Stanisław Wyspiański

Stanisław Wyspiański
önarckép 1902-ből
Született	Krakkó 1869. január 15.
Elhunyt	Krakkó 1907. november 28.
Nemzetisége	lengyel
Iskolái	Krakkói Képzőművészeti Akadémia Jagelló Egyetem Académie Colarossi

Anyaság (1905)

Az Atyaisten — a krakkói Szent Ferenc templom üvegablaka

Emlékműve Krakkóban

Stanisław Wyspiański (Krakkó, 1869. január 15. – Krakkó, 1907. november 28.) festő, grafikus, költő és drámaíró. Az egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb lengyel alkotóműművész volt; a szimbolizmus és a szecesszió kiemelkedő alkotója.

Élete

Wyspiański Krakkóban született 1869. január 15-én. Ebben a városban tanult festészetet a Képzőművészeti Akadémián (Wladyslaw Luszczkiewicz és Jan Matejko tanítványaként), történelmet, művészettörténetet és irodalmat pedig a Jagelló Egyetemen. 1898-90 között a krakkói Życie művészeti vezetője volt. 1890-ben Németországban, Svájcban és Franciaországban járt tanulmányúton. Ez után 1891–94 között Párizsban tanult az Académie Colarossin. Itt ismerkedett meg a Nabis csoporttal és Paul Gauguinnel. 1904-től a krakkói akadémián volt tanár. Szülővárosában halt meg 1907. november 28-án.

Munkássága

Wyspiański első alkotói korszakának első évtizedében (1890-1900) főleg a képzőművészet érdekelte: eleinte főleg pasztellképeket festett. 1889-ben Jan Matejko segédjeként vett részt a ferencesek krakkói templomának festésében; ekkor fordult érdeklődése a dekoratív festészet és festett üvegablakok felé. Ez utóbbi tervei közül csak az imént említett Szent Ferenc-templom ablakai - "Az elemek", "Szent Salome", "Szent Ferenc", "Az Atyaisten" és a "Legyél!" - készültek el (1897–1902). Egyé tervei közé tartozott a waweli székesegyházba (1900-02) és a lembergi székesegyházba (1892-94) szánt üvegablakok, azonban ezek végül csak tervek maradtak. Ebben az alkotói korszakában számos könyvet is illusztrált.

Második alkotói korszaka főleg az irodalomról szólt. Harminchét drámája közül a két legfontosabb:

• Mennyegző (1901) – ezt költő barátja, Lucjan Rydel esküvője ihlette, de a népi mitológia alakjait megidézve a korabeli lengyel társadalom vitáiról szól;
• Akropolisz (1904)

Irói munkássága idején szívesen dolgozott fel antik témákat, ilyen az Odüsszeusz hazatérése és Akhilleusz története. Ezek mellett előszeretettel értelmezte újra a lengyel történelem eseményeit. Ilyen műve a Warszawianka,a Lelewel és a Novemberi éj.

Drámái magyarul

• Menyegző című művét leginkább Andrzej Wajda filmjéből ismerhetjük.

• A 2006-ös Őszi Fesztiválon az Adam Mickiewicz Intézet, a Lengyel Színházi Intézet és budapesti Lengyel Intézet támogatásával a Maladype Színház–Bárka Színház színpadra vitte egyik legfontosabb drámáját, az Akropoliszt.

A Novemberi éjt 1994-95-ös szezonban a szolnoki Szigligeti Színház ban játszották, majd 2007. június 12-én mutatta be a IX. Pécsi Országos Színházi Találkozón a Színház- és Filmművészeti Egyetem 3. évfolyamának színész osztálya.

• Kötetben magyarul megjelent drámái: Drámák (Menyegző - Novemberi éj - Odüsszeusz hazatérése). Budapest, Európa Kiadó, 1989 (fordította: Spiró György)

Emlékezete

• Szülővárosában: emlékmúzeum található és emlékműve áll.
• Arcképe egy, a forgalomból már kivont lengyel bankjegyen is szerepelt.
• Lengyelországban 2007-et (halálának századik évfordulója alkalmából) Stanisław Wyspiański évévé nyilvánították.

Források

• Lengyel Intézet|Platan Galéria
• POSZT 2009/IX. Pécs
• Zsótér Sándor
• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 726. o. ISBN 963-9257-19-2