Giesswein Sándor

Giesswein Sándor
Született	Tata 1856. február 4.
Elhunyt	Budapest 1923. április 15. (67 évesen)
Párt	Katolikus Néppárt (1905-1910) Országos Keresztényszocialista Párt (1907-1918) Keresztényszociális Néppárt (1918-1919) Keresztényszociális Gazdasági Párt (1920-1921)
Választókerület	Magyaróvár
Foglalkozás	katolikus pap, teológus, politikus

Giesswein Sándor (Tata, 1856. február 4. – Budapest, 1923. április 15.) pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.

Életrajza

A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.

Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.

1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.

Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában temették újra, ma is ott nyugszik.

Munkássága

Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében fölállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”

Emlékezete - eszperantáliák

Emléktáblája a pécsi Eszperantó Parkban (2010)

• Budapest VIII. Kerepesi temető, 53-1-82. Felszámolt sírhely.
• Dombóvár, katolikus temető ravatalozójának falán gránit emléktábla.
• Győr, Káptalandomb 7., Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Szeminárium fő lépcsőházában van felújítva, egy gipsz mellszobor.
• Győr, Püspöki Székesegyház altemploma. Kriptafülke, vörös gránittábla.
• Mosonmagyaróvár, Szt. Gotthárd plébániatemplom, Magyar utca felőli templomkert, mellszobor.
• Pécs, Papnövelde u. Eszperantó Park. Gránit emléktábla.
• Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.).
• Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.

Giesswein-emlékbizottság

A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás - az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.

Giesswein-emlékérmet kaptak:

• Böjte Csaba ferences rendi szerzetes - 2012
• Kozma Imre atya - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke - 2011
• Iváncsics János egyetemi tanár - 2011 (posztumusz)
• Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök helyettes - 2010
• Michl József Tata kereszténydemokrata polgármestere - 2009

Művei, publikációi (válogatás)

• Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890)
• Munkásvédelem (1901)
• Egyiptom és a Biblia (Budapest, 1909)
• Világegyetem és a lélek világa (Budapest, 1913)
• A szociális kérdés és a keresztény szociálizmus. Népiratkák 294. Szent István Társulat Budapest, (1914)
• A háború és a társadalomtudomány (Budapest, 1915)
• Új idők küszöbén (Budapest, 1918)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 597. o. Online hozzáférés
• Életrajza a Magyar katolikus lexikonnban
• Életrajza az 1922-1926-os országgyűlés almanachjában

További információk

• Giesswein Sándor élete, munkássága
• Rátkai Árpád: Eszperantó emlékhelyek Magyarországon és néhány határon túli településen

Kapcsolódó szócikkek

• Eszperantó Park (Pécs)
• Giesswein Sándor-emléktábla
• Magyar eszperantisták listája