Delta-kötés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Delta-kötés képződése két d-pálya átfedése révén
Delta-kötés határfelületének 3D modellje az Mo2-ben

A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben az egyik résztvevő elektronpálya négy lebenye a másik elektronpálya négy lebenyével kerül átfedésbe. A pályák csomósíkjából pontosan kettő megy át mindkét atomon.

A névben szereplő görög δ a d pályákra utal, mivel a delta-kötés pályaszimmetriája – a kötés tengelyének irányából nézve – ugyanolyan, mint a szokásos típusú (4 lebenyes) d pályáké.

A kellően nagyméretű atomok betöltött d pályáinak energiaszintje elegendően alacsony ahhoz, hogy részt vegyenek a kémiai kötésben. Delta-kötés általában fémorganikus vegyületekben figyelhető meg. Néhány ruténium- és molibdén-vegyületben négyszeres kötés található, ami csak a delta-kötés segítségével magyarázható.

Elméleti kémikusok feltételezik a magasabb rendű kötések (a megfelelő f és g pályák átfedéséből keletkező fi- és gamma-kötések) létezését is. Ezekben a kötésekben a részt vevő atomi pályák még több lebenye fed át, létezésükre azonban nincs kísérleti bizonyíték.

megfelelő orientációjú f-pályák fi-kötést alakíthatnak ki Fí-kötés határfelületének rajza

Lásd még [szerkesztés]

Fordítás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta bond című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.