Jan Patočka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jan Patočka
Született1907. június 1.[1][2][3][4][5]
Turnov[4][5][6][7][8]
Elhunyt1977. március 13. (69 évesen)[1][2][3][4][9]
Prága[4][7][10]
Állampolgárságacsehszlovák[6]
GyermekeiFrantiška Sokolová
SzüleiJosef Patočka
Foglalkozása
Tisztségea Charta ’77 szóvivője
Iskolái
  • Károly Egyetem
  • Károly Egyetem Bölcsészkara, Prága
  • Jan Neruda Grammar School
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • honorary doctor of the RWTH Aachen University
  • participant in the resistance and resistance against communism[8]
  • Čestná medaile T. G. Masaryka
Halál okaagyvérzés
SírhelyeBřevnovi temető[11]

Jan Patočka aláírása
Jan Patočka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Patočka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jan Patočka (Turnov, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Csehország, 1907. június 1.Prága, 1977. március 13.) cseh filozófus, fenomenológus.

Munkássága[szerkesztés]

A prágai Károly Egyetemen tanult szláv filológiát, romanisztikát és filozófiát. Később Párizsban, Berlinben és Freiburgban tanult Heidegger és Husserl tanítványaként. A Cercle Philosophique de Prague egyik alapítója. Első tanulmányait 1928-ban a Česká mysl című folyóiratban közölte. Habilitációs munkája, A természetes világ mint filozófiai probléma 1936-ban jelent meg. A második világháború után a Károly Egyetemen tanított antik filozófiatörténetet. 1949-ben a kommunista hatalomátvétel után eltávolították az egyetemről és nem publikálhatott. 1964-ben jelent meg Arisztotelészről szóló könyve. 1965-ben a cseh Filozófiai Szemlében adták ki Bevezetés Husserl fenomenológiájába című tanulmányát.

1968-ban, a prágai tavasz során címzetes egyetemi tanár lett. Fenomenológiáról és történelemfilozófiáról tartott nagy sikerű előadásokat.

1972-ben ismét eltávolították az egyetemről. A cseh demokratikus ellenzék képviselőinek tartott magánszemináriumokat. A Két tanulmány Masarykról és az Eretnek esszék a történelem filozófiájáról című tanulmányai szamizdatban jelentek meg.

Az 1977-ben fellépő Charta ’77 egyik alapítója és szóvivője volt. Ezután a rendőrségi zaklatások fokozódtak ellene. Egy több mint 12 órán át tartó vallatás során halt meg 70 éves korában.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Mi a cseh? Esszék és tanulmányok; összeáll. Ivan Chvatík, előszó Petr Pithart, utószó Vajda Mihály, ford. Kiss Szemán Róbert, Németh István; Kalligram, Pozsony, 1996 (Visegrád könyvek) ISBN 80-7149-113-6
  • A jelenkor értelme. Kilenc fejezet egyetemes és cseh problémákról; ford. Németh István; Kalligram, Pozsony, 1999 ISBN 80-7149-266-3
  • Európa és az Európa utáni kor; ford. Németh István, utószó Csák László; Kalligram, Pozsony, 2001 ISBN 80-7149-393-7
  • Platón és Európa; ford. Varga György; MMA, Bp., 2021 (Pars pro toto)

További információk[szerkesztés]

  • Mezei Balázs: A lélek és a másik. Jan Patočka és a fenomenológia; Atlantisz, Bp., 1998 (Kísértések)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b c d Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  5. a b Studenti pražských univerzit 1882–1945
  6. a b Evidence zájmových osob StB
  7. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  8. a b Seznam vydaných osvědčení účastníků odboje a odporu proti komunismu. Ministry of Defence. (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  9. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  10. Research Library in Olomouc: REGO (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. április 1.)
  11. BillionGraves (angol nyelven)