Gelléri Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gelléri Mór
Gelléri Mór.jpg
Gelléri Mór (1854–1915)
Születési neve Glück Mór
Született 1854. január 14.
Apátfalva
Elhunyt 1915. szeptember 1. (61 évesen)
Budapest
Foglalkozása közgazdász, történész, szakíró, újságíró

Gelléri Mór (eredeti családneve: Glück) (Apátfalva, 1854. január 14.Budapest, 1915. szeptember 1.) közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte el, majd Szegeden folytatta tanulmányait, kereskedelmi iskolában. Iskolai tanulmányai elvégzése után a Szegeden, az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett, majd az Általános Biztosító Társaságnál folytatta gyakornokoskodását. 1869-ben már újságokban publikált Szegeden.

1872-ben Budapesten az Országos Iparegyesület írnoka lett, szerkesztette az Iparosegyesület heti lapját, a „Heti Posta” folyóiratot, majd 1873-ban a Kézműiparosok Lapját.

1876-ban országos iparkiállítást szervezve alapította meg az „Alföldi Iparlap”-ot. Ekkor lett tagja a szegedi ipartársulat, az iparoskörnek, valamint az iparos ifjúsági egyletnek, előbb titkári, majd ügyvezető alelnöki feladatkörben.

1879-ben Budapestre költözött. A magyar iparral foglalkozva a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapnak, majd a Magyar Iparosok Lapjának lett a szerkesztője 1879-ben belépett a budapestiKönyves Kálmán” szabadkőműves páholyba, melynek számos vezető tisztségét betöltötte.

Gelléri Mór sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 5-1-24.

1880-ban az Iparosegyesület titkárává választották. Szerkesztette a „Magyar Ipar” című lapot, az Egyesület lapját. Kiállításokat szervezett, javasolta a Kereskedelmi Múzeum felállítását, annak első szabályzatát is kidolgozta.

1881-ben kezdeményezője és titkára volt az első országos női iparkiállításnak.

1882-ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot.

1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Tagja lett az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipar Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is.

1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1896-ban Országos Iparegyesület igazgatóhelyettesévé választották.

18871888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját.

1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, számos tisztséget viselt benne. Részt vett a szabadkőműves rituálé átdolgozásában, ennek elismeréséül a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkárává választották.

1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt.

A millenniumi kiállítás 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a kiállítás titkáraként a király királyi tanácsosi címmel jutalmazta.

1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke volt.

Publikációi nemcsak szaklapokban, hanem napilapokban is megjelentek, munkatársa volt az „Egyetértés” ipari és kiállítási rovatának, valamint a Hírlapírói egyesület és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja volt.

Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét. Szerkesztője volt a „Demokratia” páholy kiadványsorozatának.

Az 1870-es évektől jelen volt valamennyi hazai kiállításon. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, 1878-as párizsi, valamint 1883-as amszterdami kiállításokat.

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szabadkőművesség és az ipar (1880)
  • Oroszország ipara (1881)
  • A magyar háziipar jövő iránya (1883)
  • A fővárosi iparosok köre 10 évi működése (1883)
  • A brüsszeli Kereskedelmi Múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti Kiviteli Múzeumra (1883)
  • A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése (1885)
  • A magyar ipar úttörői (1887)
  • Ötven év a magyar ipar történetéből (1892)
  • Magyar Kiviteli czímtár. (1894)
  • Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. (1896)
  • Szociális napi kérdések (1902)
  • Ipartörténeti vázlatok (1906)
  • Újabb modern kiállítások (1910)
  • Az újabb ipari mozgalmak köréből (1910)
  • Szociális problémák (1910)
  • Hetven év a magyar ipar történetéből (1912)
  • Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből (1915)
  • Kisipar, műipar, iparfejlesztés (1915)
  • Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában, szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása (1880-1905)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Mór témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]