Pécsi Horvát Színház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Pécsi Horvát Színház Magyarország egyik nemzetiségi színháza Pécsen, mely 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A színházban horvát és magyar nyelvű előadásokat is tartanak, melyek elsősorban kamara-jellegű rendezvények, hiszen a pécsi Dzsámitól néhány percre lévő, tüzes-barnára festett épület alapterülete 96 négyzetméter, a színpad-nézőtéré pedig mindössze 80 négyzetméter. A ház udvara - hasonlóan a zárt kapus belvárosi, pécsi udvarokhoz - meglepetést okoz, mert meghitt és zöld. Méreteiben a színház épületére hasonlít, terasza nyári színházi eladásokhoz kínálja magát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi Horvát Színház története talán akkor kezdődött el, amikor 1989-ben a tettyei romok közt épített színpadon felállítottak egy hatalmas, frissen kivágott fát: "életfát", amelynek ágai között, a magasban foglalt helyet a zenekar, s játszotta a kólót Miroslav Krleža: Szentistvánnapi búcsú című drámájának előadásán.[1] A művet horvátul és magyarul; horvát illetve magyar anyanyelvű színészek, táncosok és zenészek adták elő. Ők játszották, énekelték és táncolták el a fájdalmat, a víziót, ahogy Krleza látta a nemzetiségek életét a háború előtti pillanatban. A darabot bemutatták a jóval tágasabb Káptalan utcai szabadtéri színpadon is, majd 1991-ben, közvetlenül a délszláv háború kirobbanása előtt a 140 fős társulat Splitben, a Horvát Dráma Fesztiválján vendégszerepelt vele.

A következő színpadi mű, amely két nyelven szólalt meg, Bresan: Paraszt Hamlet című munkája volt.[1] A siker nyilvánvalóvá tette az igényt a horvát nyelvű színjátszásra. Az akkor működő Pécsi Nyári Színház és Pécsi Kisszínház tagozata lett a Pécsi Horvát Színház, és 1992-ben mutatkozott be Budapesten a Várszínházban ünnepélyes keretek között.[1]

Ezt követően került színre horvátul Anton Karagic: Az elvált, Matisic: Karácsonyi mese, és Mujicic-Senker: A kadét c.darabja. A Kadét különlegessége, hogy szövege többnyelvű, ezzel is jellemezve Pécset, a soknemzetiségű várost, ahol a mű főszereplője a hadapródiskolás Krleza élt.

Nem kevés szerepe volt ebben Zvonko Ivković intendánsnak, aki akkoriban az eszéki színházat irányította,[1] s azoknak az eszéki színészeknek, akik először vállaltak ilyen rendkívül nehéz feladatot. A Horvát Színház az első időkben szinte költségvetés nélkül létezett: Pécs város nem tudta magára vállalni egy országos feladatokat ellátó intézmény fenntartását.

Ha nagyon szerény összegekből is, de egymás után sorjáznak az előadások. A zágrábi és pécsi művészek között létrejött egy különleges és gyümölcsöző kapcsolat. Azért különleges, mert szinte spontánul működik, és azért gyümölcsöző, mert a "Csopor(t)-Horda" néven elhíresült társaság gyakori - pécsi vagy zágrábi - találkozóiból számos képzőművészeti kiállítás, színházi előadás, színészek vendégjátéka, egy templom-terv, és számos kiadott könyv született. Több művet is lefordítottak horvátra illetve magyarra. Ilyen módon készült el Göncz Árpád: Magyar Médeia c. drámájának horvát nyelvű fordítása és a horvátoktól érkezett az igény a bemutatásra.

Mozgó színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pécsi Horvát Színház az anyanyelv ápolásán túl kulturális centrummá szeretne válni. Gyakran elébe megy azoknak, akik a távolság miatt nem jöhetnek el az Anna utcai színházba. Ezért vállalja a tájolást Bajától Szombathelyig mindenhová, ahol értik a horvát nyelvet.A színház lehetőséget nyújt olyan rendezvények számára (például a Ring c. sorozat), amelyekben találkozni lehet Magyarország és Horvátország jeles személyiségeivel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 315. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]