Chabacano nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chabacano
Chavacano
Beszélik Fülöp-szigetek, Malajzia
Terület Délkelet-Ázsia
Beszélők száma ~620 000 fő
Nyelvcsalád Spanyol alapú kreol
Írásrendszer Spanyol ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos
Nyelvkódok
ISO 639-1
ISO 639-2 crp

A chabacano vagy chavacano nyelv, más néven Fülöp-szigeteki spanyol kreol (saját elnevezése chavacano) a Fülöp-szigetek Zamboanga, Basilan, Kabasalan, Siay, Margosatubig, Ipil, Malangas, Lapuyan, Buug, Tungawa, Alicia, Isabela, Lamitan, Maluso, Malamawi, Cotabato City, Mindanao; Cavite, Ternate, valamint a Manila melletti Ermita tartományaiban, továbbá Malajzia Sabah államában beszélt kreol nyelv, amely a spanyolból alakult ki a gyarmatosítás korszakában. Beszélőinek száma a 2000-es Fülöp-szigeteki népszámlálás szerint 607 200, és még kb. 12 000 használója van a Malajziai Sabahban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyelv a spanyol gyarmatosítás korában a szigetekre betelepített spanyolok és mexikóiak zamboangai őslakossággal történő érintkezése során keletkezett. Elnevezése a spanyol chabacano, -na melléknévből ered, amelynek jelentése ’közönséges, vulgáris’, mivel a spanyolok fennhatóságuk idején a nyelvet a spanyol vulgáris változatának tartották. A chabacano szókincsének legnagyobb része a spanyolból származik, nyelvtanának kialakulásában azonban – minden minden kreol nyelv esetében – a helyi nyelvek (főként a tagalog) játszottak fontos szerepet.

Írás és kiejtés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chabacano nyelv lejegyzésére a spanyol ábécé használatos. A betűk hangértéke azonos a spanyol hangértékükkel. A k és w betűk csak az idegen vagy a helyi nyelvekből átvett szavakban fordulnak elő. A hangsúly jelölése nem kötelező érvényű.

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kreol nyelvekhez hasonlóan a chabacano nyelvtana a spanyoléhoz képest rendkívül egyszerű, lényegében „ragozás nélküli spanyol”. A nyelvtani nem általában csak a személyeknél maradt fenn, a határozott névelő egyetlen alakja pedig (az eredetileg nőnemű főnevek előtt is) el. A főnevek többes számát a maga szócskával képzik, amely a többes számba teendő szó vagy névszói szerkezet előtt áll. Az igéknek csak egyetlen alakjuk van, amely a spanyol főnévi igenévből származik. A személyeket a személyes névmás ige után helyezésével, az igeidőket pedig segédszavakkal fejezik ki.

Nyelvi példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata első cikkelye:

Sound Chabacano nyelven Spanyolul Magyarul
Todo el maga ser humano nacé libre e igual en dignidad y maga derecho. Dotado con ellos el razón y conciencia y debé ellos comportá fraternalmente con el maga uno con el maga otro. Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos. Dotados de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros. „Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
chabacano nyelvű változatát!