Boldogfai Farkas Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész

Boldogfai Farkas Sándor (Törökudvar, 1907. július 29.Budapest, 1970. november 18.) a Boldogfai Farkas család leszármazottja, magyar szobrász, éremművész volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törökudvaron született. Apja Boldogfai Farkas Lajos (1878-1930) és anyja Margitai Eugénia (1882-1908), Margitai József lánya.[1] Az andráshidai születésű Farkas Lajost gróf Festetics Jenő 1905 augusztusában a csáktornyai uradalmába ispánná nevezte ki, ahol dolgozott körülbelül egy évtizedig.[2] Sándor atyai nagyapja Boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908) andráshidai földbirtokos, Zala vármegye pénzügyi számvevője,[3] számellenőre volt,[4] nagyanyja nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) volt. Másrészt, az anyai nagyapja révén horvát gyökerekkel bír, mivel Margitai a mai Muravidéken szolgáló horvát tanító családban látta meg a napvilágot (eredeti neve is Majhen volt). Nevét nagybátyja, vitéz boldogfai Farkas Sándor után, kapta. Mivel édesanyja korán elhunyt, anyjának nővére, Dékány Mihályné Margitai Ilona (1879-1968)[5] nevelte a törökbálinti otthonukban. Édesapja egészségi állapota súlyosan megromlott az 1920-as évek elején és nem dolgozhatott tovább. Ekkor úgy döntött Farkas Lajos, hogy elhagyja Zalát és felköltözik Budapestre. Amikor apja második feleségével, pósfai Horváth Máriával (1884-1959) és a második házasságából született gyermekeivel vidékről felköltözött Kispestre, - ahol egy nagy kertes házat vásároltak a Szitligeti u. 57-es szám alatt, az eladott kanizsai birtokuk pénzén - akkor csatlakozott hozzájuk Sándor és beolvadt az apja „új” családjába.

Sándor 19211926 között az Iparművészeti Iskolában tanult ötvösmesterséget, majd 19271933 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Csajka István és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak.[6] 1926-ban a Ferenczy István-díjjal tüntették ki, és ugyanabban az évben a Fővárosi-díjban, valamint a Rothermere-díjban is részesült.[7] 19311932 között Kisfaludi Strobl Zsimond tanársegédje volt. 19321933 között olasz állami ösztöndíjjal Rómában, az Accademia delle Belle Arti-n tanult. 1933-ban elnyerte Budapest Főváros Díját a „Rakodómunkás” című szobráért.[8] 1942-ben Gallé Tiborral közösen művészeti szabadiskolát nyitott Budapesten. Nagy Ilona, kispolgári lánnyal kötött házasságot Budapesten, de hamarosan elváltak. 1937. november 6-án Budapesten feleségül vette léczfalvi Csákány Erzsébetet (1908-1970), léczfalvi Csákány Zsigmond és Lányi Julianna lányát, és a felesége kislányát, Sólya Gabriellát magához vette és úgy nevelte, mintha a sajátja lett volna.

A háborúban nem volt katona, de Budapest elfoglalásakor mégis szovjet fogságba esett, és csak évek múlva szabadult ki. Százados úti művésztelepen dolgozott. 1957-ben Boldogfai Farkas Sándor Metky Ödönnel és Sóváry Jánossal a New York kávéházban újra faragta a Takarékosság és a Gazdagság, Amerika és Hungária allegorikus szobrait.[9] A hatvanas években egy ideig a A kedvenc témai: állatvilág, szent személyek, és görög mitológiából való lények. A második világháborús vezérkari őrnagy, boldogfai Farkas Endre unokatestvére volt, vele közeli, családias kapcsolatot tartott. Ispánki József szobrászművész jó barátja és sógora is volt (a féltestvérét, boldogfai Farkas Máriát vette feleségül).

Zalaegerszegen a Göcseji úti temetőben nyugszik.[10]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apor Vilmos síremléke, Győrben
Szent Imre szobra, Szent István Bazilikán, Bp.

Köztéri alkotások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisplasztikák, érmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Copfos leányfej (1933)
  • Győr város érme (1938)
  • Országos Dalosverseny érme (1939)
  • Kolozsvári emlékérem (1940)
  • Gitározó (1964)
  • Vak Bottyán (1965)
  • Két magyar forint (érme, 1970)

Kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1936, Magyar művészet Rómában, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1936, 1938, 1940, 1942, XX-XXIII. Velencei Biennálé, Velence
  • 1950-1962, 1-9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1965, Százados úti művésztelep.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]