Árkay Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Aladár
ÁRKAY ALADÁR.jpg
Árkay Aladár
Született 1868. február 1.
Temesvár
Elhunyt 1932. február 2. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása magyar műépítész
iparművész, festő
Rákospalotai templom terv
Református templom paplakással
Katolikus templom terve
Szénatéri mozgókép színház terve
családi ház vázlat

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1.Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." [1]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[3]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral).[4]
  • 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
  • 1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
  • 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
  • 1905 - 1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[5]
  • 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
  • 1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
  • 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I.díj. (Kallina Mórral)[6]
  • 1909. Kispest munkáslakás típusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
  • 1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.[7]
  • 1910 -13. Bírák és Ügyészek lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
  • 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapest, XII. Ráth György utca 24.
  • 1913. Nemzeti Színház pályázat.[8]
  • 1913. Bristol mozgóképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
  • 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
  • 1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
  • 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
  • 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat.[9]
  • 1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
  • 1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
  • 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
  • 1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
  • 1925. Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11.
  • 1926. Városháza. Mohács
  • 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővítve).
  • 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
  • 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
  • 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
  • 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[10]
  • 1929. A kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
  • 1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
  • 1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
  • 1931 - 1933. Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből
  2. A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel.
  3. Árkay és Rimanóczy család között abban az időben szoros baráti kapcsolatok voltak. Árkayné Sztéhlo Lili volt Rimanóczy, Yvonne lányának a keresztanyja. (szerk.)
  4. A Budai Vigadó megnyitása 1900-ban
  5. Babocsay villa homlokzata
  6. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat
  7. Fasori Református templom a Magyar Építőművészetben
  8. Nemzeti Színház tervpályázat
  9. Rákospalotai református templom pályázat
  10. Győri Színház tervpályázat. Távlati kép
Árkay Aladár sírja. Farkasréti temető: 33/3-1-13. Pátzay Pál szobrász alkotása.
  • Dercsényi Balázs - Major Máté: Árkay Aladár (Akadémia Kiadó 1967. Architectura sorozat)
  • Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003.február 1.)
  • magyar életrajzi lexikon
  • Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE. (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ -BONEX. 1990).
  • Magyar Építőművészet: 1909/2.sz., 1913/1-2.sz., 1913/3.sz., 1913/6.sz., 1914/3.sz., 1916/7-8.sz., 1917/1.sz., 1917/7-9.sz., '917/10-12.sz.
  • L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet - Aout - Sept. 1936).
  • Merényi: 1867 - 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85.kép).
  • Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414.objektum).
  • Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városmajori plébánia tornya 1937