Savanyú Jóska
| Savanyú József | |
 |
|
| Savanyú Jóska portréja Száva Sándor festményén. | |
|
|
|
| Született | 1841. szeptember 12. Izsákfa, |
| Elhunyt | 1907. április 9. (65 évesen) Tótvázsony, |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Bűncselekmények részletei | |
| Modus operandi | rablás, súlyos testi sértés, hatóság elleni erőszak |
| Országok |  Magyarország |
| Időszak | 1878– 1884 |
| Őrizetbe véve | 1884 |
| Büntetés | életfogytig tartó szabadságvesztés |
Savanyú József (Izsákfa, 1841. szeptember 12. – Tótvázsony, 1907. április 9.) Savanyú Jóska vagy Savanyó Jóska néven hírhedtté vált bakonyi betyár.
Tartalomjegyzék |
Családja [szerkesztés]
Vas vármegyében Izsákfán született 1841 szeptember 12-én katolikus családba. Édesapja Savanyú József juhászszámadó volt Orosziban, édesanyja Kovárczi Erzsébet. Két édes fiútestvére volt István és János, valamint egy Mária nevű féltestvére is volt édesapja második házasságából. Öccse Savanyú István is betyárnak állt, de őt a pandúrok 1879. június 29-én lelőtték.[1]
Élete [szerkesztés]
Savanyú Jóska birkát lopott és emiatt lett törvényenkívüli. Betyárnak állt és bekalandozta Vas, Veszprém, Zala és Győr vármegyéket. A róla szóló mondák jelentős része is ebben a régióban keletkezett.[2] Elsősorban kisnemeseket, módos parasztgazdákat, falusi kereskedőket, tehetősebb iparosokat rabolt ki bandájával. Elkövetésükre jellemző volt a különös kegyetlenség, hiszen áldozataikat gyakran megverték és megkínozták. Először 1860-ban fogták le, amikor nyolc hónapot töltött a veszprémi fegyházban fegyveres csavargásért. 1872-ben egy sitkei rablás miatt megint letartóztatták, de ekkor a bűnrészességét nem tudták bizonyítani. Másodszor 1875-ben Sümegen egy hónapot töltött börtönben súlyos testi sértés miatt. 1881-ben Bogyai Kálmán csabrendeki földbirtokos kúriáját próbálta társaival sikertelenül kirabolni, de ekkor már gyilkosságba keveredett, hiszen lelőtték Bogyai Antalt, a ház urának testvérét. Ezután egyre merészebb lett és a nagyvázsonyi uradalmi pénztárt vakmerő módon fényes nappal harmadmagával rabolta ki.[3]
Az 1880-as évekre az ország legkeresettebb betyárjává vált. Sok vidéken feltűnt és Jóska a nyelvekkel is elboldogult, hiszen jól beszélte mind a magyar, mind a tót nyelvet és németül is megtanult élete során. Magyarul és németül írni és olvasni is tudott.[4] A hatóságok évekig tehetetlenek voltak ellene, hiszen Savanyú és számkivetett cimborái sikeresen bujkáltak a Bakony sűrűjében. Alacsony termete (mindössze 159 centiméter magas volt) sokszor segítette abban, hogy el tudott rejtőzni a Bakony legkisebb sziklahasadékaiban is. Végül a fejére kitűzött 1000 forintos vérdíj mellett, a bosszúvágy segített kézre kerítésében. Bandája egyik tagja Magyarósi István billegi bojtár feladta őt, mert Savanyúék 1883-ban nagybátyját a henyei erdőben agyonlőtték. 1884 május 4-én a halápi csárdában, mulatozás közben fogták el. Magyarósi ide hívta a betyárokat áldomásra és a borba erős altatót kevert. Az így elbódított betyárt már könnyen lefogták.[3][5]
Az 1886-os bírósági tárgyalásán 29 bűntettel vádolták meg, köztük rablással, emberöléssel, súlyos testi sértéssel, hatóság elleni erőszakkal. A gyilkosságot nem tudták rábizonyítani, de még így is életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. Ezután több, mint húsz évet a börtönben töltött, 1901-ig Illaván, majd 1906-ig Vácott. Végül gróf Csáky Károly Emánuel váci püspök kérelmére kegyelmet kapott. Kiszabadulásakor már jóval túl a hatvanon szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett, amit búcsúlevelében azzal indokolt, hogy reumája miatt kibírhatatlan fájdalmai voltak. Az orvosai szerint, fájdalmai enyhítése érdekében amputálni kellett volna a lábát, ám ő a műtét elől mereven elzárkózott.[5][6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sipőcz, i. m. 13-18. old.
- ↑ Savanyú Jóska, Savanyó Jóska (1845–1907) (magyar nyelven). Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- ^ a b Savanyú Jóska (magyar nyelven). Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- ↑ Sipőcz, i. m. 18. old.
- ^ a b Sobri Jóska és Savanyú Jóska, a Nyugat-Dunántúl rettegett útonállói (magyar nyelven). kimozdulo.hu, 2008. november 1. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- ↑ Savanyú Jóska, Savanyó (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
Források [szerkesztés]
- Savanyú Jóska, Savanyó Jóska (1845–1907). Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- Savanyú Jóska. Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- Sobri Jóska és Savanyú Jóska, a Nyugat-Dunántúl rettegett útonállói. kimozdulo.hu, 2008. november 1. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- Sipőcz, József. Savanyó Józsi a jó betyár. Veszprém: Viza Nyomda. ISBN-10: 963-87173-2-7 ISBN-13: 978-963-87173-2-0 (2006)
További információk [szerkesztés]
- Savanyú Jóska (magyar nyelven). betyarvilag.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- Betyárok – Ssavanyú Jóska (magyar nyelven). hungarotheka.hu. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
