Árkay Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Bertalan
Árkay Bertalan 001.jpg
Árkay Bertalan 1901-1971

Született Budapest
1901. április 11.
Elhunyt Budapest
1971. november 23. (70 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Árkayné Sztehlo Lili
Munkái
Jelentős épületei Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom
Jelentős projektjei Szent Korona útja és Vitézek tere
templom alaprajz

Árkay Bertalan (Budapest, 1901április 11. – Budapest, 1971november 23.) magyar építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árkay Bertalan apja Árkay Aladár (1868 - 1932) építész, iparművész, festő volt. Építészeti felfogása az eklektikus kezdetektől, a szecesszión keresztül eljut a modern - avantgárd - irányzatokig. Árkay Bertalan az egyetemi tanulmányait a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen végezte el 1925-ben, majd apja irodájába került. 1926-ban a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt és Thier,párizsi építész irodájában dolgozott. 1926-1927 között a bécsi Akademie der Bildenden Künste főiskolán és a Meisterschule für Architectur-on tanult, Peter Behrenstől. 1937-től a Szépirodalmi és művészeti Akadémiának, 1941-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja volt. 1961-ben festményeivel II. díjat nyert a párizsi Salon des Beaux-Arts kiállításán.

Árkay Bertalan a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családi ház tervező építész volt. Az általa tervezett családi házak legtöbbje magas építészeti színvonalat képvisel.

Kiemelkedik templom tervezési tevékenysége is. Apjával - Árkay Aladárral - közösen tervezte az 1928-tól közadakozásból épülő Mohácsi Fogadalmi templomot és a Budapest. XII. Csaba utcában felépített Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomot. Mindkettőt apja halála után fejezte be. A Városmajori templom üvegablakai - első felesége - Árkayné Sztehlo Lili munkásságát dicséri. Középületei közül megemlíthető az 1938-ban tervezett OTI rendelő és kórház Sopronban, az 1939-ben létesült Rózsadombi Leventeotthon és a Sátoraljaújhelyi polgári iskola 1940-ből. Az Ő tervei szerint valósult meg - 1936-ban - a Milánói Trienálé Magyar pavilonja is.

Tervezői tevékenysége mellett kiemelkedik pályázati munkássága is. Ezek között a legismertebb a "Szent Korona útja és Vitézek tere építészeti megoldása", pályamű, amellyel I. díjat nyert. (Ma: Petőfi híd budai hídfő és Irinyi József út Október 23-i útig terjedő szakasza). A rendezési terv töredékében valósult meg. Ezt mutatja a két út találkozásánál látható félköríves beépítés.

A második világháború után műemléki helyreállításokon dolgozott. (Váci székesegyház altemplom. Budapesti Szépművészeti Múzeum épülete). 1949-től a Középülettervező Iroda (KÖZTI) dolgozója volt nyugdíjazásáig. 1956 után munkái főként egyházi megbízások voltak, (Cegléd, Hort, Gerjen, Polgár, Taksony, Győr-Kisbácsa, Héhalom római katolikus templomainak tervezése vagy helyreállítása). Festményeivel ebben az időben is rangos külföldi tárlatokon vett részt.

"Az I. és II. világháború utáni időszak építészetének szinte minden olyan megnyilatkozásában szerepet vállalt, amelyben a közhasznúság, és egyben az építészetnek mint művészetnek továbbfejlesztési lehetőségét látta."[1]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett és megépült épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prohászka Ottokár emléktemplom 1929
Templomépítés Magyarországon 1930
II. Felvinci út 6 1939-40
II. Felvinci út 6 1939-40
Szt.Korona útja Vitézek tere tervpályázat 1942
Szt.Korona útja Vitézek tere tervpályázat. Távlati kép 1942
  • 1927. Budapest. XII. Alma utca 11c. családi ház.
  • 1927. Budapest. II. Vírágárok utca 15. családi ház.
  • 1928. Budapest. II. Lórántffy Zsuzsanna utca 6. családi ház.
  • 1928. Budapest. XI. Diószegi út 54. családi ház.
  • 1931. Budapest. XI. Gombóc Zoltán utca 11. családi ház.
  • 1932. Budapest. II. Branyiszkó út 32. családi ház.
  • 1932. Budapest. II. Labanc utca 32. családi ház.
  • 1932 - 1933. Budapest. XII. Csaba utca 5. Szent Szív Városmajori Plébánia. (Árkay Aladárral).
  • 1929 - 1940. Mohács. Fogadalmi templom. (Árkay Aladárral)
  • 1932. Budapest. II. Hermann Ottó utca 2d. családi ház.
  • 1932. Budapest. XII. Törökbálinti út 16b-c. családi ház.
  • 1933. Budapest. II. Lepke utca 25. családi ház
  • 1934. Arte Sacra kiállítás magyar pavilonja. Róma.
  • 1934 - 1935. Budapest. VIII. Köztársaság tér 14-15-16. Lakóépület csoport, OTI bérházak. (Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály tervezőtársakkal)
  • 1935. Budapest. II. Törökvészi út 41. családi ház.
  • 1935. Budapest. XI. Plósz Lajos utca 15. családi ház.
  • 1935. Budapest. XII. Árnyas út 18. családi ház.
  • 1936. V. Milánói Trienálé Magyar pavilonja. Milánó.
  • 1936 - 1937. Budapest. IX. Gubacsi út 91. Szükséglakásos bérházak. A.épület.
  • 1939 - 1940. Budapest. II. Tárogató út 98b. családi ház.
  • 1939. Budapest. XII. Dániel út 9. családi ház.
  • 1940. Sátoraljaújhely. Polgári iskola.
  • 1939 - 1940. Budapest. II. Felvinci út 6. Levente Egyesület II. kerületi Székháza.
  • 1940 - 1941. Budapest. Szendrő utca 18. családi ház.
  • 1942. "Szent Korona útja és Vitézek tere építészeti megoldására" kiirt tervpályázat I. díj.
  • 1942. Budapest. II. csalogány utca 26 Lakóház.
  • 1942. Kiskunhalas. Kertmunkás iskola.
  • 1942. Budapest. II. Fény utca ?. Mariánum bérház.
  • 1943. Balatonlelle. Szent Kelemen templom.(Ma: Szentháromság plébánia.Kossuth L. u. 81)
  • 1946. Cegléd, Hort, Gerjen. Római katolikus templomok.
  • 1948. Vác. Váci Székesegyház altemplomának helyreállítása.
  • 1948. Budapest. Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása.
  • 1950. Budapest. V. Erzsébet tér 4. Az V. Kerületi Tanács épületének átalakítása.(Eredetileg 1938-39-ben Kardos György által tervezett modern stílusú épület volt, art deco részletekkel).
  • 1952. Berente. Erőmű építészeti kialakítása.
  • 1954. Polgár. Római katolikus templom helyreállítása.
  • 1956. Taksony. Római katolikus templom helyreállítása.
  • 1957. Győr-Kisbácsa. Római katolikus templom.
  • 1960. Budapest. II. Branyiszkó út 24 társasház.
  • 1961. Hernád, Római katolikus templom

Csoportos kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1922-től rendszeresen szerepel festményeivel a Képzőművészeti Társulat kiállításain.
  • 1930. Képzőművészek Új Társasága. Kiállítás. Nemzeti Szalon.
  • 1930. Budapest. Műcsarnok. XII. Budapesti Nemzetközi Építészeti Kongresszus Kiállítása.
  • 1931. Római magyar ösztöndíjasok kiállítása. Nemzeti Szalon.
  • 1932. Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás. Padova.
  • 1933. II. Modern Nemzetközi Építész Kiállítás. Párizs.
  • 1933. Klebelsberg Kuno emlékkiállítás. Budapest.
  • 1934. Építészeti Világkiállítás. Milánó.
  • 1934. II. Arte Sacra. Róma.
  • 1936. VI. Milánói Trienálé. Milano.
  • 1959. Société des Artiste Francais szalonjának kiállítása. Párizs.
  • 1961. Salon des Beaux Arts kiállítása. Párizs.

Festészetéről - festményeiről - nincsenek adatok, annak ellenére, hogy számos kiállításon szerepelt azokkal. Külföldi kiállításokon, tárlatokon díjakat is nyert.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családi házak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árkay Bertalan sírja. Farkasréti temető: 11/2-1-279.
  • Hazai és külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert.
  • Életéről és művészetéröl közel 200 publikáció jelent meg, hazai és külföldi szaklapokban. Többek között: Két budapesti családi ház. (N.N. Tér és Forma 1929), Árkay Aladár és Árkay Bertalan. (Bierbauer Virgil), Két magyar építész. (Revue de Hongrie. 1933), Az új városmajori templom. (Rimanóczy Gyula. Tér és Forma. 1933/6.sz), Árkay Bertalan. (Pusztai László. Magyar Építőművészet. 1972/5.sz.)
  • Budapest építészetére vonatkozó tervgyüjteményét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi, közte - első feleségének - Árkayné Sztehlo Lili üvegablak terveit is.
  • A Magyar Építészeti Múzeumban is találhatók munkásságáról részletek.
  • Farkasréti temető 11/2-1-279 síremlék
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézet a Magyar életrajzi lexikonból.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tölgyes Orsolya: Árkay Bertalan ArtPORTAL, HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv és Szakkönyvtár.
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. (27.,97.,118.,147.,177.,182.,186.,263.,269.,290.,340.,346.,353.,374.,396.,404.,406.,414.,419.,472.,482.,489).
  • Ferkai A. (Branczik Mária, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (194.,230.1.,574).
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. (54.,89.,90.,91.,92.,110.,111.,137.,140.,161.,163.,165.,172.,204.,205.,206).
  • Tér és Forma archív képek: (1928/5.sz.182-183.old., 1928/5.sz.184-185.old., 1929/9.sz.360-362.old., 1932/1.sz.2-3.old., 1932/9.sz.351.old., 1932/11sz.350.old., 1933/4-5.sz.103-110.old., 1934/2.sz.37-41.old., 1935/7.sz.185-195.old., 139/9.sz.251-252.old., 1940/11.sz.192.old., 1942/8.sz.117-119.old., 1942/10.sz.261-262.old., 1943/1.sz.15-17.old., 1943/7.sz.113-114-old.,1943/10.sz.230-233.old).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • RACCOLTA INTERNAZIONALE DI ARTE CRISTIANA MODERNA. (14 Novembre - 27 decembre 1931. Amici dell'arte cristiana. Milano).
  • L'artisan Liturgique. (Juliet-Aout-Sept.1936).
  • Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE. (1965. Római Magyar Akadémia).
  • Építészetünk a két világháború között
  • Rados Jenő: Magyar építészet története. (1971. Műszaki könyvkiadó).
  • Művészeti kislexikon. (1973. Akadémia Könyvkiadó).
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 25. o. ISBN 963-10-1780-X
  • Jékely Zsolt-Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. (1980. Műszaki Könyvkiadó).
Kistemplom 1925 [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Árkay Aladár műve