Valuta (fizetőeszköz)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A valuta tehát nem más, mint a tényleges külföldi pénz, készpénz.

A nemzetközi fizetési forgalmat a valuta és a deviza segítségével bonyolítják le.

A világon kb. 60 különböző valutaelnevezés létezik. Sok ország azonos nevet adott a pénzének. Ha maga a pénzegység azonos névvel rendelkezik, az még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a pénzegységek törtrészeinek neve is megegyezne.

Az átválthatóság szempontjából a külföldi fizetőeszközöket két csoportba osztják:

  • konvertibilis fizetőeszközök és
  • nem konvertibilis fizetőeszközök.

A valutákat betűszóval rövidítik, mely az ország nevét és a fizetőeszköz nevét tartalmazza. (Lásd: ISO 4217)

Magyar valuta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forint csak egy külföldi ország pénzforgalmában valuta.[1][2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egy példa a szóhasználatra: A román nemzeti bank megtiltotta a Piraeus Banknak a magyar valuta jegyzését
  2. Elektronikus tananyag pénzügyi ismeretekből :: A valutákról és devizákról: „A nemzetközi elszámolások eszközei a valuták és devizák. A deviza francia eredetű pénzügyi szakszó. Jelentése: külföldi pénznemre szóló követelés vagy tartozás, arra kiállított csekk vagy utalvány. Nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz.
    A nemzetközi pénzforgalomban a költséges és kockázatos valutaküldés (valuta = külföldi pénznem, készpénz) helyett túlnyomórészt devizával történik a fizetés.”
  • Valutakezelői Tanfolyam (jegyzet, 1995)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]