Árkay Aladár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Árkay Aladár "1868 február 1-én született Temesváron, Árkay Sándor, a kiváló műlakatos iparművész fiaként. A család 1869-ben költözött Budapestre, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé." [1]
Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a huszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől. Fő művei közé sorolandó a Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1928-ban készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert. Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2]
[szerkesztés] Munkái:
- 1896 - 1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin tér (Kallina Mórral).
- 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III.díj
- 1899. Városi szökőkút pályázat. I.díj.
- 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I.díj. (Kallina Mórral).
- 1905 - 1906. Babochay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a
- 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
- 1907 - 1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41. (Kallina Gézával)
- 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott II.díj. (Kallina Gézával)
- 1909. Kispest munkáslakás tipusok pályázat. Megvétel. (Kallina Gézával)
- 1911 -1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 7.
- 1910 -13. Bírák és Ügyészk lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza. (Budapest, XII. Ráth György utca - Tóth Lőrinc utca - Istenhegyi út - Határőr utca).
- 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapst, XII. Ráth György utca 24.
- 1913. Nemzeti Színház pályázat.
- 1913. Bristol mozgoképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér.
- 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel.
- 1916. Budapest Székesfőváros krematórium pályázat. Megvétel.
- 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat.
- 1910 - 1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában.
- 1922 - 1923. Városmajori római katolikus templom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (Műemlék).
- 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat.
- 1924 - 1925. A "Rákócziánum" kápolnája. Budapest, II. Keleti Károly utca 39.
- 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13. (átalakítva és bővitve).
- 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály - Sashalom. Református kultúrház. (Csaba Rezsővel).
- 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
- 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom. (A Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel).
- 1929. Kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma.
- 1929 - 1940. MOHÁCSI FOGADALMI TEMPLOM. (Fiával Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be).
- 1931. Ortodox keresztények ferencvárosi temploma.
- 1931 - 1933. Városmajori Jézus-szíve plébánia. (fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült).
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Források:
- Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003.február 1.)
- magyar életrajzi lexikon
- Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE. (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ -BONEX. 1990).
- Magyar Építőművészet: 1909/2.sz., 1913/1-2.sz., 1913/3.sz., 1913/6.sz., 1914/3.sz., 1916/7-8.sz., 1917/1.sz., 1917/7-9.sz., '917/10-12.sz.
- L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet - Aout - Sept. 1936).
- Merényi: 1867 - 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85.kép).
- Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414.objektum).
- Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299).
[szerkesztés] Lásd még
- Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
- Római katolikus emléktemplom, Mohács
- Babocsay-villa, Budapest
- Fasori református templom, Budapest
- Árkay Aladár sírja a Farkasréti temetőben. (szobrász: Pátzay Pál)
- Árkay Aladár élete
- Felújított Budai Vigadó
- Bolgár templom Budapesten
- Városmajori kis templom 1922-ből.
- Bírák és Ügyészek telepe 1910 - 1913
- Fasori református templom
- Árkay Aladár emlékoszlop
- Fasori református templom fotók.
- Fasori református templom


