Égés (tűzvédelem)

Az égés a tűzvédelem értelmezése szerint a levegő oxigénjével történő egyesülés.

Az égés feltételei

Az égéshez három alapfeltétel együttes megléte szükséges:

• Éghető anyag,
• a levegő oxigénje, és
• a gyújtóforrás.

Az égés nem jöhet létre, ha nem egy időben van jelen a három alapfeltétel, továbbá a gyújtóforrásnak kellő ideig jelen kell lennie, hogy az éghető anyag elérje gyulladáspontját.

Az égés körülményei

• tökéletes égés: a jelenlévő összes komponens oxidációjához elegendő oxigén áll rendelkezésre
• tökéletlen égés: a rendelkezésre álló oxigén mennyisége nem elegendő a tökéletes égéshez, így gyakran további éghető égéstermékek keletkeznek

Égéshő

Az anyagok égésekor felszabaduló energia jellemzője. Egységnyi mennyiségű éghető anyag tökéletes égésekor felszabaduló energia. A jellemző mennyiségeket általában táblázatos összeállításokból használják, ezen értékeket atmoszférikus nyomásra és 25 °C-ra vonatkoztatják.

Égési sebesség

• lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl. izzás), valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat.
• normális égés: cm/másodperc sebességű
• gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése)
• robbanás: 100–12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet
  • explózió: 100–1 000 m/másodperc (pl.: lőpor)
  • detonáció: >1 000 m/másodperc (pl.: brizáns robbanóanyagok)

Az éghető anyag és az oxigén eloszlása

• diffúziós égés: az égő anyag és a levegő az égés előtt nincs keveredve, egymással szemben áramlanak és egy jól meghatározott felületen, a reakció zónában találkoznak egymással (pl. folyadék felületi égése)
• kevert égés: az éghető anyag és az oxigén már az égés előtt tökéletesen keveredik, (pl. gázrobbanás)

Az égés külső megjelenése

Fény és hő hatás jellemzi az égést. Minden anyagnak az égés során más és más hő jellemzője van és a láng színe is változik, ez a kettő szorosan összefügg és következtetéseket vonhatunk le belőle.

Égéstermékek

Az égés eredményeként különböző égéstermékek jönnek létre, ezeket is kétféle kategóriába soroljuk: Tökéletes(sztöchiometrikus), és tökéletlen égéstermékek.

Tökéletes égéstermékek azok az anyagok, melyek már nem tartalmaznak további éghető elemeket, s ezáltal nem képesek az égésre. Pl:

• szilárd: hamu, salak
• gázokban eloszlatott finom folyadékcseppek: vízgőz
• gázokban eloszlatott finom szilárd anyagok: füst
• gázok: szén-dioxid, kén-dioxid

Tökéletlen égéstermékek azok az anyagok, melyek nem égtek el tökéletesen, és még lehetőségük van további égésre is. Pl:

• Szénmonoxid. Kinetikus/kevert (robbanás) égésre hajlamos gáz.
• Korom. Esélye van a felhalmozódott koromrétegnek a beizzásra (lassú égés).

Lásd még

• Tűz
• Égéskésleltetés

Források

• Balog Ferenc - dr. Beda László - Kovács István - Nagy Béla: Tűzvédelem (BME Mérnöktovábbképző Intézet, 2003) ISBN 963-431-797-9ö