Óriásvidra
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Veszélyeztetett |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Pteronura brasiliensis (Gmelin, 1788) |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Óriásvidra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásvidra témájú médiaállományokat. |
Az óriásvidra (Pteronura brasiliensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjához tartózó Pteronura nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Az óriásvidra főként Brazíliában, Guyanában és Suriname-ban él. A többi dél-amerikai országban – Chile, Argentína és Uruguay kivételével – vannak még kisebb, eltűnőben lévő populációk. Az óriásvidra ma már erősen veszélyeztetett, mivel bundája miatt intenzíven vadásszák, és élőhelye is nagymértékben pusztul.
[szerkesztés] Alfajai
- Pteronura brasiliensis brasiliensis
- Pteronura brasiliensis paraguensis
[szerkesztés] Megjelenése
Az állat fej-törzshossza 90-140 centiméter, farokhossza 50-70 centiméter és testtömege 22-32 kilogramm. Zömök testét sötét szőr borítja. Álla, torka és mellkasa krémszínű. 1,5 méteres hosszával az óriásvidra másfélszerese az európai vidrának, amely alig egy méter hosszúra nő. Ellaposodott farka jelentős mértékben segíti az úszásban. Az állat a bajuszával érzékeli a víz örvénylését, és ez segíti a zsákmány megtalálásában. Karomban végződő ujjai között úszóhártya feszül, így a mancsát evezésre és a halak megragadására egyaránt jól tudja használni.
[szerkesztés] Életmódja
Az óriásvidra territoriális húsevő, 4-20 egyedből álló csoportban él. Tápláléka halak, rákok és békák. Az állat körülbelül 12 évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Feltételezik, hogy az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart, de leginkább nyár elején van. A vemhesség 65-70 napig tart, ennek végén általában 2-3, néha 1 vagy 5 kölyök jön a világra. Születésükkor, a kölykök mindössze 200 grammosak. A fiatal állatok 3-4 hónapos korukban képesek önállóan zsákmányt fogni. Néhány évig a családban maradnak, segíteni a következő almok felnevelésében.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
[szerkesztés] Külső hivatkozások


