François Duvalier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
François "Papa Doc" Duvalier
Duvalier (cropped).jpg
Haiti 40. elnöke
Hivatali idő
1957. október 22.1971. április 21.
Előd Antonio Thrasybule Kébreau
Utód Jean-Claude Duvalier

Született 1907. április 14.
Port-au-Prince
Elhunyt 1971. április 21.
Port-au-Prince

Házastársa Simone Duvalier
Foglalkozás orvos
Vallás vudu
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz François Duvalier témájú médiaállományokat.

François "Papa Doc" Duvalier (1907. április 17. Port-au-Prince - 1971. április 22.) Haiti egykori diktátora

Gyermekkora, és a korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Duval Duvalier békebíróként, anyja, Urita Abraham pedig egy pékségben dolgozott.

Bár abban az időszakban a gyermekek 90%-a nem részesült semmiféle oktatásban, Duvalier tanulhatott. A Lycée Pétion intézetben tanult, majd egy Action Nationale című napilapnak írt "Abcerrahman" álnéven.

A rövid újságírói kitérő után beiratkozott a Haiti Orvosi Egyetemre, majd medikusként a Saint Francois-de Sales kórházban dolgozott. Ekkoriban ragadt rá beceneve: "PAPA DOC".

1939. december 27-én feleségül vette Simone Ovide Fain ápolónőt, akivel - bár házasságuk nem volt idilli - négy gyermekük született: Marie Denise, Simone, Nicole és végül Jean-Claude (a későbbi "Baby Doc" Duvalier).

1934 és 1946 között "Papa Doc" számtalan kórházban dolgozott, miközben amerikai pénzből kutatásokat végzett a trópusi betegségek gyógyítása érdekében. Hamarosan hírnevet szerzett magának, mint olyan emberséges orvos, aki a szegényekről sem feledkezett meg. Ennek köszönhette, hogy 1946 és 1950 között megválasztották a Nemzeti Közegészségügyi Szolgálat főigazgatójának, majd kinevezték közegészségügyi és munkaügyi miniszternek. Ez idő tájt lett tagja az írókból álló Le Groupe des Griots nevű csoportnak, amely a fekete nacionalizmust és a voodoo vallást tartotta a haiti kultúra fő forrásának.

A Diktátor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1957. szeptember 22-én Haiti népe megválasztotta az ország elnökévé. Kezdetben Duvalier ígéretet tett arra, hogy véget vet a felsőbb osztálybeliek uralmának. Elsődleges célja a voodoo kultúra teljes körben való elterjesztése volt, maga "Papa Doc" vudu varázslóként (houngan)is tevékenykedett, és a félelem és erőszak korát hozta el Haiti számára. Miután 1958 júniusában katonai puccsot kíséreltek meg ellene, drasztikusan lecsökkentette a hadsereg létszámát, és bezáratta a katonai akadémiát.

Ezt követően megszervezte saját magánhadseregét, a "palotaőrséget", majd létrehozta a 9-15 ezer tagot számláló vidéki milíciákat, melyek "nemzetbiztonsági önkéntesek"-nek (Volontaires de la Sécurité Nationale - VSN) nevezték magukat, ám a nép egyszerűen csak Tonton Macout-oknak (mumus) hívta őket.

Hírhedtségük az általuk elkövetett embertelen gyilkosságokkal volt magyarázható, valamint azzal, hogy számos tagjuk aktív vudu vallásgyakorló is volt, így azt tartották róluk, hogy a sötét erők támogatását is élvezik. Mivel nem kaptak fizetést, önmagukról kellett gondoskodniuk, melyet aztán megvesztegetés, gyilkosság, zsarolás és korrupció útján oldottak meg.

Miután megválasztották, Duvalier kíméletlenül megkopasztotta az országban működő vállalatok nagy részét, a vele szembehelyezkedőket pedig a hírhedt Dimanche - gúnynevén Fort Mort ("a halál erődítménye") záratta.

1959. május 24-én Duvalier szívrohamot kapott és kómába esett, felgyógyulása után, 1960. július 14-én 18 hónapra letartóztatta a betegsége idején őt helyettesítő Clément Barbot-ot, aki - miután kiszabadult - 1963. április 16-án megpróbálta elrabolni Duvalier gyermekeit, így kényszerítve az elnököt a lemondásra, ám terve nem járt sikerrel.

Ezek után újra merényletet szervezett - ezúttal Duvalier ellen -, de 1963. július 14-én Duvalier emberei meggyilkolták.

Annak idején nem csak Barbot próbált meg véget vetni "Papa Doc" uralmának. A történelem egyik legbizarrabb elnökbuktatási kísérletének keretében három haiti férfi, két floridai seriff és három másik amerikai is meg akarta ölni, azonban mind a nyolcukat lelőtték. Az 1961-es elnökválasztás után - melyet természetesen "Papa Doc" nyert a szavazatok 100%-ával - az Amerikai Egyesült Államok beszüntette az ország segélyezését, melynek következtében 1964-re Haiti egy főre jutó nemzeti jövedelme történelmi mélypontra esett. Ennek ellenére Duvalier 1964 áprilisában módosította az ország alkotmányát, és magát örökös elnökké tette.

Az uralmának megdöntésére, illetve megölésére tett kísérletek 1967-re egyre sűrűbbé váltak, de nem jártak sikerrel.

1971. április 22-én, több hónapnyi betegeskedés után, végzetes szívroham következtében halt meg, két nappal későbbi temetése hat órán át tartott 101 ágyúlövés kíséretében.

Elnöki székét fia, Jean-Claude "Baby Doc" Duvalier vette át, aki legalább annyi kárt okozott, mint apja. Végül 1986. február 7-én a hadsereg elűzte Haitiról, Franciaországban telepedett le. 2011. január 16-án visszatért Haitire, az ország fővárosát Port-au-Prince-et ért, rengeteg áldozatot követelő földrengés után - indoka valószínűleg az lehetett, hogy nem tud már hozzáférni a svájci bankszámlákon tárolt kb. 6 000 000 dollárhoz. A haiti rendőrség letartóztatta sikkasztás, és korrupció gyanújával, jelenleg a tárgyalására vár.