve a kanyarodás ívét.

Négy tengely

Négytengelyes (nyolc kerekű) járműnél további lehetőségek vannak:

  • 8×2/4 = nyolcból az egyik hátsó pár kerék van meghajtva, általában a harmadik tengelyen lévők, az első két tengelyen lévők kormányozódnak, az utolsó pedig szabad futású (passzív) tengely (az ilyen tengely ritka), 1+3, 2+2.
  • 8×2/6 = nyolcból az egyik hátsó pár kerék van meghajtva, általában a harmadik tengelyen lévők, a többi kormányozódik, 1+3, 2+2.
  • 8×4/4 = nyolcból a hátsó négy kerék van meghajtva és az első négy kormányozódik; néha az első kettő és az utolsó kettő, de akkor a középső négy kerék kap meghajtást, 1+3, 2+2.
  • 8×6/4 = mint az előző képlet első változatánál, de itt általában az első tengely is meghajtást kap, 1+3, 2+2.
  • 8×8/4 = összkerékhajtás és az első két tengely kormányzása, 2+2.
  • 8×6 = nyolcból a három hátsó tengely hat kereke kap meghajtást, de csak az első tengely kerekei kormányozódnak. Ez a hajtásképlet főleg az Észak-Amerikai gyártású, „csőrös fülkéjű”, építőipari, nehéz szállító és nehézvontató tehergépkocsikra jellemző, amelyeknek a meghajtást bonyolító, három differenciálműje a három hátsó tengelyen van, ezért 1+3 tengelyelrendezésűek. Emiatt szokták „háromdifis”-eknek valamint „tridem” tengelyeseknek is hívni őket.
  • 8×8 = összkerékhajtás csak első kormányzott tengellyel rendelkező tehergépkocsiknál, azaz ugyancsak 1+3-as tengelyelrendezésnél, szintén főleg amerikai, csőrös fülkéjű modelleknél. Ugyanakkor bizonyos, csőrös típusú teherautók fülkéje alá is beépíthetnek egy második kormányzott mellső tengelyt, így itt is előfordul a 2+2 tengelyelrendezés a már ismertetett 8×8/4 vagy 8×4/4 kerékképletekkel.

Öt tengely

Öttengelyes tehergépkocsi 10×4/6-os kerékképlettel (Sisu)

Öttengelyes (tíz kerekű) járművek már eleve különlegesnek számítanak, a kerékképleteik is azok:

  • 10×4/6 = tízből négy kerék van meghajtva a harmadik és negyedik, vagy a negyedik és ötödik tengelyen, a többiek kormányozódnak, 2+3.
  • 10×6/6 = tízből hat kerék van meghajtva az első vagy a második, illetve a harmadik és negyedik tengelyen, az első, második és ötödik tengely kerekei pedig kormányozódnak, 2+3, 1+4, 1+1+3.
  • 10×8/6 = tízből nyolc kerék van meghajtva az első és második, illetve a negyedik és ötödik tengelyeken, az első, második és harmadik tengelyek kerekei pedig kormányozódnak, 2+3, 2+1+2.
  • 10×8/8 = mint az előző képletnél, de az ötödik tengely kerekei is kormányozódnak, 2+3, 2+1+2.
  • 10×10/4 = összkerékhajtás az első két tengely kerekeinek kormányzásával (különleges járműhöz), 2+3.

Hat tengely

Léteznek hattengelyes (tizenkét kerekű) járművek is, bár nem sok, nekik ilyen kerékképleteik lehetnek:

  • 12×4/8 = tizenkettőből négy kerék van meghajtva a negyedik és ötödik tengelyen, a többiek kormányozódnak, 1+5.
  • 12×6/8 = mint az előző képletnél, de az első tengely kerekei is meghajtást kapnak, 3+3 (1+1+1+3), 2+4.

Három vagy több tengely esetén bizonyos tehergépkocsik bizonyos tengelye/i felemelhetőek a talajról ha a terhelés nem teszi szükségessé a használatukat. Ezeket „boogie-tengelyeknek” hívják, de szokták még „mankótengelynek” is nevezni. A meghajtott tengelyek általában dupla gumis kerekűek (ikerszerelésűek), a kormányzott tengelyeken pedig szóló gumisak (egyedi szerelésűek) a kerekek, de több meghajtott tengely esetén ez utóbbiak is meghajtást kapnak, nem beszélve a kimondottan terepre készített, összkerékhajtású tehergépkocsikról, amiknek gyakran minden kerekén szóló terepgumi található.

Daimler teherautó 1896

A tehergépkocsi története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benz teherautó 1912-ből

1896. október 1-jén Gottlieb Daimler, a Daimler AG alapítója, Stuttgartban megépítette az első motorizált teherautót „Phönix” néven.

Ennek a terhelhetősége 1,5 tonna volt, egy 2 hengeres 4 ütemű 1,6 L motorral volt felszerelve. 16 lóerővel 16 km/h-val tudott menni. Londonban eladták, 4600 aranymárkáért. Később 10 LE, 5t terhelhetőségű teherautók kerültek piacra.

Szintén fontos megvalósító személy volt Carl Benz, aki már 1895-ben saját tervezésű buszt mutatott be, 1900-ban saját teherautóját is elkészítette.

A tehergépkocsi mint munkahely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi forgalomban használt járműveknek általában csak rövid fülkéjük van, kevés tárolóhellyel. Ez a nappali kabin, amiben nincs hálóhely, innen az elnevezés is. Ezért a nappali kabinos tehergépkocsik csak a helyi és elosztó forgalomban vesznek részt. Leggyakrabban középnehéz, max. 12 t-tól 24 t-ig, vagy 3,5 t-től 7,5 t-ig terjedő járműveken szoktak alkalmazni. Jellemzően nappali kabinosak pl. az építőipari tehergépkocsik is (billenő platós, cementmixer stb.).

Egy tehergépkocsi vezetőhelye (Volvo FH)
Magasított hálófülkés tehergépkocsi (Scania R470 Topline)

A kisebb méretű, pl. áruterítő tehergépkocsik általában kisebb motorral, alacsonyabb komforttal rendelkeznek, mint a nemzetközi, távolsági tehergépkocsik. Gyakran alkalmaznak az utca magasságához való illeszkedés, valamint a ki- és berakodás megkönnyítése érdekében egy hidraulikus rámpát, ami hátul található. A középnehéz tehergépkocsit pótkocsival is használják. A helyi használatnál előnyös az alacsony felépítésű jármű kisebb kabinja, mert így a vezetőnek a gyakori ki- és beszállásnál nem kell olyan magasra emelkednie.

A távolsági teherautóknál nagyobb fülke található, ezek a hálófülkék. A hálófülkék az ülések mögött elhelyezett alvóhelyekkel rendelkeznek. Fontos és több országban törvényben szabályozott a hálókabinos autók minimális légtere. A hálófülkék a kilencvenes évek kezdetétől magasított tetővel is készülnek, ezek a magasított hálófülkék. Azok előtt a légellenállás csökkentése érdekében, légterelő spoilert szereltek a fülkék tetejére. Jelenleg távolsági teherautókra szabadon választható a sima vagy magasított hálófülke, ezekből többféle is létezik a teherautógyárak kínálatában. Ma egy nagyobb ember is kényelmesen fel tud állni egy magasított hálófülkében, illetve ezzel megnövelték a belteret is, mivel a második hálóhely a vezetőrész fölé került. A vezetők gyakran tartózkodnak a pihenőidő alatt is a kabinban, ezért ezek a részletek meglehetősen fontosak és hasznosak. Számos kényelmi komforttal találkozhatunk, ha benézünk egy nagyobb, korszerű haszonjárműbe (rádió, légkondicionáló, olvasólámpa, felhajtható asztal, forgatható ülés stb.).

Duplafülkés tűzoltó tehergépkocsi (Scania)

Néhány országban, mint például az Egyesült Államokban egyedi rendelésű, extra hosszú hálófülkékkel szerelt tehergépkocsik is készülhetnek, főleg nyergesvontatók, ezek felérnek egy lakókocsi komfortjával, többek között zuhanyzóval is rendelkezhetnek.

Készülnek még duplafülkék is, ezek négyajtós fülkék, amelyek több ember (brigád) szállítására alkalmasak ilyen munkakörű tehergépkocsikhoz. Jellemző duplafülkés tehergépkocsik például a tűzoltójárművek.

Nagyobb gyártók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat-Európai gyártók

Kamaz típusú tehergépkocsi

Kelet-Európai gyártók

Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kamionpihenő Ladakban, India

Dél-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesült Államokbeli tehergépkocsi (Peterbilt) – California
Amerikai nyergesszerelvény Floridában (Kenworth)

Ausztrália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrál Kenworth vontató Road Train vontatóként

Főleg amerikai és európai gyártók kamionjainak helyi körülményekhez alakított változatai

  • Kenworth
  • Mack
  • Western Star
  • Mercedes-Benz
  • MAN
  • Iveco
  • Volvo

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lastkraftwagen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tehergépkocsi témájú médiaállományokat.