Árkay Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Aladár 1868-1932
Rákospalotai templom terv
Református templom paplakással
Katolikus templom terve
Szénatéri mozgókép színház terve
családi ház vázlat

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életpályája

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." [1]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[3]

[szerkesztés] Munkái

  • 1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral).[4]
  • 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
  • 1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
  • 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
  • 1905 - 1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[5]
  • 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
  • 1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
  • 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I.díj. (Kallina Mórral)[6]
  • 1909. Kispest munkáslakás típusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
  • 1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.[7]
  • 1910 -13. Bírák és Ügyészek lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
  • 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapest, XII. Ráth György utca 24.
  • 1913. Nemzeti Színház pályázat.[8]
  • 1913. Bristol mozgóképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
  • 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
  • 1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
  • 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
  • 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat.[9]
  • 1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
  • 1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
  • 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
  • 1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
  • 1925. Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11.
  • 1926. Városháza. Mohács
  • 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővítve).
  • 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
  • 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
  • 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
  • 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[10]
  • 1929. A kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
  • 1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
  • 1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
  • 1931 - 1933. Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).

[szerkesztés] Képgaléria

  • Budai Vigadó. Bp.I.Corvin tér 8 1896-1899

  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13

  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13

  • Bírák és Ügyészek telepe Budán 1910-13

  • Fasori református templom 1911-13

  • Fasori református templom bejárata

  • Fasori református templom részlet

  • Városmajori kis templom 1922-23

  • Városmajori kis templom 1922-23

  • Városmajori kis templom 1922-23

  • Győr-gyárvárosi katolikus templom 1929

  • Győr-gyárvárosi templom belső tér 1929

  • Mohácsi Fogadalmi templom 1929-40

  • Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33

  • Városmajori Jézus-szíve plébánia 1931-33

  • Városmajori Jézus-szíve plébánia belső tér

[szerkesztés] Források

  1. ↑ Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből
  2. ↑ A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel.
  3. ↑ Árkay és Rimanóczy család között abban az időben szoros baráti kapcsolatok voltak. Árkayné Sztéhlo Lili volt Rimanóczy, Yvonne lányának a keresztanyja. (szerk.)
  4. ↑ A Budai Vigadó megnyitása 1900-ban
  5. ↑ Babocsay villa homlokzata
  6. ↑ Zombor Függetlenségi Kőr pályázat
  7. ↑ Fasori Református templom a Magyar Építőművészetben
  8. ↑ Nemzeti Színház tervpályázat
  9. ↑ Rákospalotai református templom pályázat
  10. ↑ Győri Színház tervpályázat. Távlati kép
Árkay Aladár sírja. Farkasréti temető: 33/3-1-13. Pátzay Pál szobrász alkotása.
  • Dercsényi Balázs - Major Máté: Árkay Aladár (Akadémia Kiadó 1967. Architectura sorozat)
  • Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003.február 1.)
  • magyar életrajzi lexikon
  • Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE. (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ -BONEX. 1990).
  • Magyar Építőművészet: 1909/2.sz., 1913/1-2.sz., 1913/3.sz., 1913/6.sz., 1914/3.sz., 1916/7-8.sz., 1917/1.sz., 1917/7-9.sz., '917/10-12.sz.
  • L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet - Aout - Sept. 1936).
  • Merényi: 1867 - 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85.kép).
  • Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414.objektum).
  • Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299).

[szerkesztés] Lásd még

Városmajori plébánia tornya 1937
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árkay_Aladár&oldid=11487028”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken