Árkay Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Árkay Aladár 1868-1932

Rákospalotai templom terv

Református templom paplakással

Kstolikus templom terve

Szénatéri mozgókép színház terve

családi ház vázlat

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő.

[szerkesztés] Életpályája

Árkay Aladár "1868 február 1-én született Temesváron, Árkay Sándor, a kiváló műlakatos iparművész fiaként. A család 1869-ben költözött Budapestre, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." ^[1]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a huszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.^[2]

[szerkesztés] Munkái:

1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin tér (Kallina Mórral).
1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
1905 - 1906. Babochay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a
1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott II.díj. (Kallina Gézával)
1909. Kispest munkáslakás tipusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.
1910 -13. Bírák és Ügyészk lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapst, XII. Ráth György utca 24.
1913. Nemzeti Színház pályázat.
1913. Bristol mozgoképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővitve).
1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
1929. Kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
1931 - 1933. Városmajori Jézus-szíve plébánia. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).

[szerkesztés] Képgaléria

Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13	Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13	Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13	Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13
Fasori református templom 1911-13	Fasori református templom bejárata	Fasori református templom részlet	Városmajori kis templom 1922-23
Városmajori kis templom 1922-23	Városmajori kis templom 1922-23	Győr-gyárvárosi katolikus templom 1929	Győr-gyárvárosi templom belső tér 1929
Mohácsi Fogadalmi templom 1929-40	Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33	Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33	Városmajori Jézus-szíve plébánia belső tér

[szerkesztés] Források:

^ Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből
^ A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel.

Újság címlap fotó

Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003.február 1.)
magyar életrajzi lexikon
Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE. (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ -BONEX. 1990).
Magyar Építőművészet: 1909/2.sz., 1913/1-2.sz., 1913/3.sz., 1913/6.sz., 1914/3.sz., 1916/7-8.sz., 1917/1.sz., 1917/7-9.sz., '917/10-12.sz.
L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet - Aout - Sept. 1936).
Merényi: 1867 - 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85.kép).
Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414.objektum).
Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299).