Zsolnai járás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Zsolnai járás

A Zsolnai járás (Okres Žilina) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 815 km², lakosainak száma 154 205 (2011), székhelye Zsolna (Žilina). A járás területe teljes egészében az egykori Trencsén vármegye területe volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsolnai járás 1922-ig egyike volt az egykori Trencsén vármegye járásainak, területe azonban jóval kisebb volt a mainál. Zsolna rendezett tanácsú városként nem tartozott egyik járáshoz sem. A Vág jobb partján fekvő községek közül Trencsénhosszúmező és a ma Szedernyéhez tartozó Köblös a Nagybiccsei járáshoz, míg Kaszásrét, Kisdivény, Lótos, Nagydivény és Szedernye, továbbá a ma Zsolnához tartozó Borodnó, Budatin, Hámos, Tölgyesalja és Varjad a Kiszucaújhelyi járáshoz, végül a Vág bal partján fekvő Alsóricsó, Felsőricsó, Juhászi, Pásztorzávod, Ricsóváralja, Szurkos és a ma Zsolnához tartozó Biccseszabadi a Vágbesztercei járáshoz tartozott. Csupán egyetlen helyen, északkeleten terjedt túl az akkori járáshatár a main: Felsőtizsény és Terhely akkori határának északi része ma a Csacai járásban fekvő Újbesztercéhez tartozik. Trencsén megye és vele a Nagybiccsei járás 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.

1923-ban, Csehszlovákia közigazgatási felosztásának átszervezésekor a Zsolnai járáshoz került a fentebb felsoroltak közül Budatin, Hámos, Kisdivény, Nagydivény, Szedernye és Tölgyesalja a Kiszucaújhelyi járásból illetve Biccseszabadi és Juhászi a Nagybiccsei járásból, és ugyanekkor szűnt meg Zsolna különállása is. A járás így kialakult területe ezután 1949-ig változatlan maradt. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban ismét hat megyét hoztak létre, a Zsolnai járás ezek közül Trencsén megyéhez (Trenčianska župa) tartozott, majd amikor 1939-ben Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában a beosztás változatlan maradt. A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, ekkor a Zsolnai járást három részre osztották. Egyrészt Zsolna városa ismét kivált belőle önálló városi járássá (járási jogú várossá) alakulva, másrészt a déli részéből megalakult a Rajeci járás. Egyidejűleg a Zsolnai járáshoz csatolták Lótost, majd 1951-ben Kaszásrétet is a Kiszucaújhelyi járástól. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és valamennyi említett járás a Zsolnai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Zsolnai járásba beolvaszották a Nagybiccseit és a Rajeci nagy részét, és hozzá csatolták Borodnót és Varjadot a Kiszucaújelyi járástól. Ugyanekkor igazították ki a járás északkeleti határát kisebb területek Újbesztercéhez csatolásával. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Zsolnai járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Nagybiccsei járás ismét kivált a Zsolnaiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között, a Rajeci járás azonban nem alakult meg ismét.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenyeredi kastély

A Rajcsanka-völgyben a várostól délre 15 km-re található egy fürdőváros, ahol közel 3000-en laknak.[1] A várost Rajecfürdőnek nevezik. A forrásából 38 °C-os víz tör a felszínre, amelyet 1378 óta használnak gyógyászati célokra.[2] A városban található egy park, amelyben szökőkutat és egy mesterséges tavat is létrehoztak. Kenyered településen található egy kastély tornyokkal, amelyet szecessziós stílusban gróf Balestrem építtetett az első világháború első éveiben.[2] Az 1944-es szlovák nemzeti felkelés után a németek felégették, majd a háború után újjáépítették. Rajecfürdőtől nem messze található Rajec városa, ahol 6 706-an laknak.Szlovák Statisztikai Hivatal: Rajec' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. május 28.)

Juraj Jánošík szülőháza

A városnak volt egy erődje, amit a 12. században építettek és a 17. században megsemmisítettek.[3] A város főterén található a Szent László templom,[2] előtte található a városháza, amelyben a helyi múzeum működik egy néprajzi és egy biológiai kiállítással.

Frivaldnádas Zsolnától 27 kilométerre délre található 1283 lakossal.[4] Itt található a „Szlovák Betlehem”[2], amely fából készült, 2,5 m hosszú, 8,5 méter széles és 3 méter magas.[5] A betlehem készítője Josef Pekara.[5] Az építmény bibliai és szlovákiai motívumokat tartalmaz, az utóbbiak alatt mesterségeket, szlovák karácsonyi hagyományokat mutatnak be 300 figurával (emberi, állati).[5] A településtől délre található Csicsmány, amely Zsolnától 41 km-re található. 1272-ben említették először e falut.[6] Csicsmány a népi építészetéről ismert, ennek legnagyobb emléke az 1977-ben épített tájház.[2]

A Vág-völgyben, a Kis-Fátra lábánál található Terhely falu, 25 km-re Zsolnától keletre. Első említés róla 1598-ból van,[7] Szlovákia egyik legnagyobb falva 4000 lakossal.[7] A faluban született a 18. században a szlovák Robin Hood, Juraj Jánošík.[8] A feltételezett szülőházában kiállítást rendeztek be. A falutól nem messze egy síközpont található. Az év során két fesztivál is van. A Cirill és Metód napok júliusban és Jánošik-napok augusztusban.

Várak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsolnalitva várának romjai

A Vág felett elhelyezkedő várnai és sztrecsényi várakat a kereskedelmi utak miatt emelték, hogy védjék azokat. Az elsőt, Várnát. a 13. század elején emelték. Az első írásos emléke 1235-ből való, catrum Warna néven említik.[9] Sztrecsény várát a 13. század végén vagy a 14. század elején építették gótikus stílusban, és először 1316-ban tesznek róla említést az írások castrum de Strechun alakban.[10] Várnát óvárként ismerték az évszázadok során és a 16. században lerombolták, de a romjai még láthatók.[9] A másik várat 1698-ban I. Lipót parancsára felrobbantották, de mára felújították és múzeum működik benne.[10]

14 kilométerre Ricsóváralja városától, a gáttól nem messze találhatók a Ricsó vár romjai, amelyet 1208-ban említenek először, mint a nyitrai püspök egyik birtoka. Gótikus stílusban épült, de az évszázadok alatt átépítették (köztük volt Csák Máté). A 17. században elhagyták a várat.[11] A Vág és a Rajcsanka folyók között található a Szulyó és a Lietava erődök. A Szulyó erődöt a 15 század első felében építették, majd 1763-ban elhagytak.[12] Tőle nyugatra található a Zsolnalitva vára, amelyet két századdal korábban emeltek, majd a 15-16. században felújítottak, végül a 18. században elhagytak.[13]

Hegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gótikus kapu (Szulyói-hegység)

A Zsolnai-medencétől délkeletre található a Kis-Fátra, amelynek az északkeleti felét a Kriváni Kis-Fátrának nevezik, ami mellett a Vág folyik. A legmagasabb csúcsa a hegység északi részén található Nagy-Kriván 1709 méterrel. A hegyek között egy 400 kilométeres ösvény fut végig.[14] A hegység északi részén alakították ki 1988-ban a Kis-Fátra Nemzeti Parkot, mellette található a terhelyi síközpont. A Kis-Fátra gazdag vízben, így sok vízesés és forrás is található a környéken, a vízesések közül a sutói a legnagyobb, 38 méter eséssel.[14]

Délnyugatra Zsolnától, a Rajcsanka és a Vág folyók között találhatók a sztrázsói és a szulyói hegyek. Az első 1000 m fölötti hegy, míg a második ez alatti. Mindkét hegy része egy természetvédelmi területnek, ahol különböző kőformák maradtak fent, mint a Gótikus kapu.[15] A Szulyói-hegységben található Szlovákia legnagyobb orchidea élőhelye.[15]

Zsolnát északról illetve északnyugatról a Jávorniky hegy határolja, míg északkeletről a Kiszuca. A Jávorniky átnyúlik Csehországba is. Az állatvilágára jellemző a farkas, hiúz és a barna medve is.[16] Mindkét hegységben síközpontokat alakítottak ki, és részei a Kiszucai Természetvédelmi Területnek is.

Védett természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manini út

Kis-Fátra Nemzeti Park (Národný park Malá Fatra) Zsolnától északnyugatra található és 40 különböző értéket őriz. 1967-ben védett területté nyilvánították, majd 1988-ban lett nemzeti park.[17] A nemzeti park területe 226,3 km².[17] A parkban 1141 fűféle él, amelyek közül 92 moha és 111 zuzmó és 7 gombafaj; továbbá 973 erdei növény, amelyek közül 22 nyugat-kárpátoki és 14 kárpátoki endemikus, [17] 15 kárpátoki szubendemikus és egy helyi endemikus élőlény.[18] Az állatfajok közül 3000 gerinctelen, amelyből 28 ritka, 12 veszélyeztetett és 2 kritikusan veszélyeztetett; továbbá 210 gerinces, amelyek közül 15 ritka, 56 veszélyeztetett és 15 kritikusan veszélyeztetett.[17] A nemzeti park 70%-a fa, főként bükk, lucfenyő, fenyő, erdei juhar.[17] A védett értékek közé esik több ritka geomorfológiai alak: a sutói epigenezis,[19] tű alakú szikla (Erdőréten[20] és Ricsóváralján).[21]), hósziklák (dolomitképződések[22]

Sztrázsói-hegység Természetvédelmi Területet (Chránená krajinná oblasť Strážovské vrchy) a Szulyói- és a Sztrázsói-hegységben alakítoták ki 1989-ben és 30 979 hektáron terül el.[23] A területen 12 védett értéket találunk.[23] A terület kialakítása előtt négy rezervátumot alakítottak itt ki: Manini út (1967), Kostolenci út (1970), Szulyói sziklák (1973) és a Sztrázsói-hegység (1981). A területen nyugat-kárpátoki és kárpátoki endemikus növény.[23] Az erdőkben bükkök, a magasabb vidékeken fenyők találhatók. Az állatvilágára jellemző a muflon, szarvas, őz, vaddisznó.[23]

A Kiszucai Természetvédelmi Terület (Chránená krajinná oblasť Kysuce) a Jávorniky és a Kiszuca-hegység területén található és 1984-ben alapították.[24] A természetvédelmi terület 65 462 hektáron fekszik, ahol 22 természetvédelmi értéket találhatunk.[24] A megalakulása előtt 13 rezervátum létezett itt. Az egyik jellegzetes képződmény a területen a kőlabda, amely 260 cm átmérőjű és homokkőből alakult ki.[24]

A Zsolnai járás települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111. ISBN 80-85401-58-4 (1997) 
  • Soznam obcí v Republike Československej. Diel II. Soznam obcí na Slovensku podľa správneho rozdelenia z 1. februára 1949 (A Csehszlovák Köztársaság községeinek jegyzéke. II. rész. Szlovákia községeinek jegyzéke az 1949. február 1-jei közigazgatási felosztás szerint) (szlovák nyelven). Bratislava: Slovenský plánovací úrad (Szlovák Tervhivatal) (1949) 

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Жилина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal: Rajecfürdő' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. május 28.)
  2. ^ a b c d e Zsolnai Turisztikai Hivatal: Žilina – Rajec' (szlovák nyelven). tikzilina.sk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  3. Slovak castles: Rajec' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  4. Szlovák Statisztikai Hivatal: Frivaldnádas' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  5. ^ a b c Rajecká Lesná: Slovenský Betlehem' (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  6. Szlovák Statisztikai Hivatal: Csicsmány' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  7. ^ a b Szlovák Statisztikai Hivatal: Terhely' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
  8. Slovakia.travel: Juraj Jánošík (1688-1713)' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  9. ^ a b Slovak castles: Starý hrad' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  10. ^ a b Slovak castles: Strečno' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  11. Zsolnai Turisztikai Hivatal: Žilina - Bytča' (szlovák nyelven). tikzilina.sk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  12. Slovak castles: Súľov' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  13. Slovak castles: Lietava' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  14. ^ a b Slovakia.travel: Holiday resort Malá Fatra Mts.' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  15. ^ a b Slovakia.travel: Súľovské skaly rocks (Súľovské vrchy Mts.)' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  16. karpaty.net: Javorníky, Slovensko, Biely Kríž, Portáš, Pindula, CHKO Kysuce' (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  17. ^ a b c d e 'Národný park Malá Fatra' (szlovák nyelven). www.sopsr.sk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  18. 'Národný park Malá Fatra' (szlovák nyelven). www.sazp.sk. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  19. 'Nature monument Šútovská epigenéza' (szlovák, angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  20. 'Nature monument Poluvsianska skalná ihla' (szlovák, angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  21. 'Nature monument Hričovská skalná ihla' (szlovák, angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  22. 'Nature reserve Slnečné skaly' (szlovák, angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  23. ^ a b c d 'Chránená krajinná oblasť Strážovské vrchy' (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  24. ^ a b c Slovakia.travel: The Protected Land-scape Area Kysuce' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]