Mészöly Dezső
| Mészöly Dezső | |
| Született | .svg){kind=small} Budapest1918. augusztus 27. |
| Elhunyt |  Budapest2011. október 11. (93 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író, költő, műfordító, dramaturg |
| Fontosabb munkái | Műfordításai: Villon Shakespeare, Molière |
| Díjak | Kossuth-díj József Attila-díj Illyés Gyula-díj Alternatív Kossuth-díj Fehér Rózsa-díj |
| Kitüntetései | a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Shakespeare Bizottság alelnöke |
Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
Szegeden és Sárospatakon végezte középiskolai tanulmányait, 1936-ban érettségizett, majd a budapesti Református Teológiai Akadémián tanult 1940-ig. 1942-ben a Kolozsvári Egyetemen szerzett bölcsészdoktori címet François Villon művészetéből. Emellett a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járt 1940 és 1943 között.
1946-ban a Nemzeti Színház dramaturgjaként kezdett el dolgozni, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1948-ban a Madách Színházhoz került, ahol szintén dramaturgként dolgozott. 1951-től három évig a Színművészeti Főiskola dramaturg szakán tanított. 1958-ban távozott a Madách Színháztól, 1963-ig szabadúszó. Ekkor lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol 1978-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
1987-ben a Magyar Shakespeare Bizottság tagja alelnökévé választották. 1992-ben előbb a Magyar Televízióban, később a Duna TV-ben havonta megjelenő Lyukasóra című irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.
Irodalmi munkássága [szerkesztés]
Irodalmi tevékenysége elsősorban műfordításokban valósult meg. Lefordította Villon teljes életművét, jelentősek Shakespeare- és Molière-fordításai is.[1] Egy interjúban nyilatkozta, hogy verses drámákat szeretett leginkább fordítani. Fordítási tapasztalatait többször esszékben írta le.
Fordítói munkája mellett fiatal korától rendszeresen szerzett verseket, első önálló kötete azonban csak 1975-ben jelent meg. Verseiben a gondos előkészítés, műgond fedezhető fel, kötetei szerkezetében feszesek és kiérleltek. Veretes nyelv, tömörség, több helyen gúnyos és ironikus hang jellemzi.
Főbb művei [szerkesztés]
- Villon Magyarországon (tanulmány, 1942)
- Villon Testamentuma (fordítás, 1943)
- Legenda a dicsőséges feltámadásról (színművek, 1965)
- Villon és a többiek (fordítások, 1966)
- Shakespeare új tükörben (esszék, drámafordítások, 1972)
- Molière műhelyében (1975)
- Önarckép retus nélkül (verseskötet, 1975)
- Esszék és asszók (1978)
- A teljes Villon (1980)
- Századok színháza (1982)
- Villon árnyékában (1983)
- Betűk rabságában (1987)
- Új magyar Shakespeare (1988)
- Az igazi Villon (1993)
- Lyukasóráim (1993)
- Sirály a Burgban (1995)
- Shakespeare-napló (esszék, 1998)
- Villon összes versei (magyar-francia kiadás, 2001)
Díjak, elismerések [szerkesztés]
- József Attila-díj (1953)
- A Francia Akadémia Pálmarend lovagja (1988)
- Fehér Rózsa-díj (1992)
- Illyés Gyula-díj (1993)
- Alternatív Kossuth-díj (1998)
- Kossuth-díj (1999)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Shakespeare-fordításai: Téli rege, Vihar, Sok hűhó semmiért, Szeget szeggel, Lóvátett lovagok, Vízkereszt, vagy amit akartok, Rómeó és Júlia, Othello, A velencei mór, Lear király, Antonius és Cleopatra, Hamlet, Sir Thomas More
Források [szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1365. o. ISBN 963-05-6806-3
- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1166. old.
- Esszé Mészöly művészetéről
- Az MTV riportja Mészöly 90. születésnapján
- Adatlap a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
