Stanisław Wyspiański

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stanisław Wyspiański
Stanislaw Wyspianski.jpg
Önarckép 1902-ből
Született 1869. január 15.
Krakkó
Elhunyt 1907. november 28. (38 évesen)
Krakkó
Nemzetisége Lengyelország lengyel
Foglalkozása festő
költő
építész
Iskolái Krakkói Képzőművészeti Akadémia
Jagelló Egyetem
Académie Colarossi

Stanisław Wyspiański az IMDb-n
Anyaság (1905)
Az Atyaisten — a krakkói Szent Ferenc templom üvegablaka
Emlékműve Krakkóban

Stanisław Wyspiański (Krakkó, 1869. január 15. – Krakkó, 1907. november 28.) festő, grafikus, költő és drámaíró. Az egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb lengyel alkotóműművész volt; a szimbolizmus és a szecesszió kiemelkedő alkotója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wyspiański Krakkóban született 1869. január 15-én. Ebben a városban tanult festészetet a Képzőművészeti Akadémián (Wladyslaw Luszczkiewicz és Jan Matejko tanítványaként), történelmet, művészettörténetet és irodalmat pedig a Jagelló Egyetemen. 1898-90 között a krakkói Życie művészeti vezetője volt. 1890-ben Németországban, Svájcban és Franciaországban járt tanulmányúton. Ez után 1891–94 között Párizsban tanult az Académie Colarossin. Itt ismerkedett meg a Nabis csoporttal és Paul Gauguinnel. 1904-től a krakkói akadémián volt tanár. Szülővárosában halt meg 1907. november 28-án.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wyspiański első alkotói korszakának első évtizedében (1890-1900) főleg a képzőművészet érdekelte: eleinte főleg pasztellképeket festett. 1889-ben Jan Matejko segédjeként vett részt a ferencesek krakkói templomának festésében; ekkor fordult érdeklődése a dekoratív festészet és festett üvegablakok felé. Ez utóbbi tervei közül csak az imént említett Szent Ferenc-templom ablakai - "Az elemek", "Szent Salome", "Szent Ferenc", "Az Atyaisten" és a "Legyél!" - készültek el (1897–1902). Egyé tervei közé tartozott a waweli székesegyházba (1900-02) és a lembergi székesegyházba (1892-94) szánt üvegablakok, azonban ezek végül csak tervek maradtak. Ebben az alkotói korszakában számos könyvet is illusztrált.

Második alkotói korszaka főleg az irodalomról szólt. Harminchét drámája közül a két legfontosabb:

  • Mennyegző (1901) – ezt költő barátja, Lucjan Rydel esküvője ihlette, de a népi mitológia alakjait megidézve a korabeli lengyel társadalom vitáiról szól;
  • Akropolisz (1904)

Irói munkássága idején szívesen dolgozott fel antik témákat, ilyen az Odüsszeusz hazatérése és Akhilleusz története. Ezek mellett előszeretettel értelmezte újra a lengyel történelem eseményeit. Ilyen műve a Warszawianka,a Lelewel és a Novemberi éj.

Drámái magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Menyegző című művét leginkább Andrzej Wajda filmjéből ismerhetjük.

A Novemberi éjt 1994-95-ös szezonban a szolnoki Szigligeti Színház ban játszották, majd 2007. június 12-én mutatta be a IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem 3. évfolyamának színész osztálya.

  • Kötetben magyarul megjelent drámái: Drámák (Menyegző - Novemberi éj - Odüsszeusz hazatérése). Budapest, Európa Kiadó, 1989 (fordította: Spiró György)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szülővárosában: emlékmúzeum található és emlékműve áll.
  • Arcképe egy, a forgalomból már kivont lengyel bankjegyen is szerepelt (10 000 złoty, forgalomban 1987-1996).
  • IC vonat van róla elnevezve
  • Lengyelországban 2007-et (halálának századik évfordulója alkalmából) Stanisław Wyspiański évévé nyilvánították.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Wyspiański témájú médiaállományokat.