Osztrák Tudományos Akadémia
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften - ÖAW) egy központi tudományos intézmény Ausztriában, melynek feladata az egyetemeken kívül történő kutatás támogatása és a tudomány képviselete. Székhelye Bécsben található. A Magyar Tudományos Akadémiához képest viszonylag későn, 1847. május 14-én alapította I. Ferdinánd osztrák császár, német és francia példára.
Az Osztrák Tudományos Akadémia hagyományosan az „Österreichische Volkspartei”-hoz áll közel, ami kifejezi a politikai hátterét.
Jóval korábban, Mária Terézia idején (1750 körül) is voltak már tervek egy angol ill. francia mintára létrehozandó tudományos akadémiáról. Alapítása után, a XIX. század ötvenes éveiben megkezdődött a kutatómunka. A szellemi tudományok területén történelmi forrásmunkák kiadására került sor, mint például a „Biographische Lexicon des Kaisertums Österreich”. Régészeti kutatóexpedíciók indultak útnak Kis-Ázsiába, Dél-Arábiába és Núbiába. Nyelvészeti kutatások folytak a Balkánon és a Közel-Keleten. 1899-ben a bécsi Akadémia dicsekedhetett elsőként Európában egy fonogramarchívummal.
Széles körben folytak a természettudományos kutatások is. A híres „Novara” hajó föld körüli expedícióját az Akadémia támogatta. A sarkkutatások terén is elöl jártak az osztrák tudósok. Az Akadémia fennállásának első évtizedében úttörő munkát végzett: 1851-ben megalapította a meteorológiát és a föld mágnesességét kutató intézetet, a „Zentralanstalt für Meteorologie und Erdmagnetismus”-t. Ezt követte a XX. század elején egy a rádiumot kutató intézet, az „Institut für Radioumforschung” létrehozása. Az Osztrák Tudományos Akadémia alapító tagja a „Kartell der deutschen Akademien”-nek (1893) valamint az „Internationale Assoziation der Akademien”-nek (1899). Az Osztrák Tudományos Akadémia ma Ausztria legfontosabb kutatóintézményének nevezheti magát a számos egyetemi kutatóintézmények mellett. Ez legfőképpen a nemzetközi szervezetekkel és kutatóprogramokkal való együttműködésnek köszönhető.
Magyar tagjai [szerkesztés]
- Alföldi András (1895–1981) régész, ókortörténész
- Csizmadia Andor (1910–1985) jogtörténész
- Domanovszky Sándor (1877–1955) művelődéstörténész
- Környey István (1901–1988) orvos, ideggyógyász
- Pécsi Márton (1923–2003) földrajztudós, geomorfológus
- Tárczy-Hornoch Antal (1900–1986) geofizikus
