Bartha András (üzletember)
| Bartha András | |
| Született | 1948. augusztus 4. (75 éves) Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Klauzál Gábor-díj (2002) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bartha András (Kecskemét, 1948. augusztus 4. –) magyar üzletember, író, költő, golfozó, az Aranypók Zrt. korábbi vezérigazgatója, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökségének korábbi tagja.
Korai évek, tanulmányok[szerkesztés]
1948. augusztus 4-én született Kecskeméten.
Tanulmányait szülővárosában kezdte meg, a gimnáziumot azonban már Budapesten fejezte be szülei költözése miatt. A Vörösmarty Mihály Gimnázium elvégzése után többek között az Astoria Szállóban dolgozott pincértanulóként. Ekkor még a vendéglátóiparban látta jövőjét, üzletvezető vagy szállodaigazgató akart lenni, hamarosan azonban elfordult a vendéglátóipartól és közgazdaságtannal kezdett foglalkozni.
1968-ban felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol az első reformévfolyam tagjaként kezdte meg tanulmányait. 1972-ben diplomázott belkereskedelem-marketing szakon, később marketing tárgyból doktori fokozatot szerzett.
Pályafutása[szerkesztés]
Diplomája megszerzését követően az Állatforgalmi-és Húsipari Trösztnél (ÁHT) helyezkedett el marketing-előadóként. A trösztnél gyors karriert befutva előbb osztályvezetői, főosztályvezetői, kereskedelmi igazgatói, majd vezérigazgató-helyettesi rangra emelkedett. Két évtizeden keresztül dolgozott a vállalatnak, és ez idő alatt jött rá, hogy jó érzéke van a reklámkészítéshez.
Bartha első reklámjaival az ÁHT azon termékeit igyekezett népszerűsíteni, amelyek nagyobb mennyiségben álltak a lakosság rendelkezésére. A hús ebben az időszakban korlátozottan volt csak hozzáférhető, az állatvágás melléktermékei azonban, mint a hurka vagy a disznósajt nem voltak keretes áruk.
Egyik legismertebb munkája a Sas Istvánnal közösen elkészített "Ezt nem adom, ez disznósajt" szövegű spot,[1] amely a Cannes-i Reklámfesztiválon aranyérmet nyert.
A rendszerváltást követően többször munkahelyet váltott, végül az Aranypóknál helyezkedett el privatizációs biztosként. Munkába állását követően végigjárta az Aranypók korábbi 85 boltjából 1991-ben még megmaradt 33 üzletet, ahol a dolgozók által a vállalat iránt mutatott lojalitás arra ösztönözte, hogy a munkavállalói résztulajdonosi program lehetőségeit kihasználva részvénytársaságot alapít a vállalat megmaradt egységeivel. A korábban a vállalat tulajdonában álló üdülőket és magát a székhelyet is eladta, a befolyt pénzből pedig egy régi gyárépületbe költöztette az Aranypókot.
1991-től az Aranypók Rt. vezérigazgatójaként dolgozik, amely 9 saját tulajdonú bolttal kezdi meg működését és az első MRP (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program) cégként lép az értéktőzsdére.[2]
Pályafutása Varga Attila 2018-ban megjelent Hazai hősök című portrékötetében is összefoglalásra került, mellyel a szerző 50 különleges életúttal rendelkező magyarnak kívánt emléket állítani.
Írói és költői munkássága[szerkesztés]
1988-ban jelent meg Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról című könyve a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat gondozásában, amely az év legnagyobb példányszámban eladott könyveként bestselleré vált.
A könyvet sokan bírálták, Berkes Erzsébet az Élet és Irodalom lapjain közölt róla kritikát. Két ellenkönyv is megjelent a következő években: Pécsiné Fehér Rózsa és Várkonyiné Horn Lilla Kézikönyv… a férfiak elkígyósodásáról és ellovagtalanodásáról című könyve (1989), illetve Sély Györgyi Válasz a sárkánynak című írása (1990).[3]
1990-ben Bartha András új könyvvel jelentkezett, mely az Újabb felfedezések a nők elsárkányosodásáról címet viselte és szintén nagy példányszámban kelt el.
2004-ben A kézikönyv a nők elsárkányosodásáról a Sonore kiadó hangoskönyvként[4] is megjelent, Varga Tamás felolvasásában.
2012-ben jelent meg verseskötete E-mail versek – Teljes élet címmel. A kötet újszerűségével, szokatlan mondanivalójával nagy sikert aratott.
2015-ben társszerzője volt a népszerű, szórakoztató Hátsó Gondolatok, Rossz az aki, rosszra gondol[5] társasjátéknak, a Bohéma-Games Kft. kiadásában.
2016-ban jelent meg Önéletrajzi kötete Éltem mint más három! (Önéletrajzi emlékképek) címmel.
2018-ban írta meg első vígjáték színdarabját, melyet a 70. születésnapján mutatott be a Játékszín A Parkolóban[6] címmel.
2018-ban jelent meg első novelláskötete Lóalkatrészek címmel.
2019-ben kezdett bele A Parkolóban című színdarab megfilmesítésébe és az abból készülő nagyjátékfilm forgatókönyvének megírásába.
2020-ban került leforgatásra első nagyjátékfilmje Szimpla manus címmel, Magyar Attila rendezésében, Hajdu Steve és Szőlőskei Tímea főszereplésével. Eredeti ötlet és forgatókönyv: Bartha András.
Magánélete[szerkesztés]
Bartha András két alkalommal nősült. Első házasságából két gyermek született.
Szabadidejében golfozik, tagja a Magyar Senior Golfozók Társaságának,[7] senior kategóriában többször is díjat nyert. 2010-ben a Szezonnyitó Aranypók Társasági Golf Kupán, melynek névadó szponzora, a 2009-es Év Klubtagjaként tüntették ki.[8]
Bartha András elkötelezett filantróp. Számos hazai természetvédelmi és más közhasznú alapítvány alapítója és fő finanszírozója. Nevéhez fűződik többek között például az egészségügyi dolgozók anyagi támogatását célul kitűző Alapítvány A Szent Margit Kórház Sebészetéért közhasznú alapítvány, valamint a szegény sorsú, de abból kitörni vágyó szorgalmas diákok anyagi támogatásával foglalkozó Dr. Bartha András Alapítvány.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Cannes-i Reklámfesztivál, aranyérem
- Klauzál Gábor-díj (2002)[9]
- A XII. Bujtor István filmfesztiválon (2021) Bujtor István szellemiségéért kapott különdíjat a Szimpla manus című film, Magyar Attila rendezésében, Hajdu Steve és Szőlőskei Tímea főszereplésével. Eredeti ötlet és forgatókönyv: Bartha András [10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Disznósajt reklám. videa.hu (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- ↑ Batka Zoltán. „Lyukas háló: bezárja legtöbb üzletét az Aranypók”, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- ↑ Elekes Irén Borbála: A nő és a társadalom: Huszadik századi körkép. www.tarki.hu (2002. február 1.) (Hozzáférés: 2015. július 8.) (PDF) arch
- ↑ Kézikönyv a nők elsárkányosodásáról. www.youtube.com (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- ↑ Hátsó Gondolatok- Felnőtt Társasjáték (magyar nyelven). Felnőtt Társasok. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ dr.Bartha András: A Parkolóban színdarab
- ↑ 2015 évi tagnévsor. www.seniorgolf.hu (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- ↑ Szezonnyitó Aranypók Társasági Golf Kupa beszámoló. golfozom.hu (2010. április 12.) (Hozzáférés: 2015. július 8.) arch
- ↑ Kitüntetések március 15. alkalmából. gondola.hu (2002. május 14.) (Hozzáférés: 2015. július 8.) arch
- ↑ BUJTOR ISTVÁN FILMFESZTIVÁL (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. szeptember 2.)
Források[szerkesztés]
- Az Aranypók Rt. vezérigazgatója – Pesti pókember (FN24) Archiválva 2015. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben