Delta-kötés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Delta-kötés képződése két d-pálya átfedése révén
Delta-kötés határfelületének 3D modellje az Mo2-ben

A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben az egyik részt vevő elektronpálya négy lebenye a másik elektronpálya négy lebenyével kerül átfedésbe. A pályák csomósíkjából pontosan kettő megy át mindkét atomon.[1] [2] [3] [4]

A névben szereplő görög δ a d pályákra utal, mivel a delta-kötés pályaszimmetriája – a kötés tengelyének irányából nézve – ugyanolyan, mint a szokásos típusú (4 lebenyes) d pályáké.

A kellően nagyméretű atomok betöltött d pályáinak energiaszintje elegendően alacsony ahhoz, hogy részt vegyenek a kémiai kötésben. Delta-kötés általában fémorganikus vegyületekben figyelhető meg. Néhány ruténium- és molibdén-vegyületben négyszeres kötés található, ami csak a delta-kötés segítségével magyarázható.

Elméleti kémikusok feltételezik a magasabb rendű kötések (a megfelelő f és g pályák átfedéséből keletkező fi- és gamma-kötések) létezését is. Ezekben a kötésekben a részt vevő atomi pályák még több lebenye fed át, létezésükre azonban nincs kísérleti bizonyíték.

megfelelő orientációjú f-pályák fi-kötést alakíthatnak ki Fí-kötés határfelületének rajza

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta bond című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. F.A. Cotton and G. Wilkinson, "Advanced Inorganic Chemistry" (5th edn, John Wiley 1988), p. 1087–1091
  2. B. Douglas, D.H. McDaniel and J.J. Alexander, "Concepts and Models of Inorganic Chemistry" (2nd edn, Wiley 1983), p. 137
  3. J.E. Huheey, "Inorganic Chemistry" (3d edn, Harper and Row 1983). p. 743-744
  4. G.L. Miessler and D.A. Tarr, "Inorganic Chemistry" (2nd edn, Prentice-Hall 1999), p. 123-124