Rózsa Ferenc (politikus)

Rózsa Ferenc
Született	Budapest, Magyarország 1906. december 4.
Elhunyt	Budapest, Magyarország 1942. június 13.
Nemzetisége	Magyar
Foglalkozása	Újságíró, politikus, építőmérnök

Rózsa Ferenc szobra Kecelen

Rózsa Ferenc-emlékkút Budapesten

Rózsa Ferenc-emlékbélyeg (1961)

Rózsa Ferenc (Budapest, 1906. december 4. – Budapest, 1942. június 13.) építőmérnök, újságíró, kommunista aktivista volt a a Horthy-korszak alatt. A Szabad Nép szerkesztőjeként is dolgozott.

Élete

Édesapja kultúrmérnök volt. A családban két gyerek született, Ferenc és Richárd nevű bátyja. Érettségi után a Karlsruhei Műszaki Egyetemen, majd Drezdában tanult. Egyetemi évei alatt a drezdai Szocialista Diákszövetség szervezője és egyik vezetője, és a szövetség lapjának szerkesztője volt. Cikkeiben írt a megerősödő nemzetiszocialista pártról, az NSDAP-ról, hangoztatva annak veszélyességét. A nyári szünidő alatt mint ács, kőműves és útépítő munkás dolgozott, itt megismerte a munkások életét. Drezdában szerzett mérnöki oklevelet, 1931-ben. Miután hazatért, bátyja, Richárd bevonta az illegális kommunista mozgalomba. A Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1935-ben tagja lett a KIMSZ Területi Bizottságának. 1938-ban az ő irányításával kezdődött meg az illegális kommunista szervezetek kiépítése az MSZDP-ben és a szakszervezetekben. A Szovjetunió megtámadása, 1941 júniusa után illegalitásba vonult, és az úgynevezett „függetlenségi mozgalom” egyik vezetője lett. Az 1942. február 1-jétől a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek lett a főszerkesztője, cikkeiben elemezte a hazai és a nemzetközi helyzetet. Nyíltan háborúellenes volt, kritizálta a fennálló rendszert. 1942. június 1-jén letartóztatták és az Andrássy-laktanyába szállították. Kétheti fogság után tisztázatlan körülmények között elhunyt. Rózsa Ferenc a Kerepesi temetőben nyugszik, a munkásmozgalmi pantheonban helyezték végső nyugalomra.

Emlékezete

• 1945, de különösképp a kommunista hatalomátvétel után a rezsim egyik mártírfigurája lett; könyvek, regények jelentek meg róla. Egy szekszárdi középiskola a mai napig viseli a nevét. Békéscsabán egészen 1948-tól 2008-ig az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumnak Rózsa Ferenc Gimnáziumnak volt a neve, ám azt a viharsarki megyeszékhely önkormányzata átnevezte 2008 nyarán. Számos más magyar településen is található a mai napig nevét viselő utca, tér.
• A Magyar Népköztársaság kormánya 1959-ben alapította a Rózsa Ferenc-díjat az újságírásban kiemelkedőt alkotók részére. Ebben a formájában 1989-ig létezett, utóda a Táncsics Mihály-díj lett.
• A Magyar Posta 1961-ben emlékbélyeget bocsátott ki tiszteletére.
• Budapest VII. kerülete kutat állított emlékére (Mikus Sándor alkotása).
• Mellszobra jelenleg a keceli Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Parkban található.

Irodalom

• Rózsa Irén: Feri emléke (Béke és szabadság, 1952. június 15.)
• Máté György: Rózsa Ferenc emléke (Magyar Sajtó 1955. 6. sz.)
• Máté György: Testvérek. Budapest, 1958.
• Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936—45 (Bp., 1965)
• R. Giliczy Márta: Ifjúságunk példaképei (bibliográfiával, Bp., 1965)

Források

Külső hivatkozás

• A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsa Ferenc (politikus) témájú médiaállományokat.
• A Magyar életrajzi lexikon cikke