Apor Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apor Vilmos
Apor Vilmos.jpg
1930 körül
Született
1892. február 29.
Segesvár
Elhunyt
1945. április 2. (53 évesen)
Győr
Foglalkozása Egyházi rend
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Apor Vilmos témájú médiaállományokat.
Apor Vilmos szobra Gyulán,
Bocskai Vince alkotása
Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotása

Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29.Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalksburgi majd kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. Az innsbrucki egyetem teológia szakán szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, Nagyváradon szentelték pappá. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1918-ban nevezték ki plébánosnak; tényleges papi hivatása ekkor vette kezdetét. Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, templomot újított föl. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezkedését is őreá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.[1] Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945).

Halála és tisztelete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik - a halálos golyó - a hasüregbe hatolt be.[2] A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.[3][4]

Április 2-án, húsvét hétfőn, hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe. Holttestét a győri kármelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása).

Apor Vilmos szobra Budán, a róla elnevezett téren

Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla.

Izrael államtól a Világ Igaza elismerésben részesült.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

Gyulán két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített Apor életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc a vatikáni Magyarok nagyasszonya kápolnájába készített, 2001-ben, Apor Vilmos domborművet.[5]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apor Vilmos családfája[6][7]
br. altorjai Apor Vilmos
(Segesvár, 1892. febr. 29.–
Győr, 1945. ápr. 2.)
püspök
Apja:
br. altorjai Apor Gábor
(Bécs, 1851. ápr. 12.–
Baden bei Wien, 1898. aug. 19.)
államtitkár
Apai nagyapja:
br. altorjai Apor Sándor
(Kolozsvár, 1820. júl. 18.–
Robitsch, 1867. aug. 5.)
főtörvényszéki tanácsos
Apai nagyapai dédapja:
br. altorjai Apor Lázár
(Bibarcfalva, 1784. dec. 18.–
Baden bei Wien, 1868. jan. 16.)
cs. és kir. kamarás
Apai nagyapai dédanyja:
szeleci Szeleczky Karolina
(Szatmár, 1793. ápr. 5.–
Altorja, 1856. okt. 13.)
Apai nagyanyja:
Stresow Sarolta
(Riga, 1829. jún. 24.–
Baden bei Wien, 1902. nov. 8.)
Apai nagyanyai dédapja:
n.a.
Apai nagyanyai dédanyja:
n.a.
Anyja:
gr. erdődi Pálffy Fidele
(Pozsony, 1863. okt. 8.–
Budapest, 1934. okt. 20.)
Anyai nagyapja:
gr. erdődi Pálffy Géza
(Pozsony, 1834. márc. 23.–
Bécs, 1898. okt. 17.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédapja:
gr. erdődi Pálffy János
(Vöröskő, 1797. jún. 7.–
Pozsony, 1870. dec. 13.)
cs. és kir. kamarás
Anyai nagyapai dédanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Amália
(Zágráb, 1800. ápr. 29.–
Pozsony, 1867. ápr. 24.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Gizella
(Razvar, 1835. jan. 16.–
Moson, 1914. jan. 7.)
csillagkeresztes hölgy
Anyai nagyanyai dédapja:
gr. monyorókeréki és monoszlói
Erdődy Károly
(1793. febr. 10.–
1873. febr. 20.)
Varasd vármegye főispánja
Anyai nagyanyai dédanyja:
gr. Chamare-Harbuval Henrietta
(1795. jan. 29.–
1841. febr. 18.)
csillagkeresztes hölgy

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia Magyarországon. epa.oszk.hu Hozzáférés: 2015. feb. 26. Múltunk, 2007/3..
  2. http://www.katolikus.hu/szentek/apor.html
  3. http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-emlekezete-0
  4. Magyar Kurir: Boldog Apor Vilmos emlékezete, 2012. 05. 23. 11:07
  5. Lebó Ferenc életrajza. kaptalandomb.hu. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  6. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990, 55-56., 347-348. o. ISBN 963-234-313-1
  7. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 26. o. ISBN 963-233-304-7

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 46–47. o.  
  • Sulinet.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]