Sorsunk (folyóirat)
Sorsunk : irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Megjelenés ideje: 1941. január – 1948. április. Székhely: Pécs. Periodicitás: havonként. Közreadója: Janus Pannonius Társaság (1941-); írói munkaközösség (1945-), Batsányi János Társaság 1947-). 1948: az ún. fordulat éve szüntette meg a Sorsunkat is.
Szerkesztője, munkatársai, iránya[szerkesztés]
A lapot szerkesztette Várkonyi Nándor. Szellemisége a népi írókhoz kötődött, a II. világháború alatt antifasizmus, 1945 után a hagyományok őrzésére való törekvés jellemezte. A lap - megjelenési helyéből adódóan is - hasábjain elsősorban a dunántúli költők (Bárdosi Németh János, Csányi László, Csorba Győző, Jankovich Ferenc, Lovász Pál, Takáts Gyula, Várkonyi Nagy Béla, Weöres Sándor) és prózaírók (Kodolányi János, Morvay Gyula, Tatay Sándor) kerültek előtérbe.
A folyóirat tanulmányai elsősorban Pécs művelődéstörténetével foglalkoztak, de helyet kaptak benne szociográfiai igényű írások is. A budapesti irodalmi eseményeket is figyelemmel kísérték, közölték Földessy Gyula Ady-tanulmányát, Sőtér István, Babits-esszéjét, stb. Figyeltek a fiatal tehetségekre, sokan közülük éppen a Sorsunkban mutatkoztak be (például Fodor András, Mészöly Miklós, Rákos Sándor, Simon István).
Könyvsorozatuk a Dunatáj a Duna mentén élő népek, nemzetek földrajzi, történelmi és nyelvi kultúrájával kívánt foglalkozni, néhány füzet meg is jelent,[1] később a Dunatáj hívó szó lett, például egy 1961-es költői antológia ezen a címen jelent meg,[2] s utána még számos kiadvány, folyóirat- és könyvsorozatok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑
- Dunatáj : Történelmi, gazdasági és földrajzi adatok a Dunatáj államainak életéből / Szerk. Radics Elemér. (1946);
- Kemény G. Gábor: A magyar nemzetiségi kérdés története. (1946).;
- Dezsényi Béla: Az időszaki sajtó története a Dunatáj országaiban (1947);
- Gáldi László: A Dunatáj nyelvi alakata. (1947)
- ↑ Dunatáj : Pest megyei írók és költők antológiája. (1961)
Források[szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1835-1836. o. ISBN 963-05-6807-1
