Valuta (fizetőeszköz)
| Numizmatika |
|---|
|
Portál |
| Pénznemek |
|
Valuta |
| Történelem |
|
Ókori pénzek |
| Magyar pénztörténet |
| Pénzgyártás |
|
pénztervezés • tervezők |
| Résztudományok |
|
Exonúmia |
A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A valuta tehát nem más, mint a tényleges külföldi pénz, készpénz.
A nemzetközi fizetési forgalmat a valuta és a deviza segítségével bonyolítják le.
A világon kb. 60 különböző valutaelnevezés létezik. Sok ország azonos nevet adott a pénzének. Ha maga a pénzegység azonos névvel rendelkezik, az még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a pénzegységek törtrészeinek neve is megegyezne.
Az átválthatóság szempontjából a külföldi fizetőeszközöket két csoportba osztják:
- konvertibilis fizetőeszközök és
- nem konvertibilis fizetőeszközök.
A valutákat betűszóval rövidítik, mely az ország nevét és a fizetőeszköz nevét tartalmazza. (Lásd: ISO 4217)
Tartalomjegyzék |
Magyar valuta [szerkesztés]
A forint csak egy külföldi ország pénzforgalmában valuta.[1][2]
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Egy példa a szóhasználatra: A román nemzeti bank megtiltotta a Piraeus Banknak a magyar valuta jegyzését
- ↑ Elektronikus tananyag pénzügyi ismeretekből :: A valutákról és devizákról: „A nemzetközi elszámolások eszközei a valuták és devizák. A deviza francia eredetű pénzügyi szakszó. Jelentése: külföldi pénznemre szóló követelés vagy tartozás, arra kiállított csekk vagy utalvány. Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.
A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valutaküldés (valuta = külföldi pénznem, készpénz) helyett túlnyomórészt devizával történik a fizetés.”
- Valutakezelői Tanfolyam (jegyzet, 1995)
