Temesvári egyházmegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesvári római katolikus egyházmegye

(Dieceza Romano-Catolică de Timişoara,
Bistum Temeswar)
Domul romano-catolic " Sf. Gheorghe" Timisoara.jpg

Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Eredet Csanádi római katolikus egyházmegye
Lelkészi vezető Nm. és Ft. Martin Roos
Tisztsége megyés püspök
Tagság 160 000
Nyelv magyar, német, román, latin
Alapítva 1930
Státusz

A romániai katolikus egyház egyházmegyéje

(korábban a magyar katolikus egyházhoz tartozott)
Fő terület -Temes megye
-Krassó-Szörény megye
Székhely Temesvár

A(z) Temesvári római katolikus egyházmegye
hivatalos honlapja

A Temesvári egyházmegye (latinul Dioecesis Timisoarensis) vagy Temesvári püspökség egy katolikus egyházmegye Romániában, Temesvár központtal. 1930. június 5-én jött létre a Csanádi püspökség (székhelyével együtt) Romániához csatolt részeiből.

2007-ben 24 755 km²-es területén 1 500 000 lakos, köztük 160 000 katolikus hívő élt. 73 plébániáját 85 egyházmegyés pap és 7 szerzetespap látta el; 1 nevelőintézetet és 25 karitatív intézetet tartott fenn.[1]

Tartalomjegyzék

Történelem [szerkesztés]

A trianoni békeszerződés eredményeként a Csanádi püspökség területének 61%-a (24 963 km²-en 154 plébánia és 503 212 hívő) a püspöki székhellyel, Temesvárral együtt Romániához került. 1923. március 12-én apostoli kormányzóságot hoztak létre Temesváron. 1925-ben egy határkiigazítás során Módos és Párdány a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, Zsombolya pedig Romániához. 1927. május 10-én írták alá és 1929. július 7-én lépett életbe az a konkordátum, amely rendezte a katolikus egyház jogállását Romániában.

1930. június 5-én vált önálló egyházmegyévé a csanádi püspökség Romániához csatolt része. Első megyés püspökét, Pacha Ágostont november 29-én iktatták be; ő szervezte meg az új egyházmegyét, melynek keretében 8 főesperességet és 16 esperességet hozott létre. Ő szentelte fel a Banatiát, a Glattfelder Gyula által kezdeményezett német iskolaközpontot.

1945-ben kezdődött a német nemzetiségű hívek szovjet kényszermunkatáborokba hurcolása. 1948-ban a román kormány felmondta a Szentszékkel kötött konkordátumot, és megszüntette az egyházi iskolákat. Az új kultusztörvény értelmében a kormány megszűntnek tekintette a püspökséget, és esperességként kezelte. Ettől kezdve a püspököket titokban szentelték. Az 1950-es évek elejétől visszaérkező elhurcoltakat az egyházmegye segélyállomásokkal támogatta. 1951-től nemzetiségi különbségek nélkül kitelepítették a kuláknak minősített módosabb lakosokat. Az egyházmegye püspökei és papjai közül is sokat elhurcoltak, bebörtönöztek vagy száműzetésbe kényszerítettek.

Pacha Ágoston bebörtönzése (1950), majd halála (1954) után az egyházmegyét ordináriusok irányították. Az 1960-as évektől a német lakosság tömegesen kivándorolt, és sok esetben a plébános is közösségével tartott. 1987-ben még 145 plébánia működött az egyházmegyében, de már csak 100-nak volt plébánosa.

Az 1989-es változások után mintegy 120 000 katolikus hagyta el a területet. Az 1990-ben egyházmegyei rangját visszanyert[2] területet 1990-1991-ben a működőképesség érdekében átszervezték: 3 főesperességet és 8 esperességet hoztak létre, a plébániák számát pedig 71-re csökkentették. 1991-ben a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola levelező tagozatot nyitott Temesváron, ahol hitoktatókat képeznek. 1992-ben alapították meg a magyar és román tanítási nyelvű Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumot.[1]

Vezetők [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c Koltai András, Takács Emma: Temesvári püspökség (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  2. ^ a b A Temesvári Római-Katolikus Egyházmegye rövid története (magyar nyelven). Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum, 2007. (Hozzáférés: 2009. december 27.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]