Busko-Zdrój
| Busko-Zdrój | |||
| A járási sztarosztaság épülete | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Szentkereszt | ||
| Járás | Buski | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Piotr Wąsowicz | ||
| Irányítószám | 28-100 | ||
| Körzethívószám | (+48)41 | ||
| Rendszám | TBU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 482 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 1505 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 220–250 m | ||
| Terület | 12,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 28′, k. h. 20° 43′ | |||
| é. sz. 50° 28′, k. h. 20° 43′ | |||
| Busko-Zdrój weboldala | |||
Busko-Zdrój (
kiejtése) város délnyugat Lengyelországban, 18 482 lakossal (2005).
Történelem [szerkesztés]
A várost 1166-ban említi először okirat. 1393-ban kolostort építenek, és ennek a kolostornak termálvizes medencét is építene
1412-ben városi jogot kap. 1795-ben Ausztria része lett. 1809-ben Busko-Zdrój a Varsói Nagyhercegség része lett, majd 1815-től a Lengyel Királyságé, amely Oroszország része gyakorlatilag. 1822-ben 648 fő lakott itt.
Az első világháború végén Lengyelország része lesz. 1939. szeptember 9-én Hitler csapatai megszállják a várost. 1941-ben létrehozzák a gettót. A Vörös Hadsereg 1944. augusztus 6-án kiűzi a németeket, de ők 6 nap múlva ismét elfoglalják a várost. Véglegesen 1945. január 12-én hagyja el az utolsó német katona a várost. 1945. szeptember 13-án ismét lengyel közigazgatás alá tartozik.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Steinheim (Németország)
Szigetszentmiklós (Magyarország)
Specchia (Olaszország)
Haukipudas (Finnország)
Hmelnickij (Ukrajna)

