The Wanderer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A The Wanderer Donna Summer amerikai énekesnő 1980-ban megjelent albuma. Ez volt az énekesnő első nagylemeze a Geffen Records lemezcégnél. Producerek: Giorgio Moroder és Pete Bellotte. A tekintélyes Rolling Stone szaklap a The Wanderert az év második legjobb albumának választotta Bruce Springsteen The River című LP-je után.

Háttér-információk[szerkesztés]

Donna Summer az 1970-es évek legsikeresebb női diszkósztárja volt, a Casablanca Records gondozásában megjelent kis- és nagylemezeinek köszönhetően. Az énekesnő volt „a szerelem First Ladyje”, ám ez az imázs az évek múlásával egyre jobban nyomasztotta őt. A kiadó nemcsak a szakmai életében, hanem már-már a magánéletében is átvette az irányítást: meghatározták öltözködését, viselkedését, nyilatkozatainak témáját és stílusát, partnereit a nyilvánosság előtt stb. Summer depressziós lett: a betegségből való kiutat a keresztény vallásban találta meg. Ezzel párhuzamosan az énekesnő elhatározta, hogy szakít a Casablancával. A dologból per lett, melynek lezárulása után Summer egy új céghez, a Geffen Recordshoz szerződött.

Ezalatt a zenei világban a diszkó válsága következett be. A rock, a new wave és a punk voltak a legdivatosabb irányzatok: az emberek úgy érezték, a diszkózene elveszítette vonzerejét, és egyre inkább egy olyan életformát szimbolizált, amely a luxussal és a drogokkal kapcsolódott össze, ezért – főleg a luxust illetően – egyre távolabb került az átlagemberektől. A diszkólemezek egymás után megbuktak, és mindenki kíváncsian figyelte, mihez kezd most a műfaj addigi királynője, Donna Summer. Voltak sztárok, akik átmenetinek gondolták a diszkó hirtelen háttérbe szorulását: számukra Diana Ross volt a példa, aki 1980-ban az I’m Coming Out című diszkófelvétellel jelentős sikert ért el. Donna azonban úgy döntött, hogy szakít a diszkóval, és új lemezének hangzását a rock és a new wave jegyében alakítja ki. Ehhez régi társai, Giorgio Moroder és Pete Bellotte nyújtottak segítséget.

1980-ban Donna Grammy-díjat kapott mint a legjobb rockénekesnő a Hot Stuff című sláger előadásáért. Ezt a stílust próbálta folytatni az új LP olyan dalaiban, mint a Cold Love és a Nightlife. Az újonnan megtalált keresztény hitről szól saját szerzeménye, a gospel stílusú I Believe in Jesus, melynek előadásáért ismét Grammy-díjra jelölték. Donna gyerekkorában gospelkórusban énekelt, az új dal tehát bizonyos értelemben visszatérést jelentett a gyökerekhez. A kedvező szakmai fogadtatás ellenére a lemez nem lett akkora siker, mint amire számítottak, és mint amilyet megérdemelt volna. A címadó dal volt a legnépszerűbb sláger, a másik két kislemez, a Cold Love és a Who Do You Think You’re Foolin’ már nem keltett akkora feltűnést. Szó volt arról, hogy mindhárom dal remixe fölkerül a 12" Dance / Disco Singles című válogatásalbumra, ám végül maga a válogatás sem jelent meg. 2006-ban a Who Do You Think You’re Foolin’ újabb remixe – house/techno stílusban – a melegdiszkókban lett kisebb sláger.

A dalok[szerkesztés]

„A” oldal[szerkesztés]

  1. The Wanderer (Giorgio Moroder – Donna Summer) 3:47
  2. Looking Up (Pete Bellotte – Giorgio Moroder – Donna Summer) 3:57
  3. Breakdown (Pete Bellotte – Harold Faltermeyer) 4:08
  4. Grand Illusion (Giorgio Moroder – Donna Summer) 3:54
  5. Running for Cover (Donna Summer) 4:01

„B” oldal[szerkesztés]

  1. Cold Love (Pete Bellotte – Harold Faltermeyer – Keith Forsey) 3:38
  2. Who Do You Think You're Foolin' (Pete Bellotte – Sylvester Levay – Jerry Rix) 4:18
  3. Nightlife (Pete Bellotte – Giorgio Moroder) 4:00
  4. Stop Me (Pete Bellotte – Keith Forsey) 3:44
  5. I Believe in Jesus (Donna Summer) 3:37

Közreműködők[szerkesztés]

  • Háttérvokál: Bill Champlin (kivétel: A/4), Carmen Grillo (kivétel: A/4), Tom Kelly (kivétel: A/4), Stephanie Spruill (A/4)
  • Basszusgitár: John Pierce, Lee Sklar, Les Hurdle
  • Dobok, ütős hangszerek: Keith Forsey
  • Gitár: Jeff Baxter, Steve Lukather, Tim May
  • Billentyűs hangszerek, szintetizátor: Harold Faltermeyer, Sylvester Levay
  • Szaxofon: Gary Herbig
  • Producer: Giorgio Moroder, Pete Bellotte
  • Hangmérnök: Harol Faltermeyer, Brian Reeves, Jürgen Koppers, Sylvester Levay
  • Hangmérnök-asszisztensek: Eric Zabler, Matt Farger
  • Maszterelés: Brian Gardner
  • Keverés: Giorgio Moroder, Harold Faltermeyer, Jürgen Koppers, Pete Bellotte

Különböző kiadások[szerkesztés]

LP[szerkesztés]

  • 1980 Geffen Records (GEF 99 124, NSZK)
  • 1980 Geffen Records (GHS 2000, Egyesült Államok)
  • 1980 Geffen Records (XGHS 2000, Kanada)

CD[szerkesztés]

  • 1994 Polygram (314 522 942-2, Egyesült Államok)

Kimásolt kislemezek[szerkesztés]

7"[szerkesztés]

  • 1980 The Wanderer / Stop Me (Warner Bros. Records, Geffen Records, WB 17 692, GEF 49563, Egyesült Államok)
  • 1980 The Wanderer / Stop Me (Warner Bros. Records, Geffen Records, WEA 79180, Hollandia)
  • 1980 The Wanderer / Stop Me (Geffen Records, GEF 49563, Egyesült Államok)
  • 1980 The Wanderer / Stop Me (WEA International Inc., K 79180, Európa)
  • 1980 Cold Love / Grand Illusion (Geffen Records, GEF 49634, Egyesült Államok)
  • 1980 Who Do You Think You’re Foolin’ / Running for Cover (Geffen Records, GEF 49664, Egyesült Államok)

12"[szerkesztés]

  • 1980 Cold Love / Grand Illusion (Geffen Records, GEF 79 194, Egyesült Államok)
  • 1980 Cold Love / Grand Illusion (Geffen Records, GEF 79 194, NSZK)
  • 1983 Woman in Me / Livin’ in America / The Wanderer (WEA International Inc., U 9983 CT, Anglia)

Az album slágerlistás helyezései[szerkesztés]

Legnépszerűbb slágerek[szerkesztés]

  • The Wanderer

Anglia: Legmagasabb pozíció: 48. hely
Ausztrália: Legmagasabb pozíció: 6. hely
Egyesült Államok: Legmagasabb pozíció: 3. hely
Egyesült Államok, dance: Legmagasabb pozíció: 8. hely
Egyesült Államok, R&B: Legmagasabb pozíció: 13. hely
Hollandia: Legmagasabb pozíció: 24. hely
Japán: Legmagasabb pozíció: 63. hely
Svédország: 1980. október 17-étől 7 hétig. Legmagasabb pozíció: 9. hely

  • Cold Love

Anglia: Legmagasabb pozíció: 44. hely
Egyesült Államok: Legmagasabb pozíció: 33. hely
Egyesült Államok, dance: Legmagasabb pozíció: 8. hely
Írország: Legmagasabb pozíció: 30. hely

  • Who Do You Think You’re Foolin’

Ausztrália: Legmagasabb pozíció: 100. hely
Egyesült Államok: Legmagasabb pozíció: 40. hely
Egyesült Államok, dance: Legmagasabb pozíció: 8. hely

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=The_Wanderer&oldid=26387517”