Két magyar forint (érme, 1970)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1970-es kétforintos (Magyarország)
Érték forint
Tömeg 4,44 g
Átmérő 22,4 mm
Vastagság 1,6 mm
Perem sima
Összetétel 72% Cu
28% Zn
Évjáratok 1970-1989
Katalógusszám
Előlap
HUFcoin 2 1977 obverse.JPG
Leírása A Magyar Népköztársaság címere
Tervezte Boldogfai Farkas Sándor
Tervezés dátuma 1970.
Hátlap
HUFcoin 2 1977 reverse.JPG
Leírása Értékjelzés, verési évszám, verdejegy
Tervezte Boldogfai Farkas Sándor
Tervezés dátuma 1970.

Az először 1970-ben vert sárgaréz kétforintos (a szlengben bélás) egy forgalomból kivont forintérme, melyet 1970-től 1989-ig vertek. Az 1990-ben Magyar Köztársaság felirattal készült veret nem került forgalomba. Az érmét Boldogfai Farkas Sándor tervezte és Vári Dezső véste. 1970. július 1-jén került forgalomba,[1] és 1995. június 30-án vonták ki a rendszerváltás előtti forintsor többi tagjával együtt.[2]

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érme réz-cink ötvözetből (72% Cu 28% Zn) készült. Átmérője 22,4 mm, vastagsága 1,6 mm, tömege 4,44 g. Előlapján félkörívben a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat, alatta a Kádár-címer látható, a perem mentén 21 rovással.

Hátlapján 2 FORINT értékjelzés, a szám alatt BP. verdejegy, a szám két oldalán megosztva a verési évszám szerepel, a perem mentén itt is 21 rovással.

Kétféle változat forgott az érméből: az egyiken az évszám hetesének szára a kézírásnak megfelelően át volt húzva.[3]

Az érme pereme sima.

A „bélás” elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bélás elnevezés a börtönszlengből ered, nincs köze a Béla személynévhez. A mal(l)ér szót a tízforintosra használták, ebből alakult ki a bémallér, a húszas elnevezése, majd ez utóbbi rövidüléséből a bélás. Később a bélás szót általánosságban is használták a kettes számnév helyett.[4] A bélás elnevezést az újabb kiadású kétforintosra már nem használták.

Vert mennyiség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-es tervezésű kétforintost az 1973-as és az 1986-os évjáratok kivételével millió fölötti darabszámban verték, de ezek az évjáratok sem tekinthetők ritkaságnak. Az 1973-as sorozatról alaptalanul elterjedt, hogy aranyat tartalmaz, ezért előszeretettel gyűjtötték.[3]

Gyártásának húsz éve alatt (a forgalomba nem hozott változatokat, próbavereteket nem számítva) összesen 303 208 159 db érmét vertek a következő évszám szerinti lebontásban:

Évenként vert mennyiség
Évjárat Vert mennyiség (db)
1970. 50 000 055
1971. 10 025 000
1972. 10 015 001
1973. 820 001
1974. 10 000 001
1975. 20 030 001
1976. 15 000 005
1977. 10 115 005
1978. 12 000 020
1979. 10 005 000
1980. 10 035 000
1981. 10 005 000
1982. 10 005 010
1983. 20 160 010
1984. 5 000 010
1985. 10 675 020
1986. 30 000
1987. 5 030 010
1988. 5 035 010
1989. 79 223 000

Forgalomba nem hozott változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1970-es első kiadást megelőzően próbavereteket készítettek, melyek annyiban térnek el a forgalmi érméktől, hogy a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat alatt a PRÓBAVERET felirat szerepel. A próbavereteken a verési évszám: 1970.
  • A rendszerváltáskori forgalmi forintsor többi tagjához hasonlóan a kétforintosból is készültek MAGYAR KÖZTÁRSASÁG feliratú veretek 1989-es és 1990-es verési évszámmal, az előbbiből ismeretlen mennyiség, az utóbbiból 10 000 darab.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MNB Em. 34/1970. (VI. 30) sz. hirdetmény. Sárgaréz kétforintos kibocsátása, valamint kupronikkel és alpakka kétforintos érmék bevonása. (Magyar Közlöny 1970/53)
  2. 8/1994. (XII. 3.) MNB hirdetmény. Az alumíniumból készült egyforintos, a sárgaréz kétforintos, a kupronikkel öt- és húszforintos, valamint az alumíniumbronz tízforintos érmék bevonása. (Magyar Közlöny 1994/126)
  3. ^ a b HVG 2013. 09. szám: Forintosok evolúciója – Váltópénzváltás
  4. Szabó Edina: A mai magyar börtönszleng – benne: A magyar börtönszleng szótára

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006.. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest. ISBN 978-963-7122-16-3 (2007)