Havihegy
| Havihegy | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Havihegy
Pozíció Pécs térképén
|
|
| é. sz. 46° 5′ 1″, k. h. 18° 14′ 18″ | |
.svg)
Havihegy vagy Havi-hegy (korábban Kakasdombnak ill. Kokasváry-hegynek is hívták[1]) Pécs egyik városrésze a Mecsek-hegység déli oldalán. Innen nyílik az egyik legszebb kilátás a Pécs városra. A terület kiemelkedő eseménye a havihegyi búcsú. A búcsúhoz szervesen hozzátartoznak az árusok sátrai, a kirakodók vására. Tengerszint feletti magassága 170-246 m.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A hegy a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezett szarmata mészkőből. Elsősorban elpusztult mészvázú tengeri élőlények felhalmozódott maradványai hozták létre a kőzet anyagát. A miocén kor óta a Mecsek folyamatosan emelkedett ki a tengerből. Meredek partjait erős hullámverések alakították, előtte egy közel sík sekély vizű sáv alakult ki. A meredek fal az abráziós fal, a közel sík sekély vizű partszakasz az abráziós terasz. Ilyen terasz a Havihegy felülete is.
A városrész a török korban őrhely volt valószínűleg.[1]
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett.[2] A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött.[3] Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölöüvel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Haviboldogasszony Kápolnától nyerte.”[4] 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit.[5]
Az ismétlődő pestisjárványok nyomasztó hatása alatt 1713. augusztus 25-én határozta el Pécs város tanácsa, hogy az akkori piactéren (ma Széchenyi tér) Szentháromságszobrot állíttat. A Szentháromság-emlék érdekes történetét Romváry Ferenc dolgozta fel.[6]
Tettye [szerkesztés]
Havihegy városrészhez tartozik Tettye keleti fele is. Bővebben: Tettye
Képek [szerkesztés]
-
Havihegyi kápolna a feszülettel
-
Feszület (részlet)
-
A havihegyi kápolna bejárata
-
A kápolna déli oldala
-
A Havihegyi kegykápolna a Király utca felől nézve
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 293. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Madas térképe az 1722. évi állapot szerint!
- ↑ MADAS-külváros I. 1985. 7-31.p. és az 1786-os 1828-as térkép.
- ↑ Dercsényi 1966. 142-43.p.
- ↑ Bárdos István: Pécs régi német utcanevei. Pécs, 1933, 46.p.
- ↑ Romváry 1982. 306-313.p.
További információk [szerkesztés]
- Ezt a panorámás képet mindenképp nézd meg!!!
- A havi-hegyi búcsújárásról.
- A magyar elektronikus könyvtár oldaláról: Havihegyi búcsúskönyv.
- [1]
|
||||||||||||||||||||||||||||
