Mohácsi Jenő
| Mohácsi Jenő | |
 | |
| 1930 körül | |
| Született | Klein Jenő 1886. március 28.[1][2] Mohács[3] |
| Elhunyt | 1944. július 8. (58 évesen)[1] nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mohácsi Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mohácsi Jenő, 1903-ig Klein Jenő,[4] Mohács, 1886. március 28.[5] – 1944. július 8.) író, drámaíró, költő, műfordító.
Élete[szerkesztés]
Klein Bernát (1857–1921)[6] borkereskedő és Armuth Hermin fia.[7] Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd jogi doktori végzettséget szerzett. Még egyetemi évei alatt Komjáthy Társaság néven irodalmi kört szervezett és részt vett a Tűz című folyóirat alapításában. 1908-ban újságírói pályára lépett, a Pester Lloydnál helyezkedett el.
A Nyugat 1926-os pályázatán díjat nyert Stella című novellájával. 1936-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. A Juda Halévy Társaság titkára, majd szintén titkára, 1942-től pedig alelnöke a Magyar Pen Clubnak. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[8]
Külföldi német folyóiratokban rendszeresen jelentek meg eredeti német nyelvű írásai, versei, továbbá jelentős energiát fordított klasszikus magyar színművek (pl. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Katona József: Bánk bán) nemzetközi megismertetésére, azzal is, hogy saját maga lefordította őket németre. Babits Mihály A gólyakalifa című regényét színpadra dolgozta át, de librettókat is írt Ábrahám Pál, Radnai Miklós, Siklós Albert, Szabados Béla és Zádor Jenő operáihoz és dalműveihez.
1944-ben, deportálás közben hunyt el, Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában meghalt. A mohácsi városi könyvtár felvette a nevét.
Művei[szerkesztés]
- Crescens (versek, Budapest, 1905)
- Hamu (dráma, 1908)
- Janus lelke (versek, Budapest, 1909)
- A fejedelmi hajó (dráma, 1912)
- A nap hőse (dráma, ?)
- Góliát (dráma, ?)
- Stella (novellák, 1928)
- Lidércke (regény Fráter Erzsébetről, Budapest, 1935)
- Madách und die Tragödie des Menschen (Voinovich Gézával, Budapest, 1935)
- Meseköltő a Dunán (elbeszélések, Budapest, 1941)
- Jehuda ha-Lévi: egy nagy költő élete és életműve (tanulmány, Budapest, 1941)
- Hegedű és koldusbot (regény Rózsavölgyi Márkról, Budapest, 1942)
- Gemma (regény Dante feleségéről, Budapest, 1944)
Operaszövegkönyv
- Etelka szíve (egyfelvonásos gyermek bibabó bábopera) (zene: Ábrahám Pál) (Premier: 1917. május, Budapesti Bábszínház)
Díjak, elismerések[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Kosztolányi Dezső: Mohácsi Jenő: Stella (Ország-Világ, 1928. március 18.)
- Radó Antal: M. J. ajánlása (Kisfaludy Társaság, Évl. 1936)
- Bóka László: Mohácsi Jenő (Magyar mártír írók, Budapest, 1947)
- Katona Ferenc - Dénes Tibor: A Thália története (Budapest, 1954)
- Várkonyi Nándor: Írók magukról (Jelenkor, 1962)
- Siptár Ernő: Emlékezés Mohácsi Jenőre (Jelenkor, 1962)
- Sós Endre: A Tragédia fordítójának tragédiája (Magyar Nemzet, 1964. 158. sz.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10655.htm, Mohácsi Jenő, 2017. október 9.
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112779/1903. Forrás: MNL-OL 30801. mikrofilm 161. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 27. oldal 34. sor
- ↑ Születési bejegyzése a mohácsi izraelita hitközség születési akv. 12/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Klein Bernát halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 370/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a mohácsi izraelita hitközség házassági akv. 6/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 610. o. Online elérés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
