Füst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nedves szénarakás füstje

A füst fizikai megközelítésben diszperz rendszer, azaz azon jelenség, melynek során a levegőben vagy más gáz halmazállapotú diszperz közegben égéstermékként keletkezett gázok és porlasztott szilárd anyagi részek oszlanak el. Tökéletes égés esetén szén-dioxid, nitrogén és nemesgázok szabadulnak fel, ez esetben a füst szilárd részeket alig tartalmaz, tulajdonképpen láthatatlan füstgáz. Tökéletlen égéskor (fa‑, szén‑, olajtüzelés, benzinégés stb. esetén) a felszabaduló gázokkal együtt számottevő szilárd anyag is kerül a levegőbe, s e diszperz részecskék révén a füst láthatóvá válik. Színe az égés során egymással kölcsönhatásba lépő elemek fizikokémiai tulajdonságaitól függ: a száraz fa vagy a faszén füstje fehér, a nedves fáé vagy a kőszéné világos- vagy sötétszürke (az ilyen füst később lerakódó szilárd részecskéi képezik a kormot), az érctartalmú kohófüst átlátszatlan fekete színű stb.

A füst legtöbb formája kémiai komponensei révén az emberi szervezetre ártalmas, ezért a tüzelőrendszerek egyik legfontosabb része a füstöt a lakótérből, az épületből a szabadba vezető füstelvezető szerkezet (füstcsatorna, kémény, füstelvezető kupola stb.). A levegőszennyezettség, a nagyvárosok felett kialakult füstköd (szmog) kialakulásáért az indusztriális társadalmak ipari és háztartási füstkibocsátása, illetve a gépjárművek kipufogógáza, tulajdonképpeni füstje felelős. A nagy tömegű füst képződését füstgázszűrők telepítésével, illetve ólommentes üzemanyag alkalmazásával lehet megelőzni vagy mérsékelni. A beszívott dohányfüst szintén egészségkárosító hatású, amely hatás a füstszűrő alkalmazásával enyhíthető.

Ipari füstkibocsátás

Bár a füst elsősorban a szükségszerű tűzgyújtással, égetéssel járó kényelmetlen melléktermék, esetenként kifejezetten előidézése a cél. Természeti népek, főleg észak-amerikai indiánok nagy távolságokból is hatékonyan kommunikáltak egymással füstjelek segítségével. A füstölés világszerte, így a magyar népi hitvilágban is az egyik legalapvetőbb mágikus, gonoszűző eljárás volt, s szintén hagyományosan füstöléssel fertőtlenítettek az épületeket, ruhákat, embereket pestis- vagy egyéb járványok idején. A füstölést ma is használják egyes élelmiszer-ipari termékek, főként hús-, hal- és sajtféleségek ízfokozása, egyben tartósítása céljából, illetve a méhészetben a méhek távoltartására, elbódítására. A harcászatban és a rendészetben ismert a csapatmozgásokat és harci tevékenységeket elrejtő álcázó füst vagy füstfüggöny alkalmazása, illetve az ellenfelet harcképtelenné tevő vagy figyelemelterelő füstgránát bevetése. A dohányzás, a különféle dohánytermékek (cigaretta, szivar, pipadohány stb.) élvezeti jellegű fogyasztásakor kifejezetten az égéstermékként jelentkező füst belélegzése a cél. Az eredetileg a buddhizmushoz kötődő, növényi anyagokból gyártott füstölőt ma világszerte használják nyugtató vagy élénkítő hatású, illatos füstjének köszönhetően.

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 243–245. o. ISBN 963-05-1287-4
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 393. o. ISBN 9638577398  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Füst témájú médiaállományokat.