Giesswein Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giesswein Sándor
Giesswein Sándor.jpg

Született 1856. február 4.
Tata
Elhunyt 1923. november 15. (67 évesen)
Budapest
Párt Katolikus Néppárt
(1905-1910)
Országos Keresztényszocialista Párt
(1907-1918)
Keresztényszociális Néppárt
(1918-1919)
Keresztényszociális Gazdasági Párt
(1920-1921)
Választókerület Magyaróvár

Foglalkozás katolikus pap, teológus, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giesswein Sándor témájú médiaállományokat.

Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4.Budapest, 1923. november 15.) pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teológiát Bécsben és Budapesten végezte, 1878-ban szentelték pappá, 1897-ben kanonok, 1902-ben apát, 1909-ben pápai prelátus lett. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke. A magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként 1905-ben kapott mandátumot, és közel húsz éven át képviselte választóit a magyar parlamentben. Megtanulta, és aktív támogatója volt a volapük, majd az eszperantó nyelvnek.

Giesswein az első világháború évei alatt egyre következetesebben békepárti lett, s a keresztény humanizmus szellemében támadta a terrort, a faji megkülönböztetést és a társadalmi igazságtalanságokat, 1910-ben a Magyar Békeegyesület elnöke lett. Támogatta a feministákat, majd a háború alatt az antimilitarista mozgalmakat.

1911-ben a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnökévé választotta, ezt a tisztségét haláláig töltötte be. Nemzetközi Katolikus Eszperantista Szövetség vezetőségi tagja volt. Több eszperantó nyelvű prédikációt és szentmisét tartott, annak ellenére, hogy az eszperantó csak a második vatikáni zsinat után lett elfogadott liturgikus nyelv. Ilyen misékre és prédikációkra nemzetközi találkozók alkalmával került sor. 1923-ban megalapította az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, itt haláláig elnökölt.

Eredetileg Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, de 1958-ban földi maradványait exhumálták és a Győri bazilika altemplomában temették újra, ma is ott nyugszik.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkesztette az Auróra című kereszténydemokrata irányvonalú politikai hetilapot 1919 decemberétől 1923-ig. Több könyve jelent meg nyelvészeti, filozófiai, politikai és társadalmi (szociológiai) témákról. Barankovics István 1947 augusztusában a Demokrata Néppárt zászlóbontásakor ezt mondta róla: „A mi nagy előfutárunk Giesswein, a modern szociális és demokratikus kereszténypolitika tiszta forrása.” Emlékére a magyaróvári templom kertjében fölállították mellszobrát, amelynek felirata: „Giesswein Sándor a szeretet és béke apostola.”

Emlékezete - eszperantáliák[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktáblája a pécsi Eszperantó Parkban (2010)
  • Budapest VIII. Kerepesi temető, 53-1-82. Felszámolt sírhely.
  • Dombóvár, katolikus temető ravatalozójának falán gránit emléktábla.[2]
  • Győr, Káptalandomb 7., Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Szeminárium fő lépcsőházában van felújítva, egy gipsz mellszobor.[3]
  • Győr, Püspöki Székesegyház altemploma. Kriptafülke, vörös gránittábla.
  • Mosonmagyaróvár, Szt. Gotthárd plébániatemplom, Magyar utca felőli templomkert, mellszobor.
  • Pécs, Papnövelde u. Eszperantó Park. Gránit emléktábla.
  • Tata, plébánia épületének homlokzatán emléktábla (Kossuth tér 15.).
  • Taksony, Szent Anna templom tetején: Szobor a Giesswein síremlékéről.

Giesswein-emlékbizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás - az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.[4]

Giesswein-emlékérmet kaptak:

Művei, publikációi (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az összehasonlító nyelvészet fő problémái (Győr, 1890)
  • Munkásvédelem (1901)
  • Egyiptom és a Biblia (Budapest, 1909)
  • Világegyetem és a lélek világa (Budapest, 1913)
  • A szociális kérdés és a keresztény szociálizmus. Népiratkák 294. Szent István Társulat Budapest, (1914)
  • A háború és a társadalomtudomány (Budapest, 1915)
  • Új idők küszöbén (Budapest, 1918)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giesswein Sándor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]